Frank-Walter Steinmeier (Detmold, 1956. január 5. –) német szociáldemokrata politikus, jogász. 2005 és 2009, valamint 2013 és 2017 között Németország külügyminisztere, 2007 és 2009 között alkancellár. 2017. február 12-én választották meg Németország 12. államfőjévé.[2] Hivatalát 2017. március 18-án vette át. 2022. február 13-án a Szövetségi Gyűlés újabb öt évre Németország államfőjévé választotta.[3]
Fiatalkora
Egy asztalos és egy gyári munkásnő gyermekeként született. 1974-ben érettségizett Blombergben, majd a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítése után a gießeni Justus Liebig Egyetemen kezdte el jogi tanulmányait 1976-ban. Négy évvel később politológiai tanulmányokat is kezdett. 1982-ben államvizsgázott, majd 1986-ban szakvizsgázott.
Jogászi pályafutása
Szakvizsgájának megszerze után az egyetem közjogi és politikatudományi tanszékének tudományos munkatársa lett, majd 1991-ben doktorált a hajléktalanok jogi helyzetét bemutató dolgozatával.
1991-ben az alsó-szászországi Miniszterelnöki Hivatal médiajogi, illetve -politikai referense lett. Két évvel később Gerhard Schröder akkori tartományi miniszterelnök személyi irodájának vezetését vette át. 1994-ben a hivatal politikai irányelvekkel és hatásköri koordinációval foglalkozó részlegének vezetőjévé nevezték ki.
1996-ban az alsó-szászországi Miniszterelnöki Hivatal vezetője lett államtitkári rangban. 1998-ban, Gerhard Schröder szövetségi választási győzelme után a Kancellári Hivatalban a titkosszolgálatok felügyeletével megbízott államtitkár lett. 1999-ben, elődje lemondása után – saját kérésére – csak államtitkári rangban vette át a Kancellári Hivatal vezetését. Mindkét posztját 2005-ig viselte. Ebben az időszakban Schröder egyik legfőbb bizalmasának számított, több reformprogram kidolgozásában vett részt (Agenda 2010, egészségügyi reform stb.). A 2005-ös időközi szövetségi parlamenti választás után megalakult, a kereszténydemokrata Angela Merkel vezette nagykoalícióban meglepetésre megkapta a szövetségi külügyminiszteri posztot (Külügyi Hivatal vezetője), melyet szociáldemokrata politikus előtte 1982-ben viselt (Helmut Schmidt akkori kancellár viselte azt perszonálunióban).
2007-ben Franz Müntefering lemondása után Steinmeiert jelölték alkancellárnak. Ugyanebben az évben az SPD egyik alelnökévé választották, illetve az év első felében az Tanácsánakelnöke is volt. 2008 szeptemberében az SPD vezetősége a párt kancellár-jelöltjének választotta Kurt Beck pártelnökkel szemben a 2009-es szövetségi parlamenti választásokra, melyen Steinmeier egyéni jelöltként is indult Brandenburgban, ahol egyéni mandátumot szerzett, de a párt gyenge választási eredménye miatt a kancellári tisztségtől elesett. A választás után az SPD-frakció vezetőjévé választották. Ezt a tisztségét a 2013-as Bundestag-választásig viselte, amikor a megalakult nagykoalíciós kormányban ismét átvette a külügyminiszteri pozíciót. 2017 januárjában lemondott pozíciójáról, miután a CDU, a CSU és az SPD őt jelölte szövetségi elnöknek.
Külügyminiszterként pragmatikus politikát folytatott, jó kapcsolatok kialakítására törekedett Oroszországgal és Kínával.
Családja
Nős, felesége közigazgatási bíró, egy leánygyermek édesapja.