Édesanyja Tornyai Magdolna színésznő és pszichoterapeuta, édesapja Simon Albert karmester, zenetudós és zenepedagógus. Felesége Záray Szilvia művészettörténész. 3 gyermekük van.
1994 és 1998 között az Vígszínház társulatának tagja volt. 1998–2001 között a Bárka Színházban rendezett. 2001-től szabadúszó. A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban és a Tatabányai Jászai Mari Színházban visszatérő rendező. A Zsámbéki Színházi Bázis egyik megálmodója, rendszeres alkotója.
2007-ben megalapította az Utcaszínházi Alkotóközösséget,[2] és 2009-től lényegében csak a csoporttal hoz létre előadásokat és alkalmazott színházi projekteket. Az UtcaSZAK-kal rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben, börtönökben.
2016-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában doktori címet szerzett. Disszertációjának címe: Energia és információ áramlata a színházban – A drámai művészetek pszichofiziológiai és viselkedéstudományi háttere”.[3]
Fontosabb színházi rendezései
Kárpáti: Országalma – Vígszínház, 1995
Katajev: A kör négyszögesítése – Kecskeméti Katona József Színház, 1996
Kárpáti: Díszelőadás – Bárka Színház, 1997
Szép Ernő: Lila akác – Bárka Színház, 1998
Collodi-Litvai: Pinokkió – Vígszínház, 1998
Kárpáti: Ablakzsiráf A-Z – Bárka Színház 2000
Kárpáti: Pájinkás János – Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 2001
Vén bakancsos és fia a huszár – Zsámbéki Szombatok, 2001
Kárpáti: Mi a szerelem? – Honvéd Kamaraszínház, 2002
Kovács: Csontzene – Zsámbéki Színházi Bázis, 2002
Büchner: Soldat Pulcinella – Zsámbéki Színházi Bázis, 2003 (nemzetközi produkció)
Peer: Szorongás orfeum – SzFE, 2004
Eisemann: Én és a kisöcsém – Tatabányai Jászai Mari Színház, 2004
Mozart-Paizs: D.J. avagy az Istentagadó büntetése – Zsámbéki Színházi Bázis, 2005
Mozart: Mitridate Ponthus királya – MÜPA, 2006
Háy – Kárpáti – Peer: Nesze, nesze, nesze – Városi Színház, Budapest, 2007
Dunai: Van Gogh Szerelme – a Thália Színház és a Tatabányai Jászai Mari Színház produkciója, 2008