Legfontosabb vízfolyása a Pécsi-víz, amely a településtől keletre folyik, az itteni szakasza nagyobb részén egyúttal természetes határt képezve Magyartelek és Kisasszonyfa között. A Pécsi-vízbe ezen a szakaszon torkollik bele a Magyarteleki-árok, valamint (a községhatár közvetlen közelében, bár közigazgatásilag kisasszonyfai területen) a Vályogvető-árok is.[3]
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, Kisasszonyfa vagy Magyarmecske érintésével, az 5803-as úton. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főútról letérve érhető el a legegyszerűbben, a Szentlőrincről Sellye felé vezető 5805-ös úton.
Története
Magyartelek környéke az ősidők óta lakott hely lehetett, erre utal, hogy a település közigazgatási területén vaskori, a Magyarmecske és Gilvánfa közti területen rézkori, Besencén és Kisasszonyfán pedig a római korból származó leleteket tártak fel.[4] Egy másik adat szerint, szórványleletként római kori vaskasza és sarló is előkerült a mai Magyartelek területéről.[5]
Az alig 300 fő lakosú kicsi ormánsági település lakói az ismert történelem során mindvégig magyarok voltak. A falu a középkortól egészen az 1900-as évek közepéig uradalmi birtokközpont volt.
Magyartelek mai lakosai nagyrészt Szatmár és Zala megyéből betelepedett, illetve az ősi családok leszármazottai.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 10,6% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 17,1%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 1,8% (18,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 57,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (42,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 3,3% református, 4,9% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (74,5% nem válaszolt).[15]
Nevezetességek
Czindery Kúria, illetve a helyben elterjedt nevén Országh-kastély – klasszicista stílusban épült. A genealógiai kutatások alapján a Kúriát Czindery László kezdte építeni.
