PROFILBARU.COM

	Bodnár Erika
Született	1948. március 17. (76 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bálint András; Lencz György;
Foglalkozása	színész; filmszínész; szinkronszínész;
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1970)
Kitüntetései	Farkas–Ratkó-díj (1977); Rajz János-díj (1977); Rajz János-díj (1981); Színikritikusok Díja (1981); Jászai Mari-díj (1982); Magyarország Érdemes Művésze díj (1987); Déryné-díj (1995); a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2002); Magyarország Kiváló Művésze díj (2010); PUKK-díj (2019); Máthé Erzsi-díj (2020);
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1966–
Híres szerepei	Egérke; Örkény István: Macskajáték; Olga; Anton Pavlovics Csehov: Három nővér; Arsioné; Molière: A mizantróp; Virgilia; William Shakespeare: Coriolanus; Bernarda; Federico García Lorca: Bernarda Alba háza; Nő; Spiró György: Csirkefej; Borika; Lányarcok tükörben játékfilm (1973); Tűű Zsófia, restaurátor; Szent Kristóf kápolnája tévéfilm (1983); Teréz; Mielőtt befejezi röptét a denevér filmdráma (1989)
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár Erika témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bodnár Erika (Budapest, 1948. március 17. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

A Színművészeti Főiskolát 1970-ben végezte el. Első szerződése a szolnoki Szigligeti Színházhoz kötötte. A Berényi Gábor által irányított társulatban, komoly művészi, sok esetben úttörő művészi munka részese lehetett. Színháztörténeti jelentőségű volt Örkény István drámájának, a Macskajátéknak az ősbemutatója, melyben Egérke szerepét alakította^[4] A darab budapesti bemutatóján – a Pesti Színházban – is ő játszotta ezt a szerepet.^[5] Partnere lehetett a soha nem titkolt két vetélytársnak: Bulla Elmának és Sulyok Máriának, valamint Greguss Zoltánnak. 1972-ben a József Attila Színház szerződtette, 1974-ben az Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1982-től az önálló társulattá szerveződő Budapesti Katona József Színház alapító tagja. Klasszikus és modern darabokban is kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Filmen, televízióban és a rádióban is jelentős alakításokkal hívta fel magára a figyelmet.

Magánélete

Első férje Lencz György, második férje Bálint András színművész volt.^[6] Mindkettőtől elvált.^[7] Fia Dr. Lencz Balázs a Nemzeti Múzeum tárgyrestaurátora.^[8] Két unokája van: Norbert és Réka.^[9] Testvére Bodnár István labdarúgó.

Színházi szerepei

Budapesti Katona József Színház elött

Örkény István: Macskajáték^[10]
Szakonyi Károly: Adáshiba (Vanda)
Kornis Mihály: Halleluja (Cica / terhes nő /Demeterné)
Csehov: Sirály (Nyina)
Gorkij: Jegor Bulicsov (Sura)
Shakespeare. II: Richárd (Királyné)
Rostand: Cyrano de Bergerac (Roxan)
Strindberg: Bertha és Axel (Hallné)
Wesker: A konyha (Monique)
Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei ( Sidonie)
Edward Albee: Kényes egyensúly (Claire)
Tábori György: Jubileum (Lotte)

A "Katonában"

Dumas–Várady Szabolcs: A három testőr (Milady)
Harold Pinter:
- Hazatérés ((Ruth))
- Afféle Alaszka (Deborah)
Spiró György:
- Az imposztor (Súgónő)
- Csirkefej (Nő)
- Koccanás (Naccsága)
Molière:
- Tudós nők (Amande)
- Mizantróp (Arsinoé)
- A fösvény (Frosin)
Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
Shakespeare:
- Coriolanus (Virgília)
- Julius Caesar (Portia)
Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Grazia)
Csehov: A három nővér (Olga)
Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
August Strindberg: Az apa (Laura)
Elias Canetti: Esküvő (Özvegy Zartné)
Frank Wedekind: Lulu (Martha Geschwitz)
Brecht
- Turandot (Anyacsászárné, Li Gogh)
- Puntila úr és a szolgája (Matti – A tiszteletesasszony)
- Baal (Baal anyja, Mjurk, kocsmáros)
- Kurázsi mama és gyermekei (Parasztasszony; Az öregasszony)
David Hare: A titkos elragadtatás (Marion French)
Jean-Claude Grumberg: Szabadzóna (Léa)
Bernard-Marie Koltès: Roberto Zucco (Elegáns hölgy)
Kárpáti Péter: Akárki (Maria)
Brian Friel: Pogánytánc (Kate)
John Arden: Élnek, mint a disznók (Mrs. Jackson)
Garaczi László: Prédales (Elena)
Alex Koenigsmark: Agyő, kedvesem! (Culikova)
Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő (Margit királyné)
Lőrinczy Attila: Balta a fejbe (Anya)
Tom Stoppard: Árkádia (Lady Croom)
Parti Nagy Lajos: Mauzóleum (Lindauer Mari)
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza (Bernarda)
Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról
Arthur Schnitzler: Távoli vidék (Anna Meinhold-Aigner)
Bob Fosse: Őszi álom (Anya)
Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány (Öregasszony, piaci árus)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Ledér)
Dosztojevszkij: Az idióta (Jepancsin tábornokné)
Kukorelly Endre: Élnek még ezek? (Bizsuka)
William Congreve: Így él a világ (Lady Elalale)
Euripidész: Médeia (1. nő);
Carlo Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája (Marta, Bastian felesége)
Henrik Ibsen: A vadkacsa (Sörbyné)
Biljana Srbljanović: Sáskák (Zana, 50)
Rombolni nem színházat építeni szívesen - struktúra vita
Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk (Rachelka)
Torsten Buchsteiner: Nordost (Olga)
Mosonyi Aliz: Magyar mesék (Önálló est)
Kovács Dániel–Vinnai András: Virágos Magyarország (Nyulassyné Ibolya, polgármester)
Thomas Bernhard:Heldenplatz (Hedvig, professzor asszonynak nevezik, az elhunyt felesége)
Radnai Annamária-Kerékgyártó István: Rükverc (Vidráné...)
Henrik Ibsen: A nép ellensége (Polgár)
Johann Wolfgang von Goethe: Faust I, II. (Több szerep)
Simon Stephens: Harper Regan (Alison, az anyja)
Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant (Anya)

Filmjei

Játékfilmek

Itt járt Mátyás király (1966)
Sárika drágám (1971)
Harminckét nevem volt (1972)
Utazás Jakabbal (1972)
Egy srác fehér lovon (1973)
Lányarcok tükörben (1973)
Szikrázó lányok (1974)
Várakozók (1975)
Az idők kezdetén (1975)
Tükörképek (1976)
Kísértés (1977)
BUÉK! (1979)
Apám kicsi alakja (1980)
A hosszú előszoba (1980)
Boldog születésnapot, Marilyn (1980)
Talpra Győző! (1982)
Hatásvadászok (1983)
Csapda (1983)
Az óriás (1984)
Őszi almanach (1984)
Csók, Anyu! (1986)
Napló szerelmeimnek (1987)
Tiszta Amerika (1987)
Ismeretlen ismerős (1988)
Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)
Erózió (1992)
Anna filmje (1992)
Halál sekély vízben (1994 Mária-szinkronhang)
Az alkimista és a szűz (1998)
Portugál (2000)
Film (2000)
Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)

Tévéfilmek

Két nap júliusban (1968)
Pillangó (1971)
Rózsa Sándor 1-12. (1971)
Szerelmespár (1972)
Aranyliba (1972)
Kísérleti dramaturgia (1972)
Méz a kés hegyén (1974)
Mednyánszky (1978)
Ítélet nélkül (1979)
Hosszú előszoba (1980)
Hínár (1981)
Apród voltam Mátyás udvarában (Beatrix királyné) (1981)
Békestratégia (1983)
Szent Kristóf kápolnája (1983)
Szellemidézés (1984)
Fabuland (1984)
Linda (1986)
Pályaváltás (1989)
Közös ágyban (1989)
Sötétség lánya (1990)
Segélykiáltás (1990)
Vadmacska-karmok (1990)
A főügyész felesége (1990)
Rizikó (1993)
Rendőrsztori (2000)
Családi album (2000)
Hőskeresők (2013)

Hangjáték

Thury Zoltán: Katonák (1983)
Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985)
Alexander Blok: Az ismeretlen nő (1987)
Szabó Magda: Katalin utca (1987)
Galgóczi Erzsébet: A színésznő szabadságon (1995)
Molnár Ferenc: Két kisfiú beszélget (1995)
Shakespeare: A windsori víg nők (Fordné)

Díjai, elismerései

Rajz János-díj (1977, 1981)
Farkas–Ratkó-díj (1977)
Színikritikusok Díja – legjobb női mellékszereplő (1981, 1985)
Jászai Mari-díj (1982)
Film- és tévékritikusok díja (1985)
Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb női alakítás díja (1986)
Érdemes művész (1987)
Déryné-díj (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
Vastaps-díj – A legjobb női mellékszereplő (2006, 2009)
Kiváló művész (2010)
Vastaps-díj (2011) – legjobb női mellékszereplő /Két lengyelül beszélő szegény román, Nordost/
PUKK-díj (2019) /Rozsdatemető 2.0/
Máthé Erzsi-díj (2020)^[11]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Freebase-adatdump. Google
↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 10.)
↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
↑ A darabot Örkény a színház fiatal rendezőjének, Székely Gábornak az inspirációjára, dolgozta át a regényből színpadra. Az eredeti verzió azonban film forgatókönyv volt, amely Makk Károly felkérésére készült. Az "Oscar" jelölést is kapott filmváltozat csak később készült el.
↑ Az eredeti szereposztásban Halász Judit kapta a szerepet. Veszélyeztetett terhessége miatt, ugrott be az utolsó pillanatban Bodnár Erika. Mellette Kaszab Anna kapta meg az ősbemutatón játszott szerepét
↑ Criticai Lapok. www.criticailapok.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
↑ Csak neked mondom: Bodnár Erika és Lázár Kati. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
↑ Ft, A. múzeum elérhetőségei Artboard 1 Copy Created with Sketch Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest Múzeum krt 14-16 +36 1 327 77 00 +36 1 327 7749 500 Ft- 1600: Dr. Lencz Balázs (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Múzeum. (Hozzáférés: 2020. április 29.)^{[halott link]}
↑ Bodnár Erika köves világa. ridikulmagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
↑ A színháztörténeti előadás színlapja: A bemutató dátuma: 1971. január 15.A szolnoki Szigligeti Színház közlése alapján
Szereplők:
Erzsi: Hegedűs Ágnes, Giza: Koós Olga
Ilus: Bókai Mária, Józsi : Lukács József
Paula: Gyimesi Pálma, Egérke: Bodnár Erika
Csermlényi Viktor: Bángyörgyi Károly, Bruckner Adelaida: Kaszab Anna
Pincér: ifj. Tatár Endre
Díszlet : Fehér Miklós, Jelmez: Jánoskuti Márta Rendező: Székely Gábor
↑ Újra pályázik Máté Gábor a Katona vezetésére – 9 bemutatót terveznek (magyar nyelven). Színház.online, 2020. június 23. (Hozzáférés: 2020. június 23.)