Tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mert kiépített, szilárd burkolatú közúti megközelítési útvonala csak Villány felől van, ez az 5707-es útból északnak kiágazó 57 132-es számú mellékút. Kisbudmérral és Ivánbattyánnal alsóbbrendű, burkolatlan mellékutak kötik össze.
Története
A falut 1400-ban említették először az írott források Zent Jacabfalua néven, 1465-ben már Jakabfalwának írták nevét.
Az Árpád korban a falu lakói magyarok voltak. A település a török háborúk alatt elnéptelenedett, majd a néptelen faluba a magyarok helyére délszláv családok költöztek. A délszlávok után németek, majd később felvidéki telepesek érkeztek a faluba.
A településen 2022. június 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. szeptember 30-i hatállyal lemondott posztjáról.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 26,9% németnek, 0,8% románnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 13,1%, felekezeten kívüli 4,6% (20% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 80,7%-a vallotta magát magyarnak, 24,1% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 8,4% református, 2,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 1,2% felekezeten kívüli (49,4% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
Római katolikus temploma - 1835-ben épült Péter és Pál tiszteletére.