A devonföldtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget. Nevét az angliaiDevon megyéről kapta, ahol először tanulmányoztak a devon korból származó kőzeteket.
A devon a szilur időszakot követte és a karbon időszakot előzte meg.
Élővilága
A devont főleg a fák és halak fénykoraként tartják számon. Ez annak köszönhető, hogy a fák és a ma élő halak (tüdőshalak) ekkor jelentek meg, valamikor mindkettő valamelyest ekkor is élte a fénykorát.
Állatfaunája
A tengerekben és óceánokban még mindig jelentős helye volt a páncélos halaknak, akik a szilur legvégén alakultak ki. Ezek a halak a devon alatt az egyik legjelentősebb parti és nyílt vízi élőlények voltak, míg a kor végén feltehetőleg a felszaporodott tengeri skorpiók fokozott vadászata és a Hannenberg időszak kiölte őket.[6] Megemlítendő viszont még innen a Dunkleosteus, az első köztudatban elismert csúcsragadozó.
A devon elején megjelentek az ősi tüdőshalak, amiből majd kicsit később kialakultak a négylábúak.[7] Viszont az első négy lábbal rendelkező gerinces, az Ichytostega a késő-Devonban jelent meg. Míg az Ichytostega még egy halnak tekintendő, az ő leszármazottai lettek a kétéltűek.[8] Ezek az ivadékok kifejlesztettek vékony, mozgatható nyakakat, amin már nem csontos kopoltyúfedő volt(Tiktaalik), orrlyukakat és sokkal erősebb lábakat. Ez a gyors változás megfigyelhető a nem sokkal később ugyanúgy a devonban élt Tulerpetonon is. Bár nem annyira, de jelentősek voltak még ekkor a húsosúszójú halak. Ekkor jelentek meg még a primitív cápafélék is.
A fent említett Tengeri skorpiók is fénykorukat élték a devonban. Annyira is, hogy a páncélos halakon kívül sok más élőlénycsoportot vadásztak kihalásig vagy közel-kihalásig.
Másik fontos előrelépés az állatvilágban a pókszabásúak nagyfokú diverzifikálódása, valamint ikerszelvényesek és a kezdetleges rovarok megjelenése.
A pókszabásúak kibővültek a kaszáspókokkal, atkákkal, álskorpiókkal, Phalangiotarbikkal és Uraraneidákkal.
A rovarok még ebben az időszakban ökológiailag kevésbé jelentősek és röpképtelenek voltak. Először az első rovart a "Rhyniella praecusor"-nak nevezték el, míg későbbi kutatások szerint kiderült, hogy az egy másik, Rhyniognatha hirsti nevezetű rovar lárvája volt.[9] Ez a ma elfogadottan a legöregebb rovar.[10] Ezek a rovarok sokágúak lettek hirtelen és onnan már nem is volt mégállás a kismillió féle akár ma is élő rovarig. Sajnos ez egy hatalmas téma, de érdeklődőknek ajánlom a következő cikket:[11]
A devonban jelentek meg az első fás szárú szárazföldi növények, ami lehetővé tette, hogy a növények nagyobb méretet érjenek el.[1] Elterjedtek az első nyitvatermők, hatalmas erdőket alkotva. Az időszak végén élt Archaeopteris őspáfrányok már nagyon sok közös vonást mutattak a modern fákkal.[2] Megjelentek a korpafüvek, zsurlók és páfrányok kezdetleges képviselői. Az ősharasztok az időszak végére kihaltak.[3]
Korábban tévesen nevezték melegház kornak is, mivel a kora devon korszakból származó fosszíliák főleg Nyugat-Európából és Észak-Amerikából származtak, e területek pedig ebben az időszakban Euramerika részeként az Egyenlítőnél feküdtek.
A devon időszakban a hazánkat alkotó két nagyobb kőzettömeg közül az északnyugati darab Afrika északi selfjének közelében, a délnyugati rész ős-Európa partjainál helyezkedett el. Ennek ellenére éghajlatuk nem sokban tért el egymástól (szemben pl. az ordoviciumi viszonyokkal), feltehetően meleg, trópusi éghajlat alatt képződtek a kőzetek, amit a fellelt korallkövületek tanúsítanak. A meleg tengerben elsősorban mészkő és mészpala rakódott le, ami a későbbi kéregmozgások által (gyakran csak az alpi hegységképződés időszakában), valamint gránitbenyomulások folytán enyhén vagy erősebben metamorfizálódtak, így alkalmanként márvány is képződött. Polgárdi környékén a fehér, enyhén metamorfizálódott kőzetet fejtik, innen csak néhány, gyenge megtartású sztromatolit/stromatoporoidea? maradványai kerültek elő.
Az északi-középhegységben az Upponyi-és Szendrői-hegység kőzetei főként Devon időszakiak. A Szendrői-hegységben helyenként ősi korallok, pörgekarúak és tengerililiomok maradványai is megőrződtek a kőzetekben. Valószínűleg az Alföld és a Kisalföld mederaljzatát alkotó kőzetekben is jelen vannak devon időszaki rétegek.
↑Algeo, T. J. (1998). „Terrestrial-marine teleconnections in the Devonian: links between the evolution of land plants, weathering processes, and marine anoxic events”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences353 (1365), 113–130. o.
↑Kaufmann, B., Trapp, E.; Mezger, K. (2004). „The numerical age of the Upper Frasnian (Upper Devonian) Kellwasser horizons: A new U-Pb zircon date from Steinbruch Shmidt (Kellerwald, Germany)”. The Journal of geology112 (4), 495–501. o. DOI:10.1086/421077.
↑Sallan, Lauren Cole, and Michael I Coates. “End-Devonian extinction and a bottleneck in the early evolution of modern jawed vertebrates.” Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America vol. 107,22 (2010): 10131-5. doi:10.1073/pnas.0914000107
↑Swartz, Brian. “A marine stem-tetrapod from the Devonian of western North America.” PloS one vol. 7,3 (2012): e33683. doi:10.1371/journal.pone.0033683
↑R. J. Tillyard. 1928. Some remarks on the Devonian fossil insects from the Rhynie chert beds, Old Red Sandstone. Transactions of the Entomological Society of London 76:65-71
↑Engel, M. S.; Grimaldi, D. A. (2004). "New light shed on the oldest insect". Nature. 427 (6975): 627–630. doi:10.1038/nature02291. PMID 14961119. S2CID 4431205.
↑Nel, P., Bertrand, S. & Nel, A. Diversification of insects since the Devonian: a new approach based on morphological disparity of mouthparts. Sci Rep 8, 3516 (2018). https://doi.org/10.1038/s41598-018-21938-1
Ez a szócikk részben vagy egészben a Devonian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
