A főiskolátMajor Tamás tanítványaként, 1968-ban végezte el. Vizsgarendezése alapján szerződtette Berényi Gábor a SzolnokiSzigligeti Színházhoz. Évfolyamtársához, Zsámbéki Gáborhoz hasonlóan fiatalon kap színház vezetői feladatot. A szolnoki társulatot újjáépítve szerződteti Szombathy Gyulát, Csomós Marit, Papp Zoltánt, Piróth Gyulát és másokat. Szolnokon és Kaposváron is szinte azonos időben mutatták be programadó darabjukat, a Sirályt. Ezt követően mindkét teátrumban a kritikai és a közönség által egyre inkább elfogadott, a magyar színházi nyelvet megújító munka folyt. Székely szolnoki munkásságában kiemelt szerep jutott Örkény Istvánnak. A rendező inspirálására készült színházi változat a Macskajátékból, amely eredetileg film forgatókönyv később regény alakban lett ismert. Sikeres munkássága elismeréseként többször kapott ajánlatot fővárosi színházaknál vezető beosztásra. A kiváló szellemű társulatot azonban nem akarta elhagyni. 1978-ban azonban elfogadta a Nemzeti Színház megreformálására történő invitálást. Zsámbéki Gábor valamint a társulataikban kitűnő több művész is lehetőséget kapott az ország első színházánál bizonyításra. Négy évi eredményes munka után azonban – a kialakult lehetetlen helyzetben – Zsámbékival önként távoztak a "Nemzetiből". Néhány hónappal később azonban lehetőséget kaptak egy önálló társulat megalakítására.
1989-ben távozott a „Katonából”. 1994-ben kap újra színház vezetői, szervezői feladatot. „Alapítója” az Új Színháznak, amelyet négy évvel később, a sokat bírált pályázati rendszer anomáliái miatt kénytelen elhagyni. Ezt követően művészi energiáinak nagy részét az utánpótlás nevelésére fordította. A főiskolán, később az egyetemen a ranglétrát végig járva a direktori székig jutott. Tanítványai közül számosan, a magyar színházi élet meghatározó művészei. 2020 júliusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke. Ezt követően Székely Gábor 2020. augusztus 17-én (szeptember 1-i hatállyal) felmondott. Ennek okaként a kormány SZFE-t érintő kultúrpolitikai döntését jelölte meg, amivel kapcsolatban nyílt levelet tett közzé Vidnyánszky Attilának az egyetemet fenntartó alapítvány kinevezett kuratóriumi elnökének címezve, akit bocsánatkérésre szólított fel: „Súlyos tévedéseiért kérjen bocsánatot, vagy szégyellje magát!”.[1][2]
A második életmű – Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája
2016. május 26-án mutatták be a címben jelzett könyvet.[4] A mű Bodó Viktor kezdeményezése, Szerkesztők: Jákfalvi Magdolna, Nánay István és Sipos Balázs. A kötetben, közel félszáz tanítvány, munka-, alkotótárs emlékezése, elemzése olvasható. Idézet a szerkesztők előszavából:
„Székely Gábor második életműve színházpedagógiai alkotás. A színházcsinálás gyakorlatán túl a színházi gondolkodás és a beszédmód etikáját, esztétikáját és erotikáját, vagyis a közönséget formáló alapokat fogalmazza meg egyetemi szemeszterekre bontva. A kötet azt a folyamatot követi, ahogy a huszonévesekben rejlő készség személyes tapasztalattá művelődik, miközben a színházi szakma már művészként invitálja és készteti őket munkára és alkotásra.”
