1935-től tanárképzőbe járt, majd könyvelő volt a Hitelbanknál. Részt vett a falukutató mozgalomban. 1942–1943 között katona volt. 1944-ben ismét bevonult, átállt a szovjet hadsereghez. 1945-től a Buda környéki járás MKP-titkára volt. 1947–1959 között a Szabad Föld, a Szabad Nép és a Népszabadság munkatársa. 1959-1973 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1975–1981 között elnöke volt. 1961–1963 között az Élet és Irodalom főszerkesztője. A Fiumei Úti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.[3]
Költészete
Verseit a Válasz, a Pesti Hírlap, az Új Idő közölte; kötetben is megjelentek (Június, 1938) . Írt a századvégi agrármozgalomról (Azért a víz az úr, 1950) . A riportszociográfia műfajának megújításával kísérletezett (Túrkeve, 1951; Az új Túrkeve, 1952) . 1956 után a drámai helyzeteket is derítő humorral számolt be a TSZ-szervezések újabb fordulóiról (Tegnap és ma, 1960; Hegyoldal, 1961) . Írásainak másik nagy témaköre a második világháború. Kötelező jellegű váltakozása (A fegyverek beszéltek, 1955) után gazdagon, önéletrajzi elemekkel dúsítva eleveníti meg a háborús életet. Nemzeti lelkiismeret-vizsgálatot tart a Kedd, szerda, csütörtök (1967) lapjain, köztük az önironikus A tizedes meg a többiek (1965) című filmen és színpadon is sikeres kalandregényében. A Hatalom nélkül (1979) és az A lét alatt (1981) című regényei a háborút követő korszak politikai harcait beszélik el. Drámaíróként az 1956-os eseményekről a hivatalos következményeket kielégítő Szélviharral jelentkezett (1958, ebből film is készült; Tegnap) . A Holnap folytatjuk (1963) az értelmiség helyzetéről beszél. Az Eljött a tavasz (1969) a nemzeti és történelmi önvizsgálat drámája. Műveit több külföldi színház is bemutatta. Filmforgatókönyveket is írt (Zápor; 1960, Hattyúdal; 1964) .
Művei
Június. ifj. Ambrózy Ágoston, Békeffy Gábor, Dobozy Imre, Puszta Sándor, Rolla Margit, cserei Szász László, Taksonyi Pál, Turbók Gyula versei; Bartha Miklós Társaság, Bp., 1941
Két világháború; Szikra, Bp., 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
A parasztság küzdelmei a Horty-rendszer alatt; MKP Országos Oktatási Osztálya, Bp., 1947 (Oktatási füzetek Falusi tanfolyam Politikai ismeretek)
A parasztság jelene és jövője; Szikra, Bp., 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
A magyar demokrácia három éve; Országos Szabadművelődési Tanács, Bp., 1948 (A szabadművelődés kis könyvtára)
Műtrágyázás – jobb termés; Országos Tervhivatal, Bp., 1948
A feketeéri táblás; Dolgozó Parasztok Országos Szövetsége, Bp., 1949
Új élet a reménypusztai "Új élet" termelőcsoportban; Athenaeum, Bp., 1950 (Mezőgazdasági kiskönyvtár)
"Azért a víz az úr". Századvégi agrármozgalmak Magyarországon; Athenaeum, Bp., 1950
Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1951
Új vetés nő a Kunságon; Művelt Nép, Bp., 1951
Az új Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1952
A szent kút; Művelt Nép, Bp., 1952
Tavaszi szél; Országos Béketanács, Bp., 1952 (Békebizottságok kiskönyvtára)
Felhő és napsütés; Művelt Nép, Bp., 1953
Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben Sóstóhegy; Szikra, Bp., 1954
Így harcolnak Dégen a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a jólétért; Szikra, Bp., 1954
Más kézben a fegyver; Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitányság Politikai Osztálya, Bp., 1955?[4]
Moszkvai utazás; Szikra, Bp., 1955
A fegyverek beszéltek. Szerencsés Ferenc naplója; Szikra, Bp., 1955 (Érdekes könyvek)
Mindennapi történetek; Szikra, Bp., 1956
Este az alvégen; Szikra, Bp., 1956
A tapolcai vár; Kossuth, Bp., 1957
Szélvihar. Dráma; rendezői tan. Kemény György, a díszletterv. Blanár György; Népművelési Intézet, Bp., 1958 (Színjátszók kiskönyvtára)