PROFILBARU.COM

	Kambrium; (541 – 485,4 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak	Következő időszak
Ediakara	Ordovícium
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
O2	12.5 % – a mai szint 63 %-a
CO2	4500 ppm – az iparosodás előtti szint 16-szorosa
Hőmérséklet	21 °C – 7 °C-kal tér el a mai szinttől
Tengerszint	+30-90 m – a mai szinthez viszonyítva
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A kambrium időszak eseményei m • v • sz -550 — – -540 — – -530 — – -520 — – -510 — – -500 — – -490 — – Ordovícium Ediakara Kambrium 10. 9. 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. K; a; m; b; r; i; u; m 4. 3. 2. 1. ~492 –; 485,4 ± 1,9 Ma Jelen Jelen Jelen Jelen Jelen ~514 – ~509 Ma ~521 – ~514 Ma ~529 – ~521 Ma Jelen ← 1 ← 2 ← 3 ← 4 ← 5 ← 6 ← 7 ← 8 ← 9 ← 10 ← 11 Paleozoikum; Neoproterozoikum; 1A Treptichnus sp. első nyomai; 2A Treptichnus pedum nyomai,; első kagyló és ízteltlábú fosszíliák; 3Kis kagylós fauna,; első puhatestűek; 4Kis kagylós fauna,; első pörgekarúak; 5Első trilobiták; 6Chengjiang és; Sirius Passet bióták; 7Emu Bay-pala; 8Archaeocyatha kihalás; 9Kaili-bióta; 10Burgess-pala; 11Orsten-fauna; A kambrium eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.;

Nem tévesztendő össze a következővel: kambium.

Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka. 485,4 ± 1,9 millió évvel ezelőtt ért véget, amikor az ordovícium időszak követte. Történetileg az ediakara időszak előzte meg. A prekambrium és a kambrium határán létezett első állatsereglet, a kis kagylós fauna előzte meg a kambrium eleji radiációt.

Nevének eredete Cambria, Wales ókori neve. Először Walesben tanulmányoztak kambriumi korú sziklákat.

Ősföldrajz

A kambriumban a kontinensek teljesen máshogy helyezkedtek el, mint ma. Valószínűleg négy nagyobb földrész létezett:

az északi féltekén
- Laurencia,
- Fennoszarmácia és
- Angara,
a délin pedig a nagy Gondwana kontinens, a mai Dél-Amerika, Afrika, India, Ausztrália és Antarktisz együttese. A viszonylag nyugodt időszakban az ősföldek alacsonyabb részein vastag üledékösszletek rakódtak le.

Éghajlat

A Föld egyes korainak éghajlatát rekonstruálni a lerakott üledékekből és a bennük levő fosszíliákból a lerakódás helyének klímarekonstrukcióját lehet elvégezni, nem pedig annak a helynek, ahol megtalálták. Bizonyos üledék és biológiai tartalom túlsúlyából, vagy éppen hiányából azonban a Föld klímájára vonatkozóan általános következtetéseket tudunk levonni.

A kambrium elején hűvös lehetett a klíma, mivel a mészüledékek hiányoznak az egész bolygóról. Az alsó kambrium vége felé azonban már megjelent a zátonymészkő, amit szivacsszerű zátonyképző szervezetek (például Archaeocyathus) hoztak létre. Ezek elterjedéséből arra következtethetünk (még a jelenlegi poláris területekről is ismertek), hogy a Föld jelentős részén a kambrium fiatalabb szakaszaiban meleg, trópusi klíma uralkodott. Először találkozunk evaporitokkal és vörös homokkövekkel is, amelyek képződése viszont száraz-meleg klímára utal.

Élővilág

A kambrium az első olyan földtörténeti időszak, amelyből a tengeri szivacsoknál és medúzáknál bonyolultabb többsejtű élőlények fosszíliái maradtak fenn. Egyes elképzelések szerint a kambriumban hirtelen mintegy ötven élőlénytörzs jelent meg úgy, hogy a legtöbbjük elődeiről nem is tudunk. Az organizmusoknak ezt a földtörténeti mértékkel gyors kirajzását nevezzük kambriumi robbanásnak. Másféle gondolatmenet (például Richard Dawkins) alapján csak a maitól jelentősen eltérő szervezetek hibás besorolásáról van szó.

A kambriumi fosszíliák legismertebb lelőhelyei: Burgess-pala (Kanada), Csengzsiang (Kína).

Állatvilág

A kambrium időszakot és az egész paleozoikum idő kezdetét akkortól számítjuk, amikor megjelentek az első szilárd vázzal rendelkező állatok. A mészváz kialakulását segíthette, hogy a proterozoikum nagy jégkorszakát követően felmelegedett a klíma.

A nagy kambriumi üledékhézagot követően a kambrium földtörténeti értelemben rövid, alig 20 millió évében megjelentek szinte valamennyi ma élő törzs elődei, sok mára kihalt élőlénnyel, amelyeknek viszonya más csoportokkal tisztázatlan. Ez a kambriumi robbanás néven nevezett jelenség, amelynek nemcsak az oka vitatott, hanem hogy egyáltalán lehet-e robbanásszerű fejlődésről beszélni, vagy a változatosság azokban az időkben alakult ki, amelyekről az üledékhézag miatt nincs ismeretünk.

A legelterjedtebb kambriumi állatok a háromkaréjú ősrákok, a trilobiták voltak (mint például az Ellipsocephalus hoffi), amelyeket nagy elterjedtségük és változatosságuk alkalmassá tesz, hogy segítsék az időszak továbbtagolását.

Más elterjedt kambriumi állatok: archaeocyathák, konodonták.

A szárazföldön is mozgó állatok megjelenésének első bizonyítékai közé tartoznak a fosszilizálódott kambriumi állatnyomok, a protichnitek (ízeltlábú nyomok) és a climactichnitek (puhatestű nyomok).

Növények

A kambrium – és a rákövetkező ordovícium – növényvilágára a zöldmoszatok fejlődésnek indulása jellemző. Ezek fosszíliái időnként olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy kőzetet is alkottak (az észt „égőpala” vagy kukkerzit). Az időszak tengereire ugyanakkor a már korábban kialakult kékalgák és baktériumok is jellemzőek. Szárazföldi növényzetről ekkor még nem beszélhetünk, bár a szárazföldön már mintegy 700 millió éve megjelenhetett egyszerű növényi élet, az egyszerű gombák pedig még korábban, mintegy egymilliárd éve. A szárazföldek azonban ebben az időben még kopaszok voltak, sivatagosak, vagy agyagos talajúak.

Tagolása

A kambrium rétegtanilag négy sorozatra és tíz emeletre osztható. A sorozatok geokronológai megfelelői a kora kambrium (más néven terreneuvi – 1-2. emelet), kora-középső kambrium (3-4. emelet), késő-középső kambrium (más néven miaolingi – 5-7. emelet) és késő kambrium (más néven furongi – 8-10. emelet) korok. Az emeleteknek megfelelő korszakokat a világ különböző helyein más-más néven illetik, egységes elnevezéseket a Nemzetközi Rétegtani Bizottság nomenklatúrája csak részben szolgáltat. Az alábbi táblázat a kambrium korszakainak, illetve emeleteinek különböző regionális elnevezéseit mutatja be.

ISC^[4]			Kínai	Észak-Amerikai	Orosz	Ausztrál
K A M B R I U M	Furongi	10.		Ibexi	Ajuszokki	Datsoni
		10.		Ibexi	Ajuszokki	Payntoni
		Jiangshani		Sunwapti	Szaki	Iveri
		Paibi		Steptoi	Akszaji	Idamei
		Paibi		Marjumi	Batirbaji	Mindyalli
	Miaolingi	Guzhangi	Maozhangi	Marjumi	Maja	Boomerangi
		Drumi	Zuzhuangi	Delamari	Amgani	Undilli
		Wuliui	Zhungxi			Flori
						Templetoni
				Dyeri		Ordi
	2.	4.	Longwangmioi	Dyeri	Tojoni	Ordi
	2.	3.	Changlangpuani	Montezumai	Botomi
	Terreneuvi	2.	Qungzusi		Atdabani
	Terreneuvi	Fortuni	Meishuchui		Tommoti
PREKAMBRIUM					Nemakit-Daldyni

Korábban Magyarországon a trilobiták alapján a georgium (Olenellus-csoport), akkadium (Paradoxides-csoport) és potsdamium (Olenus-csoport) sorozatokra osztották.