Szczecin Lengyelország északnyugati részén, az Odera folyó mindkét partján, illetve a két folyóág közti szigeteken, a Szczecini-öböltől délre, a Dąbie-tó déli partján fekszik.
A név eredete
Előfordulása középkori forrásokban: 1133: Stetin, 1188: Stetyn 1188, 1234: Priznoborus vir nobilis in Stetin, Symon nobilis Stettinensis, 1240: in vico Stetin, 1243: Barnim Dei gratia dux Pomeranorum… civitati nostri Stetin, 1251: Stityn.
A 13. században a város pecsétjén Sigillum Burgoncium de Stitin szerepelt. Nagy valószínűség szerint más lengyel földrajzi neveknek, mint Szczytno, Szczucin és Szczuczyn, is ez az eredete. Latinul a város neve Stetinum volt.
A városnév etimológiájának több változata van:
A lengyel szczyt (csúcs) szó, amely fekvésére, erődjére utalhat;
A Szczuka családnév (Szczuka városa);
A Szczeta vagy Szczota családnév;
A szczecina szóból ('serte') (a skandináv krónikák Burstaborg néven említik.
Miután 1310-ben IV. Warcislaw herceg Új Szczecint alapított, amit ma Szczecineknek neveznek, a voltaképpeni várost néha „Régi Szczecin” (latinul: Stetinum Antiqua, lengyel: Stary Szczecin, német: Altes Stettin) néven említik.
1945 előtt főleg németek lakták, ezért bel- és külföldön főként Stettinnek nevezték.
Története
A város erődítményei 1642-benA kikötő 1900-ban
Az i. e. 7-6. században területén a lausitzi kultúrához sorolható település volt. Lehetséges, hogy folytonosan fennállt csaknem 1850 éven keresztül. Az ókorban a közelben létezett egy Susudata nevű helység. Ezt a települést Klaudiosz Ptolemaiosz feltüntette térképén, mely 142-147. körül készült. [1] A IX. században a szláv hercegek árokkal körbevett földvárat építettek itt, ebből kereskedő-halász település fejlődött. 967-ben I. Mieszko Szczecint Lengyelországhoz csatolta. Vitéz Boleszláv uralkodása alatt a városra a dán befolyás egyre erősebb lett. A Struga (Szczecinhez közeli falu, ma a város része) melletti 1121-ben vívott csata után Ferdeszájú Boleszláv király ismét Lengyelországhoz csatolta a várost, egyben elismerve vazallusa, I. Warcisław herceg uralmát. 1243-ban I. Barnim herceg Szczecinnek városi jogokat adományozott. A következő években Szczecin újabb területekkel bővült: 1283-ban a Dąbie tóval, 1321-ben Police faluval. A szláv vár helyén a XIV. században III. Barnim herceg várat épített (ezt ma a Pomerániai Hercegség Várának hívják).
1474-ben, amikor a szczecini hercegi dinasztia kihalt, a słupski herceg, X. Bogusław került hatalomra, aki 4 évvel később egyesítette a nyugati Pomerániát is, és 1491-ben Szczecinbe helyezte fővárosát. 1532-ben azonban a hercegséget újra felosztották, és a város a Szczecini Hercegség fővárosa lett. 1570-ben Szczecinben írták alá az Oroszország és Lengyelország között kitört ún. északi hétéves háború végét jelentő békét. 1630-ban a harmincéves háború során Nyugat-Pomerániát elfoglalták a svédek, a város Svéd-Pomeránia tartomány fővárosa lett (1720-ig). A svéd háborúk alatt a gazdaság visszafejlődött. 1713-ban a várost Poroszországhoz csatolták, ezt a stockholmi béke1720-ban megerősítette. 1723-ban Stettinben született a későbbi orosz cárnő, II. (Nagy) Katalin. 30 évvel később itt született I. Pál cár második felesége, Mária Fjodorovna. A 18. század közepétől nagy gazdasági és kulturális fejlődés indult meg. 1806 és 1812 között Szczecin francia megszállás alatt volt. 1816-ban Police a város határain kívülre került.
1843-ban Stettin vasúti összeköttetést kapott Berlinnel, ez az ipar gyors fejlődését eredményezte. 1873-ban Hermann Haken polgármester a városfalak lebontását rendelte el. 1900-ban a városhoz csatolták Grabowot, és döntést hoztak a Központi temető megnyitásáról. Friedricha Ackermanna polgármestersége idején 1911-ben további területeket csatoltak a városhoz, többek között Pogodnót és Niebuszewót.
A második világháború kitörésekor a város lakossága 270 000 fő volt, ekkor csatoltak a városhoz egy sor környező községet és két várost: Policét és Dąbiét, megalapították az ún. Nagy-Stettint, amely a háború végéig állt fenn. Területén kb. 100 kényszermunkatábor létesült. A háborúban az épületek 65%-a, a kikötő 95%-a elpusztult. 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Szczecint, július 5-én a várost hivatalosan átadták a lengyel hatóságoknak. 1945-ben a lakosság létszáma 78 000 fő volt, ebből 62 500 német. 1947-ben, az elüldözés és a kitelepítések után már csak 4000 német maradt.
A baltikumiStettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai irányításnak is.
– Részlet Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédéből
A következő években a város újjáépült. 1970 decemberében és 1980 augusztusában munkástüntetések és sztrájkok voltak, itt írták alá az ún. augusztusi egyezményt.
1987. június 11-én a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1946 és 1998 között a város a Szczecini vajdaság fővárosa volt, 1999-től pedig a Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. 1999-től Szczecinben van a NATO többnemzetiségű hadteste északkeleti központjának székhelye.[14]
Urbanisztikai szempontból különleges város, amely Párizzsal mutat rokonságot. Ez nem véletlen, mivel Szczecin (akárcsak Párizs) az 1880-as évekbenGeorges Eugène Haussmann báró tervei alapján épült újjá. Sok a zöldterület; széles utakon zöld sávok vannak, amelyek megosztják a forgalmat; sok a körforgalom.
A várost a városi tanács irányítja, amelynek tagjait négy évre választják, akárcsak a polgármestert. A polgármester (prezydent miasta) jelenleg a Szolidaritás aktivistája, Piotr Krzystek.
Közigazgatási beosztás
A város kerületekre (dzielnica) oszlik, ezen belül több "települési tanács"ra (Rady Osiedla).
Sylwester Chruszcz, LPR, építész és politikus (bár Sziléziában választották meg, Szczecinben él).
Gazdaság
A PAZIM-épület
Szczecin a tengeri gazdaság egyik központja; 13279 embert foglalkoztat. A szczecini tengeri kikötő a világ minden tájáról érkező hajótulajdonosokat szolgálja ki, és két hajózási társaságnak ad otthont: Polsteam és Euroafrica. Ezenkívül más, a tengerészethez kapcsolódó vállalatok székhelye is itt található.[15]
Szczecin GDP-je 20,255 milliárd PLN, ami az egész tartomány GDP-jének 1/3-a. Egy főre 49497 zloty jut, ami kb. 40%-kal több, mint a tartományi eredmény.[16]
Az átlagos munkavállalói fizetés 2012 októberében 3807,73 zloty volt, a foglalkoztatott munkavállalók száma Szczecinben - 90 754 fő. A szczecini Kerületi Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2023. január 1-jei hatállyal a minimálbér 3490 zloty, míg a nyugat-pomerániai főváros lakosainak átlagbére 6733,49 zloty.[17]
Lengyelország legnagyobb hajógyára (fizetésképtelenné vált, újjászervezték)
Halászat, illetve halfeldolgozás
Repülőtér (Szczecin-Goleniów)
Kikötő (Lengyelország harmadik legnagyobb kikötője)
Számos cég székhelye
Számos vállalat székhelye található a városban, így pl.
Festiwal Artystów Ulicy (Utcai művészek fesztiválja) – minden júliusban
Dni Kultury Ukraińskiej (Az ukrán kultúra napjai) – minden májusban
Légibemutató a Dabie repülőtéren – minden májusban
Múzeumok
Muzeum Narodowe w Szczecinie (Szczeini Nemzeti Múzeum – műtárgyakat, ékszereket, katonai felszereléseket mutat be. Hozzá tartoznak:
Muzeum Miasta Szczecina (Szczecini Városi Múzeum)
Muzeum Morskie (Tengeri Múzeum)
Galeria Sztuki Współczesnej (Modern művészeti galéria)
Muzeum Archidiecezjalne w Szczecinie – Érseki Múzeum
Kultúra és szórakozás
Teatr Pleciuga
Teatr Pleciuga (bábszínház)
Teatr Kana (színház)
Teatr Współczesny (Modern Színház)
Opera na Zamku (Várszínház)
Teatr Polski (Lengyel Színház)
Zamek Książąt Pomorskich w Szczecinie (A pomerániai hercegek vára)
Kino Zamek (Kastély Mozi)
Kabaret Piwnica przy Krypcie(Kabaré a kripta melletti sörpincében)
Teatr Krypta (Kripta Színház)
Oktatás és tudomány
Pomerániai Orvosi Egyetem Szczecinben
Uniwersytet Szczeciński (Szczecini Egyetem) – 35 000 hallgatója van; rektor: Edward Włodarczyk
Pomorski Uniwersytet Medyczny, korábban Pomorska Akademia Medyczna (Pomerániai Orvosi Egyetem)
Zachodniopomorski Uniwersytet Technologiczny, két főiskolát egyesített Politechnika Szczecińska (Műszaki Egyetem) és Akademia Rolnicza w Szczecinie (Szczecini Mezőgazdasági Akadémia)
Akademia Morska w Szczecinie (Szczeczini Tengerészeti Akadémia)
Akademia Sztuki, korábban és Wyższa Szkoła Sztuki Użytkowej (Iparművészeti Főiskola) és Akademia Muzyczna w Poznaniu (A Poznani Zeneakadémia helyi tagozata)
Zachodniopomorska Szkoła Biznesu (Nyugat-pomerániai Üzleti Főiskola)
Wyższa Szkoła Administracji Publicznej w Szczecinie (Szczecini Közigazgatási Főiskola)
Arcybiskupie Wyższe Seminarium Duchowne w Szczecinie (Szczecini Felsőfokú Érseki Teológiai Szeminárium)
Wyższa Szkoła Integracji Europejskiej (Az Európai Integráció Főiskolája)
Wyższa Szkoła Ekonomiczno-Turystyczna
Wyższa Szkoła Humanistyczna TWP
Wyższa Szkoła Języków Obcych
Wyższa Szkoła Techniczno-Ekonomiczna
Wyższa Szkoła Zawodowa – Collegium Balticum
Wyższa Szkoła Zawodowa "OECONOMICUS" PTE
Wyższa Szkoła Zarządzania
Tudományos és regionális szervezetek
Instytut Zachodnio-Pomorski (Nyugat-pomerániai Intézet)
Szczecińskie Towarzystwo Naukowe (Szczecini Tudományos Egyesület)
Sport
A rally vitorláshajók – The Tall Ships' Races, 2017
.jpg)
