Szűr (németül: Sier, horvátul: Sur[3]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Pécstől keletre fekszik, a Csele-patak mellett.
A szomszédos települések: észak felől Feked és Szebény, délkelet felől Görcsönydoboka, dél felől Himesháza, északnyugat felől pedig Geresdlak;közúti kapcsolata csak Szebénnyel és Himesházával van.
A településen végighalad, annak főutcájaként az 5614-es út, közúton csak ezen érhető el Szebény vagy Himesháza érintésével. A falu határában elhalad az M6-os autópálya is, de annak nincs csomópontja a közelében sem.
A falu nevét csak 1542-ben említette először oklevél.
A török időkben ez a falu is elnéptelenedett.
Szűr a 18. században német telepesekkel népesült újra.
A második világháború után az itteni német lakosságot is kitelepítették a községből. Helyükre később a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és Pest megyéből érkezett magyarokkal települt újra.
A település a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Szűrnek 657 lakosa volt, melyből 17 magyar, 640 német volt.
A 2001-es népszámláláskor 327 lakosa volt, melynek 35,5%-a volt német, a többi magyar. 2008 január 1-jén 289 lakost számoltak össze itt.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 47,7% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 9,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,7% (8,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 42,1% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 5,9% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[13]