Biskek (Бишкек, بىشكهك) Kirgizisztánfővárosa. Lakossága mintegy 900 000 fő (2005-ös adat).
Biskek a széles sugárutak és márványborítású középületek városa, ahol nagy számban találhatók a régi, szovjet stílusú lakóházak, belső udvarokkal, a külvárosokban pedig kisebb családi házak épültek. A város négyzethálós utcaszerkezetű, az utakat számtalan hatalmas fa szegélyezi, ezek öntözésére, pedig minden út mellett kis méretű öntöző árkokat alakítottak ki. A város, árnyat adó fákkal és hatalmas tereivel, Közép-Ázsia legzöldebb városának számít. Biskek mellékvágánnyal kapcsolódik rá a Turkesztán–Szibéria-vasútvonalra.
A város neve
A települést 1878-ban alapították a Kokandi Kánság – Pispek nevű – erődítményének a helyén. 1925-ben Mihail Frunze (1885–1925) bolsevik katonai parancsnok, a város szülötte után, a halálát követő megemlékezésen a neve Frunzegrad – majd ezt, 1926 áprilisában a hatalom újra megváltoztatta, ezúttal Frunze lett. Mivel a kirgiz nyelvben nem ejtették az F hangot és a szóeleji mássalhangzó-torlódás sem megengedett, a helyiek ezt úgy ejtették, „Purunze”. Kirgizisztán függetlenné válása után felmerült a névváltoztatás, de kiderült a Pispek szó eredettörténete ismeretlen. Ekkor döntöttek úgy, a kumisz készítésére szolgáló köpülőszerszámról a biskekről nevezik el. Hogy a háztartási eszköz nevének mi köze az erőd nevéhez, tisztázatlan, de 1991-ben a elfogadták az új elnevezést, Biskek.[2]
Földrajz
Biskek körülbelül 800 m tengerszint fölötti magasságon helyezkedik el, a 4800 métert elérő Ala-Too hegység északi lankáin, amely a Tien-san hegylánc nyugati meghosszabbítása. A közeli hegylánc lélegzetelállító szépséggel magasodik a város fölé. A várostól északra található az ország éléskamrája, az itt kezdődő sztyeppKazahsztán területére is messze benyúlik. A területet a Csu folyó látja el vízzel.
Éghajlat
A város éghajlata nedves kontinentális, az átlagos csapadékmennyiség 440 milliméter évente. Az átlagos napi hőmérséklet januárban −3 °C, júniusban 25 °C. A nyári hónapokban erős szél- és porviharok is előfordulhatnak. A téli hónapokban előfordulhat hó, illetve gyakori a sűrű köd is.
Eredetileg a selyemútTien-san hegyláncon átkelő egyik elágazásának karaván pihenőhelye volt (talán a szogdok alapították), amit 1825-ben egy agyagerőddel erősített meg Muhammad Ali kokandi kán. Amikor Oroszország1862-ben a területet magához csatolta, a cári csapatok az erődöt is bevették és lerombolták. Az oroszok katonai támaszpontot hoztak itt létre. 1877-től az akkori orosz kormányzat hatalmas termőföldek kiutalásával ösztönözte orosz földművesek betelepülését. A város 1926-ban lett az újonnan létrehozott Kirgiz SZSZK fővárosa.
A Szovjetunió széthullását követően Kirgizisztán1991-ben nyerte el függetlenségét és a főváros ekkor kapta mai nevét, a „Biskeket”. Ma eleven, gyorsan modernizálódó város, számtalan étteremmel, kávéházzal, utcáin egyre több használt európai és japán gépkocsival és a mindenhol jelenlévő ún. marsrutká-val. A marsrutkák olyan, közepes méretű autóbuszok, amelyek iránytaxiként funkcionálnak, a kötött útvonalon bárhol megállíthatók fel- vagy leszállás végett. A kb. 15-18 személyes buszokon nem ritkán 30-an is utaznak, a viteldíj 5 szom, ami kb. 25 forintnak felel meg (2010).
A szovjet időkben számos hatalmas ipari üzem működött itt, kiemelkedő példája ezeknek a Lenin-művek, ahova a második világháború idején Sztálin az előrenyomuló német hadseregek elől kitelepítette a Moszkva-környéki nehézipari gyárakat. Ezek az üzemek mára szinte teljesen beszüntették a termelést, illetve igen korlátozott mértékben működnek tovább.
Biskekben volt az egyik nagyobb szovjet katonai pilótakiképző-központ, ahol nagyszámú magyar pilóta is tanulta a mesterséget. Vadászrepülőgépekre, szállítógépekre és katonai helikopterekre egyaránt képeztek itt ki szakembereket. Talán leghíresebb diákja az iskolának Hoszni Mubárak volt, aki néhány évtizeddel később Egyiptom elnöke lett.
Az Egyesült Államok2002-ben jogot szerzett a város központjától 25 km-re észak-északnyugatra fekvő Manasz nemzetközi repülőtér igénybevételére, ahol légibázist alakítottak ki. Az USA légi ereje innen hajtotta végre afganisztáni és iraki bevetéseinek jelentős részét. A bázis először a Ganci Légibázis nevet kapta, majd amikor a légierő belső utasításából kiderült, hogy külföldi légibázis nem viselheti amerikai hős nevét, a bázis elnyerte ma is használatos nevét, a Manas Air Base-t (a legendás kirgiz hős után), bár a média a mai napig előszeretettel nevezi Gancinak. Ezek után Oroszország is létrehozta saját légibázisát a közeli Kant városában.
Látnivalók
Biskek Közép-Ázsia egyik legszebb és leghaladóbb városa, az ősi selyemúton helyezkedik el. Bár maga a város viszonylag fiatal, a környező területek bővelkednek olyan látványosságokban, amelyek a történelem előttről, a buddhizmus, a nesztoriánus hatás, a tekintélyes kánságok és a szovjet időszakból származnak. A város jelentős területét foglalják el a hatalmas közparkok, emlékművek, széles utak, és egyéb nyílt terek.
Az Ala-Too hegység, a várostól 40 km-re, csodálatos hátteret nyújt a városi látnivalóknak; a hegységben található az Ala Arcsa Nemzeti Park, amely megéri a kb. egyórás utazást.
Állami Történeti Múzeum, a város főterén található
Állami Iparművészeti Múzeum, hagyományos kirgiz népművészet bemutatója
Frunze Emlékház
Nagyszámú Lenin-szobor maradt fenn a városban, a legnagyobb a Parlamenttel szemben egy zöld parkban helyezkedik el – 2003-ban helyezték át ide eredeti helyéről, a város főteréről
A Fehér Ház, a kirgiz kormányzati központ egy hatalmas, hétemeletes, fehér márvány borítású épület, a Kirgiz SZSZK Kommunista Párt volt székháza
Az Ala-Too tér a Függetlenségi emlékművel, ahol őrségváltást lehet megtekinteni.
Gazdaság
Biskek filmipari központ, jelentős kapacitással rendelkezik az ipar, a bányászat valamint az idegenforgalom területén.
Éjszakai élet
A fővárosban több nagy night club működik ezek közül kiemelkedik az Apple, a City, a Heaven, a Fire & Ice és az Emporio.
Kereskedelem
Os bazár Biskekben
Nagyon sokféle vásárlási lehetőség adódik Biskekben. Ezek az olcsó, keleti bazár jellegű piacoktól egészen az elegáns plázákig terjednek. Közép-Ázsia legnagyobb piacának tartják a Dordoj piacot, ami hatalmas áruválasztékot kínál. Friss fűszerekért, napi konyhai alapanyagokért, vagy egyszerű látványosságként, fel kell keresni az Os bazárt. „Narodnij” néven bevásárlóközpont-hálózat is működik a fővárosban, itt hitelkártyát is elfogadnak. Biskeknek pláza jellegű áruházai is vannak: a CUM (Centralnij Unyiverszalnij Magazin), a Dordoj Plaza és a Beta Üzletek.
