Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliaiRugbyban és Cambridge-ben, a King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.[1][2]
Magánélete
Rushdie ötször nősült. Először Clarissa Luard irodalmi ügynökkel 1976–1987. Később Marianne Wiggins íróval és Elizabeth West könyvszerkesztővel. Két fia született 1979-ben és 1997-ben. 2004 és 2007 között Padma Lakshmi televíziós műsorvezető és divatmodell házastársa volt. 2021-ben feleségül vette Rachel Eliza Griffiths amerikai költőt és regényírót.
New Yorkban él, ahol gyakran vesz részt nyilvános eseményeken és aktív a közösségi médiákban, beleértve a Twittert is.
Munkássága
Első művei
Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.[1][2]
A sátáni versek körüli vita
A sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki.[1][2]
1989. február 14-énHomeiniajatollah, Irán vezetője fatvával kiközösítést hirdetett Rushdie ellen istenkáromlás miatt. Ezenkívül Homeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdiet, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Homeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Február 24-énhárommillió dollár vérdíjat tűzött ki[forrás?] az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.[1][2]
A berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte.[3] A muszlim közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie japán fordítóját, Igarasi Hitosit Tokióban halálra késelték, olasz fordítóját, Ettore Capriolot megverték és megszúrták Milánóban.[4] A norvég kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor oslói háza előtt meglőtték.[5] A törökországiSivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a török fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát.[6]
Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam (Cat Stevens) például 1989-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a halálbüntetés ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és hogy szívesen felhívná Homeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember.[7] (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.)
2022-es gyilkossági kísérlet
2022. augusztus 12-én Rushdie egy amerikai irodalmi fesztiválon vett részt New York államban, a Chautauqua Intézetben, amikor egy bizonyos Hadi Matar nevű[8] férfi késsel megtámadta, és legalább tízszer-tizenötször megszúrta. Az írót mentőhelikopter vitte kórházba, a merénylőt pedig még a helyszínen elfogták. A támadás oka egyelőre még nem pontosan ismert.[9]
Az írót lélegeztetőgépen tartották, aki a szúrások következtében máj-, ideg- és szemsérüléseket is szenvedett. Súlyos sérülései ellenére orvosai szerint jó esélyei vannak Rushdie-nak a felépülésre.[10] Az író állapota két nappal a támadás után már olyannyira javult, hogy levették a lélegeztetőgépről és már képes volt beszélni is.[8]
A támadó, Matar ellen (aki Rushdie beszélgetőpartnerét is megszúrta) gyilkossági kísérletért emeltek vádat, viszont a férfi ártatlannak vallja magát.[8] Az első vizsgálatok szerint Matar a síita iráni szélsőségesek szimpatizánsa, ami akár motivációja is lehetett a merényletnek.[8]
Ügynöke, Andrew Wylie az El País angol nyelvű kiadásának október 22-i interjújában azt közölte, hogy Rushdie a merénylet következtében elvesztette a fél szemét, és a karjában átvágott idegek miatt az egyik kezét sem tudja használni.[11][12]
A támadót, aki ártatlannak vallotta magát letartóztatták és azóta is fogságban van, számára több évtizedes börtönbüntetés várható.[13]
Rushdie a támadásról a 2024-es Kés című könyvében értekezik, amiben az eset körülményeiről ír a maga szempontjából.[14]
