Nyíltan védelmezte a (nyugati típusú) szocialista nézeteket, sok műve tartalmaz politikai, vagy szociális jellegű utalásokat. Késői művei egyre politikusabbak és didaktikusabbak lettek, ma már jobbára csak korai science fiction regényeit olvassák széles körben.
Herbert George Wells Kent megyében, Bromleyban, a High Street 47 alatti Atlas Házban született, Joseph Wells korábbi kertész, akkor boltos és krikettjátékos és felesége, Sarah Neal korábbi szolgálólány negyedik, utolsó gyermekeként. A család az elszegényedett alsó középosztályba tartozott. Egy örökség folytán porcelánboltot vásárolhattak, de gyorsan rá kellett jönniük, hogy ez nem lesz jól menő vállalkozás, mert az árukészlet megkopott volt, az üzlet elhelyezkedése pedig rossz. A szerény megélhetést csak más jövedelemforrások segítségével tudták biztosítani maguknak, Joseph például krikettütőket és krikettlabdákat adott el a meccseken, ahol játszott, és a játékért is kapott kisebb-nagyobb összegeket. (Ez is bizonytalan kereset volt, mert profi krikett ekkor még nem létezett, és a játékosokat adományokból, vagy a rendező klub előteremtette szerény összegekből fizették.)
Hétéves korában, 1874-ben a gyermek Wells eltörte a lábát, hetekre ágyba került és ez a baleset fontosnak bizonyult későbbi sorsát illetően: rákapott az olvasásra, kíváncsivá vált a mindennapi életétől eltérő világokra, sőt megszületett benne az írás vágya. Ugyanebben az évben kezdte el Thomas Morley privát kereskedelmi iskoláját. Az iskola kevés dologra koncentrált a copperplate stílusú kalligrafikus kézírási stílus és a kereskedők számára hasznos ismeretek oktatásán kívül. Wells 1880-ig járt ebbe az iskolába. Korábban, 1877-ben újabb, a család életét erősen befolyásoló baleset történt: apja eltörte a combcsontját, ami véget vetett krikettkarrierjének, megfosztva a családot bevételei egy fontos részétől.
Anyagi nehézségeik miatt a szülők inasnak adták a fiukat. 1881 és 1883 közt Herbert a Southsea Drapery Emporium szövetkereskedés inasa volt, ami kevés örömmel szolgált a számára. Itt szerzett tapasztalatait az inasok sanyarú sorsáról és a világ javai elosztásának igazságtalanságáról később felhasználta The Wheels of Chance és Kipps című regényeiben.
Szülei sohasem voltak különösen jó viszonyban egymással (anyja hívő protestáns, apja szabadgondolkodó volt). Amikor anyja visszatért régi foglalkozásához, és szobalány lett egy sussexi vidéki házban, Upparkban, alkalmazásának egyik feltétele az volt, hogy családját nem vihette magával. Ettől kezdve Herbert szülei külön éltek, bár nem váltak el, és más párkapcsolatra sem léptek. Herbert nem állta meg a helyét a szövetboltban, majd egy kémikus segédjeként sem, és rossz tapasztalatokat szerzett tanársegédként is, és mindannyiszor – mint később elmesélte – „A rosszpénz visszatért!” mondatra érkezett vissza anyjához Upparkba arra az időre, amíg más foglalkozást nem kerítettek a számára. Szerencséjére az upparki háznak kitűnő könyvtára volt, és megengedték neki, hogy az olvasásba merüljön.
Továbbtanulás
1883-ban munkaadója elbocsátotta azzal, hogy elégedetlen a munkájával, és Wells örömmel vált meg a segédi állástól. Ugyanebben az évben a West Sussex-i Midhurst általános iskolájában lett segédtanár, majd ösztöndíjat nyert Londonba, a Normal School of Science nevű tudományos felsőoktatási intézménybe (a későbbi Royal College of Science, ma az Imperial College része), ahol Thomas Henry Huxley-tól, Darwin követőjétől tanult biológiát. Végzősként részt vett a Royal College of Science Association nevű tudományos egyesület megalapításában (1909-ben elnöke is lett). 1887-ig tanult az intézményben heti 21 shillinges ösztöndíjjal.
Beiratkozása után röviddel csatlakozott az intézmény vitaköréhez. Már ezekben az években megformálódtak gondolatai a társadalom megreformálásáról. Platón az Állam című művének tanulmányozása után a korabeli szocialista eszmék irányába fordult, amelyeket például az 1884-ben alakult Fabiánus Társaság fejtett ki, vagy a Kelmscott Házban adott szabad előadásaiban William Morris. Wells részt vett a The Science School Journal című tudományos iskolaújság megalapításában is és ebben saját nézeteit is kifejthette az irodalomról és a társadalomról. Miután sikerrel letette biológiai és fizikai vizsgáit, a kevésbé kedvelt geológiából megbuktatták, ami ösztöndíjának elvesztésével járt.
Miután jövedelem nélkül maradt, Mary nagynénje, édesapja unokatestvére vette magához. Wells szerelmes lett a nagynéni lányába, Mary Wellsbe, és 1891-ben feleségül vette.
Házasságai és viszonyai
1894-ben elhagyta Isabel Mary Wellst egy diákjáért, Amy Catherine Robbinsért, akit 1895-ben feleségül vett. Két fiuk született: 1901-ben George Philip ('Gip') és 1903-ban Frank Richard.[9]
Újabb házassága alatt számos viszonya volt, többek közt az amerikai születési szabályozási aktivista Margaret Sangerrel.[10]1909-ben lánya született, Anna-Jane, Amber Reeves írónőtől,[9] akinek a szüleivel a Fábiánus Társaságban találkozott, 1914-ben pedig egy fia, Anthony West, a regényíró és feminista Rebecca Westtől, aki 26 évvel fiatalabb volt nála.[11] Bár Amy Catherine tudott ezeknek a viszonyoknak legalább egy részéről, haláláig, 1927-ig Wells házastársa maradt.
„Sohasem voltam nagy amoroso” – írta Wells 1934-ben Experiment in Autobiography („Kísérlet önéletrajzra”) című írásában, „habár többeket szerettem nagyon mélyről”.
Wells első könyvsikere az „Anticipations” (1901) volt. Eredetileg részekben jelent meg „Kísérlet a jövendőmondásra” alcímmel, és Wells legegyértelműbben jövővel foglalkozó művének tartják. Elképzelve a világot 2000-ben, a könyv érdekes, mind az azóta igazolódott találatai, mind a tévedései miatt. A találatok közé tartoznak például olyan társadalmi folyamatok előrejelzése, mint hogy a javuló közlekedésnek köszönhetően a lakosság egy része elhagyja a nagyvárosokat, hogy a morális korlátok lazulnak a szexuális szabadság iránti igény növekedése miatt, a német militarizmus bukása vagy egy egységes európai államalakulat létrejötte. Voltak benne természetesen mellélövések is: azt várta, hogy 1950 előtt nem lesz valódi repülőgép, és azt írta: „az én képzeletemben egy tengeralattjáró semmi másra nem képes, mint arra, hogy a tengerbe fullassza a legénységét és a feltalálóját”.
Még a Tono-Bungayban is, amely nem science fiction regény, apró, de következetes szerepet játszik egy olyan tudományos fogalom, mint a radioaktív bomlás. Ugyanez már sokkal nagyobb szerepet kapott A fölszabadult világ című írásában (1914), amely Wells egyik legnagyobb találata a jövőt illetően. A kor tudósai már ismerték azt a jelenséget, hogy a rádium évezredeken át energiát sugároz ki, alacsony intenzitással, de végösszegében nagyon nagy mennyiségben. Wells regénye egy olyan találmányról szól, amely felgyorsítja a radioaktív bomlás folyamatát és amelynek segítségével olyan bombát hoznak létre, amely nem nagyobb erővel robban fel, mint a normál robbanóanyag, de ezt napokig teszi. „A korai huszadik század embere számára semmi sem lehetett nyilvánvalóbb” – írta – „mint a háború lehetetlenné válásának gyorsasága… de nem ébredtek erre rá addig, amíg ügyetlen kezükben fel nem robbant az atombomba.”Szilárd Leó később elismerte, hogy a láncreakció elméletének kidolgozásában inspirálta a Wells-regény.[13]
Politikai tevékenysége
„
A nacionalizmus, amely ma uralkodik a világon, olyan mint egy berúgott, rikoltozó falurossza, aki mindenkin él, hangosabban ordít és mindenkit kiver a kocsmából, amíg végre őt rúgják ki s ekkor mindenki elcsodálkozik azon, miért is tűrték meg idáig.[14]
”
Szocialistának tartotta magát, de számos vitája volt más szocialistákkal, így például a marxistákkal. Egy ideig a Fabiánus Társaság tagja volt, de nézetei radikálisabbnak bizonyultak, mint a fabianusoké, ezért szakított velük. A Munkáspárt képviselőjelöltje volt az 1922-es és 1923-as általános választásokon, de soha sem azonosult teljesen ezzel a párttal sem. A világállam létrejöttének szükségességét hirdette. Az ő világállama tervezésre épül, megszünteti a nacionalizmust, elősegíti a tudomány fejlődését és az egyén előremenetelét kizárólag érdemei és nem születési körülményei alapján biztosítaná. Elképzelései szerint a világállam nem a parlamentáris demokrácia elveire épül majd és az érdemi kérdésekben való döntést fenntartotta volna a megfelelő tájékozottsággal rendelkező tudósoknak, mérnököknek stb. Viszont az egyén szabadságát végig nagyon fontos értéknek tartotta. Politikai hatása, irodalmi népszerűsége ellenére, korlátozott maradt és a negyvenes évekre ő maga is csalódott elveiben.
Művei
Fontosabb művei (az eredeti címekkel, a Gutenberg Projekt weboldalán megtalálható műveket * jelzi):
A szerelem és Lewisham úr. Regény; ford. Tonelli Sándor; Lampel, Bp., 1923 (H. G. Wells művei)
A Holdban! Fantasztikus regény; Érdekes Újság, Bp., 1924 (Legjobb Könyvek)
A mélyben és más elbeszélések; ford. Murányi Győző; Haladás, Kolozsvár, 1924
Az álom; ford. Kiss Dezső; Genius, Bp., 1924 (A regényírás művészei)
A világtörténet alapvonalai. Az élet és az emberiség történetének tüköre; közrem. Ernest Barker, ford. Kiss Dezső, Lambrecht Kálmán, függelék Lambrecht Kálmán, Pethő Sándor; Genius, Bp., 1925
Tono-Bungay. Regény; ford. Rényi Artúr; Pantheon, Bp., 1925 (A regény mesterei)
Kipps. Egy jámbor lélek története; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1926 (A regény mesterei)
Anna Veronika. Regény; ford. Esty Jánosné; Pantheon, Bp., 1926
A tengeri tündér; ford. Kiss Dezső; Genius, Bp., 1926 (Olcsó akció)
(Tengerkisasszony címen is)
William Clissold világa. Regény; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1927 (A regényírás mesterei)
A láthatatlan ember. Regény; ford. Berend Miklósné; Pantheon, Bp., 1927 (A regény mesterei)
Mr. Britling. Regény; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1927 (A regény mesterei)
(Akik otthonmaradtak címen is)
Egyelőre. Egy lady arcképe. Regény; ford. Gaál Andor; Pantheon, Bp., 1927 (A regény mesterei)
Joan és Péter, 1-4.; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1927 (H. G. Wells művei)
Csodálatos történetek; ford. Lovik Károly; Pantheon, Bp., 1927 (A regény mesterei)
A művészetek fejlődése. Az irodalom, zene s képzőművészetek történetének áttekintése a legrégibb időktől napjainkig; ford. Kiss Dezső; Genius, Bp., 1927
A halhatatlan tűz; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1927 (H. G. Wells művei)
Mr. Polly lázadása. Regény; ford. Gaál Andor; Pantheon, Bp., 1928 (H. G. Wells reprezentatív regénysorozata)
Élet és kaland; ford. ifj. Lovik Károly; Pantheon, Bp., 1928 (H. G. Wells reprezentatív regénysorozata)
Mr. Lewisham és a szerelem. Regény; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1928 (H. G. Wells reprezentatív regénysorozata)
A püspök lelke. Regény; ford. Tonelli Sándor; Franklin, Bp., 1928 (H. G. Wells művei)
Az igazi király. Filmszöveg; ford. Görög Imre; Pantheon, Bp., 1928 (A kiválasztottak)
A nyílt összeesküvés. A demokrácia revíziója és egyéb tanulmányok; ford. Rózsa Dezső; Pantheon, Bp., 1929
Mr. Blettsworthy a kannibálok szigetén. Kalandos regény; ford. Szinnai Tivadar; Pantheon, Bp., 1929 (A kiválasztottak)
A világtörténet alapvonalai; közrem. Ernest Barker et al, ill. J. F. Horrabin, ford. Kiss Dezső, Lambrecht Kálmán; 3., művészetek fejlődésével bőv. kiad.; Genius, Bp., 1930
Az élet csodái. H. Wells, Julian Huxley, George Philip Wells nagy biológiája, 1-3.; ford. Lambrecht Kálmán; Pantheon, Bp., 1930
Mi lesz holnap? A jövő regénye; ford. Schöpflin Aladár; Athenaeum, Bp., 1933
Egy test, két lélek. Regény; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1934 (Halhatatlan könyvek)
Önéletrajz; ford. Pálóczi Horváth György; Athenaeum, Bp., 1935
A csodatevő ember. A modern Faust. Két filmregény; ford. Tábori Pál; Rózsavölgyi és Társa, Bp., 1937
A póruljárt varázsló; Modern Könyv-, Színpadi, Zeneműkiadó és Lapterjesztő, Bp., 1943
1945–1989
Vakok völgye; Pantheon, Bp., 1945 (A regény mesterei)
Dolores. Regény; ford. Pánczél Lajos; Szocialista Könyvbarátok, Bp., 1945
Az emberiség jövője. Homo sapiens. Nyugodt elősorolása azoknak a dolgoknak, amelyek most történnek vele és azoknak a közvetlen lehetőségeknek, amelyekkel szemben áll; ford. Fülöp Zsigmond; Káldor, Bp., 1947
Nem lehetsz elég óvatos; ford. Sándorházy Lajos; Anonymus, Bp., 1947
A láthatatlan ember. Regény; Testvériség-Egység, Noviszád, 1952
Az istenek eledele. Regény; ford., utószó Szinnai Tivadar; Szépirodalmi, Bp., 1954 (Olcsó könyvtár)
The lost inheritance / Az elveszett örökség; ford. Bányász György; Terra, Bp., 1958 (Kétnyelvű kis könyvtár)
Az időgép; ford. Ruzitska Mária; in: Utazások az időgéppel; szerk. Futaki József; Móra, Bp., 1990
Dr. Moreau szigete; ford. Rózsa György; jav. kiad.; Gladiátor, Bp., 1996 (H. G. Wells művei)
(Szörnyetegek szigetén címen is)
Kicsiny háborúk. Játék tizenkettő és százötven éves kor közötti ifjak, valamint az értelmesebb, a fiús játékokat és könyveket kedvelő leányok számára. Függelékben a Hadijátékkal; ford., jegyz., utószó Molnár F. Tamás; Alexandra, Pécs, 1997
Túlvilági utazás; vál., szerk. Hunyadi Csaba; ford. Görgey Gábor et al.; Szukits, Szeged, 1998