PROFILBARU.COM

	Vicenza városa és Palladio villái Venetóban
	Világörökség
	Vicenza, Palladio bazilikája
	Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	C (I) (II)
Felvétel éve	1994
	Elhelyezkedése
	Vicenza város Pozíció Olaszország térképén
	é. sz. 45° 33′, k. h. 11° 33′45.550000°N 11.550000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vicenza témájú médiaállományokat.

	Vicenza
	A San Michele híd
; Vicenza címere	; Vicenza zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Veneto
Megye	Vicenza (VI)
Frazionék	historic center of Vicenza
Polgármester	Enrico Hüllweck
Irányítószám	36100 ,483
Körzethívószám	0444
Forgalmi rendszám	VI
Testvérvárosok	Lista Pforzheim (1991–); Annecy (1995–); Cleveland; Eszék; Burgos;
	Népesség
Teljes népesség	109 823 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1379.2 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	39 m
Terület	80 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 33′, k. h. 11° 33′45.550000°N 11.550000°EKoordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 11° 33′45.550000°N 11.550000°E
	Elhelyezkedése Vicenza térképén
	Vicenza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vicenza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vicenza város Észak-Olaszországban Veneto tartományban, az azonos nevű megye székhelye. Andrea Palladio városaként is ismert, hiszen az építész számtalan késő reneszánsz épületet valósított meg a városban. Vicenza belvárosa Olaszország egyik legfontosabb művészeti, kulturális emléke, ennek köszönhetően jelentős idegenforgalmi célpont. 1994-ben az UNESCO belvárosát felvette a világörökség listájára, majd ezt kiterjesztette 1996-ban Palladio villáira, amelyek Veneto régió egész területén találhatók.

Ipari központ, mely különösen ékszerészetéről és ruhaiparáról híres. Az ország ékszereinek jelentős része itt készül, ami hozzájárul a város gazdaságához. Világhírű ékszerkiállítását, a VicenzaOrót minden évben háromszor rendezik meg.

Fekvése

Vicenza Velencétől mintegy 60 km-re nyugatra, Milánótól 200 km-re keletre a Monti Berici északi lábánál a Bacchiglione folyó mellett fekszik.

Története

Vicenza „Vicetia" néven ősi római város, i. e. 49-től municipium, de a római korban a közeli Patavium (Padova) árnyékában élt. Római emlékeiből nem sok maradt, de három híd a Bacchiglione és a Retrone folyón és a római csatorna néhány boltíve a Porta Santa Croce közelében túlélte az idők viharait.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után az 5. században I. Alarich vandáljai és Attila hunjai pusztították a várost. Később lombard hercegség központja lett és csatlakozott a Barbarossa Frigyes ellen szerveződött Lombard Ligához. Az addig független köztársaságot 1311-ben Verona hódította meg. A milánói Viscontik ellen harcoló Scaligerik megerősítették a várost.

1405-ben Vicenza velencei uralom alá került és ettől kezdve Velence sorsában osztozott.

Magyar vonatkozások

I. Lajos magyar király az első nápolyi hadjárata során, Nápoly felé menet 1347. december 4-én érintette Vicenza városát. Tiszteletére 300 lovaggal vonultak ki elé a veronai Scalák.^[2]

Látnivalói

A késő reneszánsz építészet jeles képviselői Andrea Palladio és kortársa Vincenzo Scamozzi Vicenza polgárai voltak. Építészetüknek számos emléke maradt a városban, pl. a Villa Almerico-Capra „La Rotonda", a Basilica Palladiana, és a Teatro Olimpico

Paloták

Basilica Palladiana
Loggia Zeno – Palazzo Vescovile
Palazzo Angaran
Palazzo Barbaran Da Porto
Palazzo Caldogno Tecchio
Palazzo Capra
Palazzo Chiericati – Museo Civico
Palazzo Civena Trissino, ma Casa di Cura Eretenia
Palazzo Cordellina
Palazzo Da Monte, ma Migliorini
Palazzo Da Porto Breganze
Palazzo Da Porto Colleoni
Palazzo da Schio detto Ca' d'Oro
Palazzo da Schio ora Vaccari Lioy
Palazzo Garzadori, ma Bortolan
Palazzo Garzadori, ma Braga
Palazzo Godi Nievo, ma Vicenza tartományi székhelye
Palazzo Gualdo
Palazzo Iseppo Da Porto, ma Festa
Palazzo Leoni Montanari
Palazzo Negri De Salvi
Palazzo Pojana, ma Arrigoni Noventa
Palazzo Porto Breganze, ma Telecom Italia
Palazzo Proti – Criptoportico Romano
Palazzo Regaù
Palazzo Repeta Sale
Palazzo Thiene, ma Bonin Longare
Palazzo Thiene, ma a Banca Popolare di Vicenza történelmi székháza
Palazzo Trissino Lanza
Palazzo Trissino Trento
Palazzo Valmarana, ma Braga Rosa
Palazzo Valmarana-Rossi
Palazzo Volpe Maltauro
Palazzo Zen Sesso Fontana

Templomok

Dóm (15. század)
Chiesa dei Filippini
Chiesa dei SS. Filippo e Giacomo
Chiesa di S. Croce detta Dei Carmini in S. Giacomo Maggiore
Chiesa di S. Gaetano da Thiene
Chiesa di S. Maria delle Grazie
Chiesa di S. Maria in Araceli
Chiesa di S. Maria in Foro detta Dei Servi
Chiesa di S. Maria Maddalena
Chiesa di S. Martino
Chiesa di S. Pietro e Oratorio dei Boccalotti
Chiesa di S. Vincenzo
Chiesa di San Giorgio
Chiesa di San Lorenzo
Chiesa di San Marco
Chiesa di San Rocco
Chiesa di San Stefano
Chiesa di Santa Caterina
Chiesa di Santa Corona
Chiesa di Santa Maria Nuova
Chiesa e Chiostro di S. Giuliano
Chiostro di San Pietro

Érdekesség

A vicenzaiakat itáliaszerte gúnyból mangiagattinak (macskaevőknek) nevezik, mivel a legenda szerint a nagy éhínségek idején megették a macskákat is.