A megye északi szélén fekszik, északnyugati szomszédja, Szentbalázs már Somogy vármegyéhez tartozik. Közigazgatási területe változékony domborzatú, egyes részei dombosak, más részei egy elnyúló völgyben helyezkednek el. Gödreszentmárton és a tőle kissé északabbra elhelyezkedő Gödrekeresztúr településrészén is a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút halad keresztül, a keresztúri falurész északi részén a 65 179-es út vezet végig.
A külterülete Vidákpuszta (ma Szénáspuszta) a Siskovics család valamint a Jeszenszky család birtoka is volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt. Az 1946-os kitelepítések után Gödrére a vidákpusztaiak és felvidéki magyarok költöztek be.
Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral (németül Kreuzdörfel) , majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.
Ide tartozik az egykori Siskovics-birtok, Vidákpuszta is, amely korábban Gödreszentmárton külterületi része volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 11,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,3% (20,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 11% németnek, 8,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[13]
A templom feletti domboldalon található a község temetője, valamint a temető kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére.
Az elmúlt években újították fel a műemléki oltalom alatt álló templomot, amely az Árpád utcában található. Az épületet 1766-1773 között itt szolgáló plébános, Winkler Mihály a saját költségén emeltette, s Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az oltár felett a Máriát ábrázoló színes üvegablak Róth Miksa műhelyében készült.[15]
