Rohan az idő (1966) Valahol egy lány (1971) Ha én rózsa volnék (1973) A Kárpáthyék lánya (1983) Ég és föld között (1997) Mi lett belőled (2016) Jelbeszéd 2.0 (2023)
Hatvanéves pályafutása során a magyar könnyűzene egyik meghatározó egyénisége lett. Elsősorban verslemezei és politikai tartalmú (és a rendszerváltás előtt esetenként betiltott) dalai tették ismertté, valamint választékos és tisztán érthető előadásmódja.
98 magyarországi és 24 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 40 – olykor többször, több változatban is kiadott – album. Az Erkel színházi és Budapest sportcsarnokbeli koncertjeiről (és videóiból) fél tucat DVD készült. Diszkográfiája szerint több mint négyszázötven hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait.
Művészi pályája
Koncz Zsuzsa pályafutása a Magyar Televízió által meghirdetett 1962-es első Ki mit tud? című vetélkedőn indult, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival közösen lépett fel, s második helyezést értek el. A televíziós szereplést követően – ami számára kétségkívül nagy nyilvánosságot adott – sorra kereste fel az 1960-as évek három korszakalkotó, de még amatőrként játszó zenekara, az Omega az Illés és a Metro együttes.
Kezdeti pályafutásának meghatározó pillanata az 1967-ben készült Ezek a fiatalok című film egyik főszerepe. Ez az első olyan hazai filmalkotás, ami célul tűzte ki egy korszak fiatal generációjának, életérzésének és vágyainak kifejezésre juttatását. A filmben felcsendülő – Bródy János által írt – Szőke Anni balladája, a Mr. Alkohol és az Ez az a ház című dalok már körvonalazzák azt a művészeti és szakmai irányt, amely jellemzi Koncz Zsuzsa munkásságát mind a mai napig (lásd az Ezek a fiatalok c. albumot).
Az 1970-es évekre már mint elismert előadóművésznek, egymás után jelentek meg albumai. Ezekben az években az Illés zenekarral közösen megjelent öt album közül 1973-ban készült a Jelbeszéd című lemez. Az album az akkori közhiedelem ellenére megjelent, és ki is került az üzletekbe. A lemezből már ötvenezer példány adtak el, amikor politikai indokok hatására a további eladását felfüggesztették és a raktáron lévő példányokat beolvasztották.[1] Ez nem volt meglepő, mivel már korábban is élesen cenzúrázták dalait, például a Magyar Rádió a számainak nagyjából csak a felét adta le. A folyamatos cenzúra szerzőtársát és őt magát is gondolkodásra késztette, vajon lehet-e és hogy kell egy olyan korban dalt írni és azt előadni, ha az a nyilvánvaló politikai kényszer hatására nem juthat el a nyilvánossághoz? A feltett kérdésre 1974-ben született meg a megoldás: a „Gyerekjátékok” című lemezén („Egész más ez a játék…”) először egyértelműen utalnak a politikai környezet elhidegülésére, majd a „Kertész leszek” című albumán már csak kizárólag megzenésített verseket énekelt. Ezeket a verseket viszont úgy hangszerelték és adták elő, hogy azokból a rendszer visszásságaira érzékeny fiatalok tisztán kivehették a művészek üzeneteit. Ez méltó válasz volt a „cenzúra mesterei” számára, mivel el kellett fogadniuk, hogy ezeket a közismert verseket – amelyeket nem Bródy János írt – nehéz lenne elzárni a közönségtől.
Az 1970-es évek közepére már sorra kapta a külföldi felkéréseket. Koncertezett a „kettévágott” Németország mindkét részében, Franciaországban, továbbá a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában és az Amerikai Egyesült Államokban. Fesztiválokon énekelt Brazíliában, Japánban, Kubában és Finnországban. Arany Hermelin-díjat nyert Rennes-ben. Közben itthon is fellépett, rendszeresen készített felvételeket az 1970-es évek második felének egyik meghatározó együttesével, a Fonográffal. A lassacskán enyhülő politikai szigor 1977-ben már nem állt útjába az addigi munkásságát elismerő Liszt Ferenc-díj odaítélése során. Az 1979-ben a Fonográffal közösen megjelenő „Valahol” című lemezt a sajtó az évtized lemezének választotta.
A megszűnő Fonográf együttessel végleg lezárult művészi életének egy szakasza. A pályafutásukat külön folytató Bródy János és Tolcsvay László bár továbbra is írt és hangszerelt dalokat a számára, Bornai Tibor pedig segített a műhelymunkák elvégzésében, de innentől a lemezei már kizárólag „Koncz Zsuzsául” szólnak. A rendszerváltás évére elkészült Verslemez III. című albuma újabb sikert és elismerést hozott számára, ugyanis munkásságát még ebben évben érdemes művész kitüntetéssel díjazták.
Az 1990-es években megjelenő albumai tovább növelik azt a szeretetet és tiszteletet, ami már eddig is körülvette őt és munkásságát. Ebben a régi „társak” mellett sokat segített Cipő és Závodi Gábor. Az elmúlt években Németországban is jelentek meg „válogatás” albumai. Legutolsó magyarországi stúdióalbuma Koncz Zsuzsa 37 – csakúgy mint a többi – aranylemez lett. 2012-ben első alkalommal lépett fel a Sziget Fesztiválon, a Magyar Dal Napja alkalmából rendezett nagyszabású koncerten. 2013-ban Valahol egy lány címmel jelent meg válogatásalbuma, az Arénában elhangzott koncertfelvételekkel. Augusztusban ismét fellépett a Szigeten, Cipő emlékére rendezett koncerten. 2013 októberében került a lemezboltokba Tündérország című stúdióalbuma, mely alig két hónap alatt platinalemez lett. 2014. március 14-én az Arénában, majd Berlinben, Rostockban, Magdeburgban, Kassán és Pozsonyban koncertezett. Az év végén látott napvilágot Aréna 10 címmel hatodik DVD-je, dupla CD-vel együtt.
A dalaiban megjelenő hite, életfelfogása, a világról alkotott képe, a számokból sugárzó szenvedély és erő generációkat köt le és vonz magával, hiszen 1992 és 2014 között évről évre telt házas koncerteket adott le a Budapest Sportcsarnokban, majd pedig az Arénában. Ezeket hat DVD is őrzi.
Pályafutásának talán egyik legmeghatározóbb kitüntetését, a Francia Becsületrendet2001-ben vette át. Pár év elteltével, 2008-ban pedig átvehette hazája által a kultúra és a művészet területén nyújtott munkásságért adható legmagasabb rangú elismerést, a Kossuth-díjat. Még ebben az évben a Magyarországon adható legmagasabb pénzjutalommal és hatalmas szakmai elismeréssel járó Prima Primissima díjat is neki ítélték.
Módos Gábor hosszú időn keresztül szinte kizárólagos fotósa volt,[2] de Novák Mária egri fotóművésszel[3] is dolgozott.
Magánélete
Pélyen született, majd szüleivel 1949-ben elköltözött Füzesabonyba. Édesanyja ápolónő, édesapja tanár és kántor volt. (Érdekesség, hogy Pélyen született Törőcsik Mari is, akinek édesapja a helyi iskola igazgatója, tehát Koncz Zsuzsa édesapjának felettese volt.) Diáklányként élte meg szülei válását. 1960-ban testvéreivel és édesanyjával Budapestre költözött. Egyik fivére, Koncz András, festőművész lett, a másik fényképész. Szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy a zene mellett „rendes” szakmája is legyen, így – erős igazságérzete miatt is – választotta a jogi egyetemet.[4]
Első férje Boldizsár Miklós dramaturg volt, akivel 1970. április 3-án kötött házasságot, az esküvőn Illés Lajos volt Koncz Zsuzsa tanúja.[5] Később kapcsolatban élt a nála 15 évvel fiatalabb Mácsai Pállal.[6]
Koncz Zsuzsa mindig elzárkózott attól, hogy interjúkban magánéletéről kérdezzék, így erről nem sokat lehet tudni. A Népszabadság írójának kérdésére[7] a következőt nyilatkozta: „Nekem a magánélet a visszavonulás, a nyugalom, a feltöltődés területe, amelyből erőt, energiát nyerek a továbbiakhoz. Ezt szeretném megőrizni a magam számára. Úgy gondolom, ez nem tartozik a nagy nyilvánosságra. Az én közszereplésem a dalokkal kezdődik és azokkal véget is ér.” Annyit mégis megjegyzett, hogy legkedveltebb kikapcsolódása a síelés, de szeret utazni, koncertre járni, és rengeteget olvas. Szabadidejében megpróbálja behozni a koncertek közben felhalmozódott lemaradásokat, például a családjával, a szeretteivel és a barátaival kapcsolatos mulasztásokat. Gyermeke nincs.[8]
Az ATV-ben Rónai Egon műsorvezetőnek 2011 decemberében adott interjúban arra a kérdésre, hogy családi életét szándékosan takargatja-e az emberek előtt, Koncz Zsuzsa elmondta, hogy alapvetően ilyen jellem. Állítása szerint még barátaival is csak a legnagyobb lelki válságai idején beszélt a magánéletéről. Emellett volt egy szomorú tapasztalata a bulvársajtóval: látta, hogyan tálalták a tragikus sorsú díva, Dalidaöngyilkossági kísérleteit, majd halálát. Elmondta még, hogy nem ért egyet azokkal a fiatal tehetségekkel, akik kiadják a médiának legintimebb titkaikat is. Ő erre nem lenne képes, nemcsak a természete miatt, hanem azért sem, mert a hírnévnek vagy a sikeres előadói létnek ez a része soha nem érdekelte. Az nem zavarja, hogy ennek ellenére mégis tudnak róla dolgokat a rajongói, például azt, hogy nincs gyermeke. Ez szerinte hozzátartozik ahhoz, hogy nagy nyilvánosság előtt dolgozik, és így a közönségét egy kicsit ez is érdekli. De arról, hogy mit mond el, és mit nem, arról ő dönt… „ – Egyébként szerintem az én szerződésem a közönségemmel nem erről szól, hanem a dalaimról és arról, amit a színpadon látnak tőlem” – mondta. „Csak nekik tudok igazán kinyílni, ott a színpadon, a közönségemnek – éneklés közben. Ez nagyon őszinte, és nagyon jólesik, hogy a közönségem ezt értékeli” – árulta el az interjú vége felé az énekesnő.”[9]
Első tíz nagylemeze technikailag korszerűsítve (díszdobozban), Varjas Endre Koncz Zsuzsa-könyvével 1992-ben, majd "Koncz Zsuzsa összes lemeze" 15 CD-n 1994–1995-ben, azok remaster-változatai pedig (ugyancsak 15 CD-n) 2003–2004-ben jelentek meg a Hungarotonnál.
Kislemezek
Több mint nyolcvan kislemeze (és maxi-CD-je) jelent meg Magyarországon, valamint külföldön, Ausztriában, Franciaországban, Jugoszláviában, Nyugat- és Kelet-Németországban, továbbá a Szovjetunióban.
Magyar kislemezek
Gézengúz (Gergely Ágival) - Qualiton EP 7205 (1962)
Long Tall Sally / Chapel of Love - Qualiton EP 7297 (1964)
Long Live Love / Go to See My Babe / I’ve Fallen in Love with a Snowman / All Over the Word - Qualiton EP 7346 (1966)
Túl az első nagy szerelmen - Qualiton EP 7348 (1966)
Gyilkossággal vádollak / Ébredj fel / Rosszul szerettél / Beléptél az életembe - Qualiton EP 7361 (1966)
Rohan az idő / I Who Have Nothing - Qualiton SP 277 (1966)
Szerelem nélkül - Qualiton SP 298 (1966)
Oh No, He Don’t / I Don’t Need That Kind of Lovin’ - Qualiton SP 301 (1966)
Négy év után - Qualiton SP 316 (1966)
Nincsen olyan ember - Qualiton SP 322 (1966)
Most az egyszer - Qualiton SP 323 (1966)
Itt élsz valahol - Qualiton SP 332 (1966)
Ami volt az volt - Qualiton SP 340 (1966)
Keresem a szót - Qualiton SP 350 (1967)
Gyerekdolog / De akkor már hol leszek én - Qualiton SP 376 (1967)
Puppet on a string / This is my song - Qualiton SP 386 (1967)
Paprikajancsi / Lehet jó, lehet rossz - Qualiton SP 387 (1967)
↑Népszava: Átadták a Hazám-díjakat (magyar nyelven). nepszava.hu. [2022. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
