A sanzon francia eredetű daltípus. Jellemzője a komoly mondanivaló, az igényes költői fogalmazás. Gyakran költők megzenésített verseit jelenti; lírai, néha epikus szöveggel.
A 19–20. század fordulóján Franciaországban keletkezett, a kabarékban tűnt fel. Eredetileg zongorakísérettel adták elő. Jellemzője a könnyed szórakoztatásra való törekvés volt, érzelmes, sikamlós vagy humoros – költői igényességű – szöveggel.
A chanson szó már a 14. században is a dalok neve volt Franciaországban, természetesen még egészen más – szólóban vagy kórussal előadott világi dalok – műfaját jelölve ezzel.
A sanzon kapcsolódik az orfeumi pajkos, pajzán kuplék műfajához mint előzményhez. A műfaj felhígulása szentimentális dalokkal és gyermekdalokkal folytatódott az 50-es években (Évike az Állatkertben, Levél apukához, Tata kupi mi auto Jugoszláviában stb.).
