Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Seregi László (táncművész)

Seregi László
SzületettSzéplaki László
1929. december 12.
Budapest
Elhunyt2012. május 11. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaJellen Katalin (1953-2012)
GyermekeiSeregi Katalin 1964 Seregi László 1967
Foglalkozásatáncos, koreográfus
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-10-93)

A Wikimédia Commons tartalmaz Seregi László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Seregi László (eredeti neve: Stern László) (Budapest, 1929. december 12.Budapest, 2012. május 11) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A 20. századi magyar balett történetének egyik legkiválóbb, külföldön is legelismertebb alkotója. Gyermekei és a Magyar Állami Operaház, kezdeményezésére díjat nevezett el róla.[1]

Életpályája

Szülei Széplaki (Stern) Ferenc és Kerekes (Kohn) Margit voltak.[2] Grafikusnak készült az Iparművészeti Főiskolán (1945–1949), de tanulmányait anyagi okokból nem tudta folytatni. Komolyabb előképzettség nélkül, felnőttként sikerrel felvételizett 1949-ben a Honvéd Művészegyüttesbe. Már e néptáncegyüttesben megmutatkozott koreográfusi tehetsége, amikor 1953-ban elkészítette a Reggel a táborban című humoros táncjelenetét, melyet az együttes évtizedekig műsoron tartott. Itt balettet is tanult, Nádasi Marcellától. 1957-től már az operaház balettegyüttesében táncolt, ahol Carl Millöcker A koldusdiák című operettjéhez készített balettbetéttel tűnt fel, majd más hasonló munkák után bízták meg 1968-ban első egész estés táncdrámája elkészítésével, a Spartacusszal. Hasonlóan nagy nemzetközi sikert ért el a Bartók-balettekkel, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin új megformálásával (1970).

Képzőművészeti előképzettségét is kamatoztatva dolgozta fel Csontváry Kosztka Tivadar látványvilágát A cédrusban, amerikai tanulmányútja hatására pedig több Bernstein-műre is készített koreográfiát. Utolsó alkotói periódusában Shakespeare-művek táncadaptációit (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A makrancos Kata) vitte színre, hagyományosabb, realisztikus stílusban, egyéni humorral. Mindezzel Harangozó Gyula követőjének is tekinthető. Műveit folyamatosan játsszák a világ számos városában (pl. Dortmund, Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Szentpétervár, Kijev, Berlin, Monte-Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London Zürich, Düsseldorf, Sydney). Állandó asszisztense Kaszás Ildikó.

1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója, 1993-tól örökös tagja volt. Lőrinc György utódaként az őáltala kialakított, nyitott műsorpolitikát folytatta.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: táncosként: 11; koreográfusként: 40, rendezőként: 162.[3]

Táncosként

  • Kipphardt: Shakespeare kerestetik - Fridolin
  • Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Viktor
  • Fényes Szabolcs: Maya - Dixi
  • Sztravinszkij: A katona története - a katona
  • Hacsaturjan: Gajane - Lezginka
  • Weiner Leó: Csongor és Tünde - Berregh
  • Szabó Ferenc: Ludas Matyi - második komédiás
  • Beaumarchais: A sevillai borbély - Figaro
  • Milhaud: Francia saláta - Coviello
  • Miller: Édes fiaim - Chris Keller

Koreográfusként

  • Szolovjov-Vitkovics: Csendháborító (1959)
  • Csehov: Cseresznyéskert (1960)
  • William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1960)
  • Gozzi: Turandot hercegnő (1961)
  • Ránki György: Hölgyválasz (1961)
  • Carl Millöcker: A koldusdiák (1962)
  • Rossini: Tell Vilmos (1963)
  • Kosma: Elektronikus szerelem (1963)
  • Orff: Az okos lány (1964)
  • Kodály Zoltán: Székelyfonó (1965, 1972, 1976, 1982, 1998)
  • Gounod: Faust (1966, 1974, 1978)
  • Wagner: Tannhäuser (1967, 1970)
  • Strauss: A denevér (1967)
  • Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas (1968)
  • Gershwin: Porgy és Bess (1970, 1973, 1981)
  • Kacsoh-Kenessey: János vitéz (1971)
  • Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (1976)
  • Durkó Zsolt: Mózes (1977)
  • Mozart: Don Giovanni (1982)
  • Wagner: Parsifal (1983)
  • Andrew Lloyd Webber: Macskák (1983, 1990-1991, 1993)
  • Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban (1983)
  • William Shakespeare: Téli rege (1992)
  • Gershwin: Bolondulok érted (1995)
  • Bart: Oliver! (1997)
  • Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja (2003)

Balettek

Táncbetétek musicalekhez

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. http://www.magyarhirlap.hu/kultura/seregi-dijat-alapitott-az-operahaz/ Archiválva 2012. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Seregi-díjat alapított az Operaház. Magyar Hírlap. 2012. december 12.
  2. Házasságkötési bejegyzésük a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 518/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  3. 2013. január 17-i lekérdezés

Források

További információk

Kembali kehalaman sebelumnya