Mohácstól mintegy 5 kilométerre délre fekszik, a Duna főágának jobb partján, attól mintegy három kilométerre, közvetlenül Magyarország és Horvátország államhatára mellett. A további szomszédos települések a határ magyar oldalán: kelet felől Homorúd, nyugat felől pedig Sátorhely és Nagynyárád. Dél felől több horvátországi településsel, így feltehetőleg Kiskőszeggel(Batina), Darázzsal(Draž), Hercegmárokkal(Gajić), Izséppel(Topolje) és Dályokkal(Duboševica) is határos; emellett a közigazgatási területe egy rövid szakaszon érintkezik a Horvátország és Szerbia között vitatott státusszal rendelkező Kengyia határterület északi határszélével is.
Megközelítése
Közigazgatási területén áthalad észak-déli irányban a Szekszárd térségétől Mohácson át a déli országhatárig vezető 56-os főút, az ország távolabbi részei felől ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. Központját azonban a főút elkerüli, oda csak az 5117-es útra letérve lehet eljutni; ugyanez az út kapcsolja össze Mohács történelmi belvárosával is. Erdőfű nevű külterületi településrészére az 51 171-es számú mellékút vezet. A tőle nyugatra eső települések és Villány felől az 5702-es úton érhető el.
Története
Kölked nevét már 1015-ben említette egy oklevél, Kulkedyként. 1057-ben Radó nádor egy falut adott a pécsi Szent Péter püspökségnek a Duna mellett 10 szolgálóval és azok feleségeivel és fiaival és tartozékaival együtt, az ősei által megállapított határok szerint, kivéve 3 halászt és 1 szántót, s a közös földből annyit amennyit egy eke megművel, ezeket pedig a pécsváradi Szent Benedek egyháznak adta. Ez, a Duna melletti Kölked volt az egyetlen falu, ahol a pécsváradi apát és a pécsi püspök együtt birtokolt. Földjük keleti határa azonban nem a Duna, hanem a Danóc nevű vízfolyás volt.
A Bő nemzetségbeli Laki Túz (II.) János IV. Béla királytól Miklósi, valamint Magyari községek – addig a somogyi várnépek tulajdonát képező – felét, valamint Kölkedet nyerte királyi adományként.
1317-ben Kölked az apátság birtokaként szerepelt, később azonban egyedül a pécsi püspökségé volt. Egy 1327-es oklevél említi a kölkedieket, akik a szomszédos Újfalut feldúlták. Határaként 1317-ben Kerekegyház, 1322-ben Lajmér, 1330-ban Lak, vagyis Újfalu volt írva.
A mohácsi csata helyszínének közelében fekvő halászfalu a mocsaras környezetének köszönhetően átvészelte a török időket, nem néptelenedett el a hódoltság alatt sem.
2024 elején a hivatalban lévő polgármester, Csomor Tibor elhunyt,[12] de a következő önkormányzati választás kitűzött időpontjának közelsége miatt új választást már nem lehetett tartani a településen.
Oktatás
A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 61 diák járt.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 21,3% cigánynak, 1,7% horvátnak, 6,4% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 12,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,3% (12,8% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 10,8% cigánynak, 3,3% németnek, 1,9% horvátnak, 0,3% szerbnek, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2% ruszinnak, ukránnak és görögnek, 0,1-0,1% szlovénnek és lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 6,7% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 10,1% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).[15]
A falu a népviselet alapján a Drávaszöghöz tartozik. A falu református magyar lakossága egykoron a drávaszögiekre jellemző viseletet hordtak. A szomszédos Mohács református magyarsága viszont a sárköziekre jellemző viseletet. Tehát a két település között egy néprajzi határ volt.[16]
Szabó Mihály, aki 1976-ban lett Kölked református lelkésze, majd a megüresedett református parókián létrehozta a már csaknem 50 éve működő, országos hírű és vonzáskörű, kölkedi református konferenciaotthont.[17]
Czimmer Bálint díszítőfestő, a (járványügyi okokból elmaradt) sanghaji Worldskills 2022 szakmai világverseny magyarországi válogatójának győztese,[18]Kölked díszpolgára[forrás?].
