Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 5801-es, majd az 5804-es úton. Szentlőrinc városával az 5805-ös út köti össze.
A Szentlőrinc felé vezető utat 2012-ben felújították.[3]
Története
Nagycsány' (Csány) nevét 1244-ben említették először az oklevelek. 1257-ben Chan néven írták.
1244-ben Zadur fia Péter birtoka volt és ekkor Vajszló-val, majd 1257-ben a sámodiuradalommal volt határos.
1283-ban Péter fia Demeter Mirajt nevű birtokát eladta.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 19,7%, felekezeten kívüli 21,1% (6,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 73,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,8% németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 9,2% református, 1,7% egyéb keresztény, 14,2% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Török kori temető, mely egy távolból is látható dombon helyezkedik el. Török kori alagút a falu alatt.
Nagycsány belterületének egy részét műkincs lelőhelynek nyilvánították. A községből többen is találtak előző évszázadokban készült fizetőeszközöket (török kor, monarchia).
