A szlavóniai horvát származású osztrák-magyar diplomata, dr. Ödön Josef von Horváth és Maria Hermine Prehnal fiaként született, Fiume mellett. 1902-ben a család Belgrádba, majd 1908-ban Budapestre költözött, ahol általános iskolában, majd az Érseki Katolikus Gimnáziumban tanult. A gyermeket házitanító is oktatta a magyar nyelvre. 1913-ban követte apját Münchenbe, ekkor tanult meg németül is.
Darabjait a bécsi színház hagyományainak követőjeként írta. Radikális szociálkritikát gyakorolt, és főleg a nők mint áldozatok szerepe tartozott fő témái közé. Kései regényeiben (Jugend ohne Gott [1937] és Ein Kind unserer Zeit [1938]) a fasizmus témáját dolgozta fel.
Közeli barátságban állt Egon Friedell híres színész-történésszel, aki öngyilkossága előtt pár nappal levelében azt írta Horváthnak: „Bármikor kész vagyok távozni. Minden értelemben.”
Párizsban halt meg 1938-ban, a Champs-Élysées-n egy viharban rázuhanó faágtól szenvedett halálos balesetet. A párizsi Saint-Ouen temetőben(wd) temették el, majd 1988-ban, halálának 50. évfordulóján, hamvait Bécsbe vitték és a Heiligenstädter Friedhof temetőben helyezték el.
Munkássága
Színházi darabok
Das Buch der Tänze, 1920
Mord in der Mohrengasse, 1923
Zur schönen Aussicht, 1926
Die Bergbahn, 1926, más címen Revolte auf Côte 3018
Sladek der schwarze Reichswehrmann, 1929
Rund um den Kongreß, 1929
Italienische Nacht, 1931
Geschichten aus dem Wiener Wald, 1931
Glaube Liebe Hoffnung, 1932
Kasimir und Karoline, 1932
Die Unbekannte aus der Seine, 1933
Hin und her, 1934
Don Juan kommt aus dem Krieg, 1936
Figaro läßt sich scheiden, 1936
Pompeji. Komödie eines Erdbebens, 1937
Ein Dorf ohne Männer, 1937
Himmelwärts, 1937
Der jüngste Tag, 1937
Regények
Sechsunddreißig Stunden, 1929
Der ewige Spießer, 1930
Jugend ohne Gott, 1937
Ein Kind unserer Zeit, 1938
Egyéb prózák
Sportmärchen, 1924–1926
Interview, 1932
Gebrauchsanweisung, 1932
Magyarul megjelent művei
Az örök kispolgár. Regény; ford. Thurzó Gábor; Gondolat, Bp., 1974
Drámák; ford. Gáli József et al., vál., utószó Walkó György; Európa, Bp., 1976
Hogy lettem én néger; ford. Kerényi Grácia; Magvető, Bp., 1984 (Rakéta Regénytár)
Mesél a bécsi erdő. Színmű két részben; ford. Keszég László, Perczel Enikő; Nemzeti Színház, Bp., 2007 (Nemzeti Színház színműtár)