Hanoi, vagy vietnámiulHà NộiVietnám fővárosa. 1954 és 1976 között Észak-Vietnám, a 11. századtól egészen 1802-ig kisebb megszakításokkal az akkori Vietnám fővárosa volt.
A 2004-es becslések szerint 3 083 800 lakosa volt. 2014-es statisztikák szerint viszont már 7 067 000 lakosa volt.
Földrajz
A város látképe
A város a Vörös-folyó jobb partján fekszik, Ho Si Minh-várostól 1760 km-re északra. Tengerszint feletti magassága 26 méter.
Éghajlat
Hanoi éghajlata nedves szubtrópusi, melyet magas hőmérséklet és bőséges csapadék jellemez. A nyári évszak májustólszeptemberig tart, forró és párás, ekkor hullik le az éves csapadékmennyiség nagy része. A tél novembertőlmárciusig tart, viszonylag enyhe, száraz. Jellemző a köd is, január-márciusban csak pár órára süt ki a nap a városban.
A kínai uralom alatt még Tống Bình, majd Long Đỗ néven volt ismert. 866-ban területén fellegvár épült, és neve Đại Nam lett. Lý Thái Tổ, a Lý-dinasztia első uralkodója 1010-ben az ország fővárosát Đại Namba helyezte át. Nevét Thăng Longra (felszálló sárkány) változtatta, mert állítólag egy sárkányt látott felszállni a Vörös-folyóról. 1397-ig az ország fővárosa maradt, amikor az irányítás Thanh Hóaba, más néven Tây Đôba (nyugati főváros) költözött. Thăng Long neve ekkor Đông Đô, azaz keleti főváros lett.
1408-ban a kínai Ming-dinasztia csapatai megszállták Vietnámot, és Đông Đô új neve Đông Quan (keleti átjáró) lett. 1428-ban, mikor Lê Lợi, a Lê-dinasztia alapítója felszabadította az országot, a város a Đông Kinh (keleti főváros; ugyanazokkal a karakterekkel írva, mint Tokió; az európaiak Tonkin néven ismerik) nevet kapta. A Tây Son-dinasztia később a Bắc Thành-ra (északi fellegvár) keresztelte.
1802-ben létrejött a Nguyễn-dinasztia, és fővárosát a mai Huếbe költöztette. Ekkor a város 1831-ig ismét Thăng Long néven volt ismert, amikor is elnyerte mai nevét: Hà Nội (a folyókanyarban).
1940-től 1945-ig a várost a Japánok uralták, majd felszabadulása után a vietnámi kormány székhelye lett. 1946 és 1954 között heves harcok folytak a franciák és a Việt Minh erői közt, ami után Hanoi a független Észak-Vietnám fővárosává vált.
A vietnámi háború során a város hídjait és vasútvonalait szétbombázták, bár ezeket hamar rendbe hozták. 1976. július 2-án, az északi és déli országrész egyesítésével Hanoi ismét egész Vietnám fővárosa lett.
Nevezetességei
A hanoi operaház
Itt található a Ho Si Minh-mauzóleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, és számos történelmi látványosság.
Óváros: A város régi negyede híres kézműveseiről és kereskedőiről, és számos selyemüzletéről.