Mireille Mathieu (kiejtése: miˈʁɛj maˈtjø) (Avignon, Vaucluse megye, Franciaország, 1946. július 22. –) világhírű francia énekesnő, sanzonénekesnő. A francia sajtó Édith Piaf utódának tartotta. Tizenegy nyelven több mint 1 200 dalt énekelt el, és több mint 120 millió lemezt adott el világszerte.
Élete
Származása, pályakezdése
Avignonban született sokgyermekes szülők legidősebb lányaként. Tizenhárom testvére volt. Apja Roger Mathieu kőfaragó fedezte fel lánya énektehetséget és ő indította el ezen a pályán (Mireille apjának kellemes tenor hangja volt). Mireille már négyéves korában énekelt közönség előtt, egy éjféli mise alkalmából. Gyakran hallgatta és tanulmányozta más híres énekesek dalait és éneklési módját. Gyakran lépett fel iskolatársai és a családja előtt, példaképének Édith Piafot választotta. Laure Collière énektanár vállalta tanítását és készítette fel lelkileg az énekesi karrierre.
1965. november 21-én jelent meg először tévéképernyőn és a következő esztendőben nevét megismerték egész Franciaországban. A következő években a világ többi részén is ismertségre tett szert.
Johnny Stark művészeti ügynök tehetségesnek tartotta Mireille-t és a zenekarvezető Paul Mauriat gondjaira bízta, aki tovább csiszolta a lány énektudását, mivel nagy hibája volt az üvöltés. Ekkor már állandóan fellépett, fotósorozatokban szerepelt, interjúkat adott és fejlesztette a zene-, ének- és tánctudását. Sűrűn járt francia- és angolórákra, illetve tanulta a viselkedés és fellépés szabályait.
Egyik alkalommal fellépett az „Ed Sullivan Show” műsorban, ami a legnépszerűbb varieté az Egyesült Államokban, alkalmanként 50 millió nézővel. Amerikában kirobbanó sikert aratott, s a tévés szereplés után Las Vegasban, majd Hollywoodban lépett fel. Rengeteg interjút adott és óriási rajongói táborra tett szert. Meghívták New Yorkba, ahol a „Merv Griffin Show” plakátjának ő volt az egyik arca.
Végül is, ahol a legjobban érzi magát, az a színpad. Ott egymaga van jelen, ott megtalálja a békét.
– Johnny Stark véleménye Mathieuről
Mireille Mathieu mindenfajta közönség előtt fellépett, minden országban, ami hírneve további kiszélesedéséhez vezetett. Számtalan uralkodó és államférfi fogadta őt, bejárta szinte az egész világot.
Mireille saját maga így értékelte pályafutását: „Egy énekesnő életében nem csak diadalok és ráadások fordulnak elő. Vannak napok, amikor az embernek semmi kedve hozzá, mégis el kell indulni. Akkor is mosolyogni kell, amikor a szív nem kívánja valami bánat miatt, amit nem szabad felfedni. Aztán ott van a fáradtság, amit el kell feledni, mert a vörös függönynek mindig fel kell gördülnie. Mit számít a reményét vesztett szív, amikor az örömről kell énekelni! Mit számít a bénítóan ható lámpaláz, abban a pillanatban, amikor kigyulladnak a reflektorok!”
Magánélete
Mathieu sosem ment férjhez és nincsenek gyerekei. Magánéletét szigorúan távol tartja karrierjétől, privát szférájáról a sajtónak nem nyilatkozik. Gyakorló és hívő katolikus.
Albumai
év
album
ország
megjegyzés
1966
En direct de l'Olympia
Franciaország
1967
Made in France
Franciaország
1967
En direct de l'Olympia 1967
Franciaország
1968
Le merveilleux petit monde de Mireille Mathieu chante Noël
Franciaország
karácsonyi album
1969
La première etoile
Franciaország
1969
Sweet Souvenirs of Mireille Mathieu
Franciaország
1969
Olympia
Franciaország
1969
Mireille... Mireille
Németország
első német album (kihajtható fedél)
1970
Mireille... Mireille
Franciaország
1970
Merci Mireille
Németország
1971
Bonjour Mireille
Franciaország
1971
Mireille Mathieu en concert au Canada
Kanada
élő felvétel
1972
Mireille Mathieu chante Francis Lai
Franciaország
1972
J'étais si jeune
Franciaország
1972
Meine Träume
Németország
1972
Mes premières chansons
Kanada
1973
Olympia
Franciaország
1973
L'amour et la vie
Franciaország
1974
Und der Wind wird ewig singen
Németország
1974
Le vent de la nuit
Franciaország
1974
Mireille Mathieu chante Ennio Morricone
Franciaország
1974
Mireille Mathieu en concert à Byblos
Libanon
élő felvétel
1975
Apprends-moi
Franciaország
1975
Rendezvous mit Mireille
Németország
1975
Wünsch Dir was – Eine musikalische Weltreise mit Mireille Mathieu
Németország
1975
On ne vit pas sans se dire adieu (Polydor 2490 128)
.jpg)
