Az érettségi után banktisztviselő lett. A második világháborúban a légierőnél szolgált a francia és az orosz fronton. Főhadnagyi rangban és az I. és II. osztályú Vaskereszttel szerelt le. A háború után apósa acélgyárában dolgozott, majd 1953-tól önállósította magát. Gazdasági tanácsadóként működött Düsseldorfban. 1958-ban az Interfinanz GmbH igazgatója, amelyben neki is volt részesedése.
Politikai pályafutása
1946-ban a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) tagja lett. A háború után liberális szervezetek alakultak tartományi szinten a négy megszállási zónában, és ezeket olvasztotta magába 1948-ban az FDP.[10]
1961 novemberében Konrad Adenauer negyedik kormányában a gazdasági együttműködés minisztere. Egy évvel később valamennyi FDP miniszterrel együtt lemondott a Spiegel-ügy miatt. De miután Franz Josef Strauss honvédelmi miniszter elhagyta a kormányt, 1962 decemberében újra átvette a miniszteri tárcát, amelyet Ludwig Erhard két kormányában is megtartott. 1966. november 30-án a költségvetés körüli vita miatt valamennyi FDP miniszter lemondott. 1969-ben a FDP elnökévé választották.
1969. október 22-én Willy Brandtszociálliberális koalíciós (SPD-FDP) kormányában külügyminiszter és kancellárhelyettes. Hozzá tartozott a vitatott keleti politika (Ostpolitik), és a német–német alapszerződés is. 1969. november 28-án Nyugat-Németország csatlakozott a nemzetközi atomcsendegyezményhez. 1970-ben Brandt és Scheel aláírták a moszkvai szerződést,[12] amelyet a Budestag csak 1972-ben ratifikált. Scheel volt az első német külügyminiszter, aki 1971 júliusában hivatalos látogatást tett Izraelben.
1974. július 1-jétől 1979. június 30-ig tartott köztársasági elnöki mandátuma. A belpolitikai egyensúly fenntartására törekedett, a fiatalokat társadalmi elkötelezettségre buzdította, de arra is figyelmeztetett, hogy vonják le a tanulságot az idősebb korosztály által elkövetett hibákból. 1978 őszén kiderült, hogy Karl Carstens tagja volt az NSDAP-nak.[13] Scheel azonnal reagált, és beismerte, hogy a fronton kapott értesítést párttagságáról, bár soha nem kérte a felvételét. Hans-Dietrich Genscher és Willy Brandt kiálltak Scheel mellett, nem kellett lemondania.[14]
Az FDP tiszteletbeli elnöke maradt haláláig.
Magánélete
Első felesége, Eva Charlotte rákban hunyt el. 1969-ben házasodott össze Dr. Mildred Wirtz röntgen szakorvossal, a Német ráksegély alapítójával, aki 1985-ben szintén rákban halt meg. Harmadik felesége Barbara Wiese.
Írásai
Formeln deutscher Politik
Warum Mitbestimmung – und wie?
Die Freiburger Thesen der Liberalen (társszerzők: Karl-Hermann Flach és Werner Maihofer)
Vom Recht des Anderen – Gedanken zur Freiheit
Die Zukunft der Freiheit – Vom Denken und Handeln in unserer Demokratie
Wen schmerzt noch Deutschlands Teilung? 2 Reden zum 17. JuniOtto Graf Lambsdorff-fal együtt
Freiheit in Verantwortung, Deutscher Liberalismus seit 1945
Erinnerungen und Einsichten (társszerző: Jürgen Engert)
Gemeinsam sind wir stärker – Zwölf erfreuliche Geschichten über Jung und Alt (társszerző: Tobias Thalhammer)
↑Jan Wrede: Bundespräsident Walter Scheel (német nyelven). wasistwas.de, 2009-04-14. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
↑Vági Attila: Német (NSZK)-szovjet szerződés (magyar nyelven). GROTIUS Tudományos folyóirat. (Hozzáférés: 2016. október 29.)