PROFILBARU.COM

	Augsburg
; Augsburg címere	; Augsburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábia
Járás	Svábföld
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	i. e. 15
Polgármester	Kurt Gribl (CSU)
Irányítószám	86000–86199
Körzethívószám	0821
Rendszám	A
Testvérvárosok	Lista Inverness (1956–); Amagaszaki (1959–); Nagahama (1959–); Bourges (1967–); Dayton (1964–); Liberec (2001–); Csinan (2004–); Csangsa; Nagahama (1959. április 11. – ); Maiszúr;
	Népesség
Teljes népesség	303 150 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1 793 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	446-561 m
Terület	146,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 22′ 08″, k. h. 10° 53′ 52″48.368889°N 10.897778°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 08″, k. h. 10° 53′ 52″48.368889°N 10.897778°E
	Augsburg Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Augsburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Augsburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában. A mintegy 300 ezer lakosú Augsburg – München és Nürnberg után – Bajorország harmadik legnagyobb városa. Az Augsburgi egyházmegye székhelye. Lakosainak száma 303 150 fő (2023. december 31.).^[1]

Etimológia

A város nevében az Augs- szótag Augustus római császárra utal, aki a Lech és a Wertach összefolyásánál talált kelta településnek az Augusta Windelicorum (Augustus városa a vendek földjén) nevet adta.

Fekvése

Augsburg, a Sváb-Bajor-medencében, Bajorország délnyugati részén, Schwaben megyében található. Keletről Aichach-Friedberg megye határolja. Folyói a Lech és a Wertach. Szomszédos települései Königsbrunn, Stadtbergen, Neusäß és Gersthofen. A város 42 kerületből áll.

Népesség

A népesség alakulása 1808 és 2023 között

Lakosok száma	28 902	210 500	249 943	264 800	263 313	269 402	276 542	289 584	300 000	303 150
	1808	1968	1975	1994	2008	2011	2013	2016	2019	2023

Adatok: Wikidata

Éghajlata

Augsburg (1991–2020) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,0	4,8	9,5	14,5	18,8	22,2	24,2	24,1	19,1	13,6	7,1	3,7	13,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−3,2	−3,2	−0,3	2,8	7,2	10,7	12,2	11,9	8,0	4,6	0,7	−2,2	4,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	45	34	47	46	85	92	94	92	62	53	50	50	750
Havi napsütéses órák száma	62	88	138	186	212	228	244	230	163	107	56	54	1768
Forrás: NOAA^[2]

Története

Ókor

A hagyomány szerint Trier után a mai Németország második legrégebbi városa. A római várost Kr. e. 15-ben alapították, Augusta Vindelicorum néven a vindelicusok területén. A Kr. u. 70-es tűzvészt követően a tábor és a polgárváros újra felépült, Traianus császár 95-ben Raetia provincia székhelyévé tette, Hadrianus császár pedig 121-ben municipiumi rangra emelte. Az ekkor már Municipium Aelium Augustum néven ismert település öt római főút kereszteződésében állt. 294-től Raetia secunda székhelye, és feltehetően a 3. század óta püspöki székhely volt. Diocletianus császár keresztényüldözése idején 304-ben itt végezték ki Szent Afra vértanút. A római hatalom meggyengülése után alemann törzsek foglalták el. A város búcsújáróhely volt, és a legtöbb római településsel ellentétben nem néptelenedett el, sőt az 5. század elejéről is jelentős építkezésekről tudunk.

Középkor

955-ben a várostól délre fekvő Lech-mezőn I. Ottó német király Ulrich augsburgi püspök segítségével vereséget mért a kalandozó magyarokra. 1156-ban Barbarossa Frigyestől újra városi rangot kapott. Két évvel később birodalmi gyűlés helyszíne volt, amelyen Frigyes meghozta az Augsburgi döntést Oroszlán Henrik és Freisingi Ottó püspök között, megalapítva München városát. 1276-ban Habsburg Rudolf szabad birodalmi város rangjára emelte. A várost a következő időszakban különböző patríciuscsaládok irányították, míg végül az elnyomás ellen tiltakozó kézművesek céhei is szóhoz jutottak a város irányításában. Ulrich Schwarz polgármester (1469-1478) felkarolta a kisebb céheket, megszabadította a várost adósságaitól, ám amikor szembekerült a patríciusokkal, véres eszközökhöz folyamodott, ezért kivégezték. 1540-ben megalakult az augsburgi tőzsde. 1547-re megszűnt a céhek befolyása a városban, és két kereskedőcsalád, a Fuggerek és a Welserek kezébe került a hatalom.

Reformáció

A város 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésben az evangélikus kisebbséghez tartozott. 1530-ban a reformáció lutheri irányzatának képviselői benyújtották az Ágostai hitvallást (Confessio Augustiana), létrehozva ezzel az evangélikus egyházat. 1534. július 22-én a városi tanács nyolc kolostortemplom kivételével betiltotta a katolikus szertartásokat, és csak a város által engedélyezett prédikátorok működhettek. Ezzel kinyilvánította, hogy a város jogot formál a vallásos élet irányítására. 1548-ban V. Károly császár új alkotmányt adott a városnak, amelynek értelmében a város irányításában pontosan egyforma szerep jutott a katolikusoknak és evangélikusoknak (vagyis minden hivatalból, a polgármesteriből is, kettő volt). 1555-ben a Habsburgok és az evangélikus rendek között megszületett az augsburgi vallásbéke, ez nyugalmat biztosított a város életében.

Újkor

A Harmincéves háború alatt 1632-ben a svédek elfoglalták a várost, majd egy hosszú békeidőszak következett. A spanyol örökösödési háború során újra elfoglalták, ezúttal a bajorok (1703). Johann Heinrich Schüle itt alapította meg 1771-ben az első gyárat az európai kontinensen. A textilipar gépesítése 1794-ben Augsburgban is a takácsok felkeléséhez vezetett.

A Pozsonyi béke értelmében (1805) Augsburg elvesztette szabad birodalmi városi rangját, és Bajorország része lett. Johann Friedrich Cotta vezetésével itt adták ki a kor legjelentősebb napilapját, az Allgemeine Zeitungot. 1862-ben külön körzetté vált, amely a mai augsburgi járás elődje volt. A 19. században újabb ipari fellendülés következett, a textilipar mellett a gépgyártás (többek közt a ma is létező MAN – Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg) volt jelentős, 1927-től pedig itt volt a Messerschmitt AG székhelye. 1898 óta jár a villamos a város utcáin, 1917 óta pedig közvilágítás van.

A város a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, hiszen több katonai létesítmény működött itt. 1942-ben a MAN tengeralattjáró-üzeme, 1944-ben pedig a Messerschmitt repülőgépgyár és a vasútállomás volt a célpont. 1945. április 28-án az amerikai csapatok ellenállás nélkül vonultak be a városba, és jelentős támaszpontot hoztak létre, amelyet csak 1998-ban, az amerikai hadsereg végleges kivonásakor adtak fel.

A háborús károk helyreállítása máig is zajlik, ám sok jelentős épület már eredeti szépségében tekinthető meg. A háborút követően fellendült a város sportélete is, 1972-ben pedig itt rendezték meg a müncheni Olimpiai játékok néhány selejtezőjét. 1970-ben létrejött az augsburgi egyetem, később a klinika, amely egyesítette a korábban szétszórtan működő egészségügyi intézményeket. 1999-ben mindkét folyó megáradt, és egy átszakadt gát miatt egész városrészek kerültek víz alá. A 2000-es években a gazdaság ingadozása jelenti a legnagyobb problémát, amely miatt a városban átlagon felüli a munkanélküliség.

Népesség

A népesség alakulása 1808 és 2023 között

Lakosok száma	28 902	210 500	249 943	264 800	263 313	269 402	276 542	289 584	300 000	303 150
	1808	1968	1975	1994	2008	2011	2013	2016	2019	2023

Adatok: Wikidata

A római város az egyik legnépesebb római település volt az Alpoktól északra, kb. 15-20 000 lakossal. A középkorban és a kora újkorban a város 30 000 lakosával a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városa (Köln és Prága mellett). Lakossága a következő évszázadok során nem növekedett, a 19. század folyamán viszont 26 000-ről 80 000-re nőtt. A II. világháborúig ez a szám újra megduplázódott. Ma több mint 301 000 lakosa van.

Közlekedés

Münchennel és Stuttgarttal az A8-as autópálya köti össze.

Közösségi közlekedés

A közösségi közlekedést a Augsburger Verkehrsverbund (AVV) irányítja. Hat helyi vasút, öt villamosvonal, 27 nappali és 6 éjszakai buszjárat működik a városban.

Vasút

Augsburgnak hét vasútállomása van, a legnagyobb az 1843-tól 1846-ig épített főpályaudvar.

Légi közlekedés

Az augsburgi repülőtér a város északi határában, Affing és Gersthofen irányában található. A légikikötőt 1916-ban kezdték el építeni. 1985-ig, mint magánrepülőtér; majd 1985 és 2002 között országon belüli légiközlekedésben vett részt. 2002 óta csak magángépek leszállása engedélyezett.

Híres események a várossal kapcsolatban

95 – Raetia római provincia székhelye
294 – Raetia secunda provincia székhelye
955 – Augsburgi csata
1158 – Az Augsburgi döntés, München megalapítása
1530 – Az Ágostai hitvallás felolvasása
1540 – Az augsburgi tőzsde alapítása
1555 – Augsburgi vallásbéke

Főbb látnivalók

Városháza
Der Goldene Saal (a Városháza Aranyterme)
Perlachturm
Fuggerei
Püspöki rezidencia
Katedrális
Szt. Anna templom (egy ideig Luther tartózkodási helye)
Augsburger Puppenkiste (bábszínház)
Eiskanal
Dorint Hotel Tower
Szt. Ulrik and Szt. Afra apátság
Mozarthaus Augsburg (Leopold Mozart szülőháza)
Bertolt Brecht gyermekkori otthona

Nevezetességek

Szudétanémet Napok. Az egykori Csehszlovákiából a második világháború után elűzött szudétanémetek és leszármazottaik kétévenként megrendezett hagyományos pünkösdi találkozója.

Testvérvárosok

Inverness, Egyesült Királyság, 1956 óta
Amagaszaki, Japán, 1959 óta
Nagahama, Japán, 1959 óta
Bourges, Franciaország, 1963 óta
Dayton (Ohio), Amerikai Egyesült Államok, 1964 óta
Liberec, Csehország, 2001 óta
Dzsinan, Kína, 2004 óta

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Augsburg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.