Fülöp Zsigmond (színművész)
Fülöp Zsigmond (eredeti nevén: Fritz Zsigmond ,[m 1] Miskolc , 1935 . május 5. – Budapest , 2014 . október 10. [4] ) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész , a Nemzeti Színház örökös tagja .
Életpályája
Fritz József és Máté Erzsébet gyermekeként született Miskolcon, ahol gyermek- és ifjúkorát is töltötte. 1952-ben a „helyi kultúrcsoportból” indult Budapestre.
„
Édesapám hadifogoly volt, csak 1948-ban tért haza. A szüleim elváltak, nehéz időket éltünk át Miskolcon, az akkori Szalmavárosban. A dzsumbuj volt a játszóterem. Ott kötöttem életre szóló barátságokat, például az operaénekes Begányi Ferenccel. A szálak oly erősek maradtak, hogy egy másik miskolci játszótársammal, aki ma Ausztráliában él, azóta is összejárunk, helyesebben: néha én utazom hozzá …
”
– Fülöp Zsigmond: Bicska Maxi két élete , pepitamagazin.com [5]
1958 -ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát . Színművészi pályáját a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban kezdte, majd 1958–1962 között a Pécsi Nemzeti Színház , 1962–1971 között pedig újra a Nemzeti Színház tagja volt. Kis kitérő következett: 1971–1980 között a József Attila Színházban , 1980–1984 között a budai Várszínházban játszott. 1984-ben újra visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz, melyet a névváltoztatás után sem hagyott el, így 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt. A színház öltözőjén – halálukig – három szeretett barátjával, kollégáival osztozhatott: Agárdy Gáborral , Kállai Ferenccel , és Sinkovits Imrével .
Szerepeinek „skálája” Rómeótól Cyranóig, Bob hercegtől Raszkolnyikovon át Almaviva grófig terjednek. Vendégszerepelt a Gyulai Várszínház nyári előadásain – ahol több helyi elismerést kapott – és a Spirit Színházban is. Az Őze Lajos-díj legelső kitüntetettje.[6] A Magyar Rádióban és Tévében is sokat szerepelt: tévé- és rádiójátékokban, sorozatokban. Forgatott Jancsó Miklóssal (Szegénylegények ) , Keleti Mártonnal (A tizedes meg a többiek ) , Mihályfi Imrével (Sellő a pecsétgyűrűn ) , Fábri Zoltánnal (Édes Anna ) , Palásthy Györggyel (Kopjások ) .
Szinkronszerepeinek száma 250 körüli. Többek között Alain Delonnak (19 alkalommal, először 1962-ben[7] ) és Michael Caine -nek (18 alkalommal) kölcsönözte a hangját, utoljára a Csillagok között című filmben.[8]
2014. október 10-én hunyt el. Búcsúztatása 28-án volt a Farkasréti temetőben , görögkatolikus szertartás szerint.[9]
Díjai
Színházi szerepei
Filmjei
Játékfilmek
Tévéfilmek
Szinkronszerepei
Rádió
Jean Pierre Chabrol: Varázsgömb (1959)
Csetényi Anikó: A második bakter (1963)
Donászy Magda: A Sültkrumpli-őrs (1963)
Vörösmarty Mihály: A bujdosók (1963)
Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
Gyárfás Miklós: Sír az oroszlán (1965)
Katajev, Valentyin: A kör négyszögesítése (1967)
Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
Révész Tibor: Magas diplomácia (1968)
Névaparti muzsikusok - Epizódok Pétervár zenei múltjából (1969)
Litauszky István: A szív szocialistája (1969)
Honoré de Balzac: Goriot apó (1970)
Lorca: Vérnász (1970)
Aldous Huxley: Légnadrág és társai (1971)
Kane, Henry: A nevem: Chambers (1971)
László Endre: "Te csak húzzad, Bihari!" (1971)
Tolsztoj, Lev: Hadzsi Murat (1971)
Molère: Scapin furfangjai (1972)
Takács Tibor: Erdély köpönyegében (1972)
Verne, Jules: Várkastély a Kárpátokban (1973)
Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974)
James, Henry: Egy hölgy arcképe (1974)
Szabó Magda: Tündér Lala (1975)
Dékány Kálmán: Szent Bertalan éjszakája (1976)
Eduard Fiker: A halott nem azonos (1976)
Kiritescu, Alexandru: Szarkafészek (1977)
Leonyid Leonov: Jevgenyija Ivanovna (1977)
Pedro Calderon de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
Puskin, Alexandr Szergejevics: A lövés (1977)
Boldizsár Iván: Csizma és szalonna (1978)
Illyés Gyula: Beatrice apródjai (1978)
Szamuil Aljusin: Ha hinni tudnál (1979)
Zygmunt Kraszinski: Istentelen színjáték (1979)
Marék Antal: A titokzatos kéz (1981)
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány (1982)
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
Nyerges András: Fülbemászó fölkeresi Skarabeuszt (2003)
Rejtő Jenő: Csontbrigád (2007)
Megjegyzések
↑ Anyakönyvezett vezetékneve: Fritz. Így szerepel a Koldusopera (1958. március 7.) című vizsgaelőadás színlapján. A végzett hallgatók felsorolásában azonban már a művésznevével van feltüntetve.
Hivatkozások
Források
Fülöp Zsigmond a PORT.hu -n (magyarul)
Fülöp Zsigmond az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
Fülöp Zsigmond az Internet Movie Database -ben (angolul)
Napkut.hu Fülöp Zsigmond Archiválva 2010. november 9-i dátummal a Wayback Machine -ben
Index.hu Fülöp Zsigmond
Szinhaz.hu Elhunyt Fülöp Zsigmond
Jegy.hu Fülöp Zsigmond
Nlcafe.hu Meghalt Alain Delon magyar hangja
Magyarszinkron.hu A minőségi szinkronizálásért
Fülöp Zsigmond (színművész) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
Faluközy Tamás, Kelemen Zoltán: Interjú Fülöp Zsigmond színművésszel szinkronról és színházról, az ISzDb szerkesztőivel - 2007. május
Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
Napút. Évkönyv 2005, Irodalom, művészet, környezet. Hetvenhat jeles hetvenes. Bp., Cédrus Művészeti Alapítvány, 2005
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969
Színészek Színházrendezők Dramaturgok Filmrendezők