Megközelíthető Pécsről, illetve Kaposvár felől a 66-os főúton, amelynek minősége jó. Ezen az úton haladva Baranyajenő község után ágazik le a 66 101-es számú bekötőút Baranyaszentgyörgyön át Tormásra, ahonnan még további 6 kilométeren át haladva, Szágynál ér véget. A falut naponta öt autóbuszjárat-pár érinti.
Jellemző és jól kiaknázható az erdő-, valamint a vadgazdálkodás. A település közvetlen közelében található erdőségek értékes fa- és vadállományával, Felső- és Alsókövesden erdészházakkal, az alsókövesdi halastórendszerrel, a nagymátéi vadász vendégházzal a jövőben jelentős turisztikai vonzerőt képezhetnek. E szerepkör a szomszédos községekkel összefogva jól kiépíthető.
Története
Tormás Árpád-kori település, nevét Árpád fejedelem unokájától, Tormástól kapta, akinek itt birtoka volt. Mások a torma növénynév -sképzős származékának tartják és szerintük vadtormával benőtt helyre utal.
Ásatások bizonyítják, hogy római hadiút is vezetett területén. A rajta végig húzódó Szágy-patakSásdon ömlik a Baranya-csatornába ami Dombóváron éri el a Kapos folyó vízét. Van új faluháza ami a rendszerváltás kezdetén épült. Található még óvoda, korcsolyapálya, játszótér, focipálya, park, Tölgyfa büfé, templom, ami régen csak imaházként szolgált.
Címerének leírása
Álló, háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejében alul zöld hármas halom. A vörös mezőben a szélső halmon ágaskodó, balra fordult lován ülő és hátrafelé nyilazó, tolldíszes süveget viselő vitéz ezüsttel, lefajzott arany íjjal és oldalán nyíltartó arany tegezzel. A lovast a pajzs felső sarkában arany csillaggal kíséri. A kék mezőben a halmok vonalából növekvő helyzetben Szent Vendel szembefordult alakja arannyal, jobbjában bottal, balját vállán átvetett tarisznyáján nyugtatja. Kalapos fejét dicsfény övezi. A szent előtt jobbra fordult, fejét hátravető bárány ezüsttel. Szent Vendel alakját a pajzs felső sarkában növekvő ezüst holdsarló kíséri. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbe tett és hat-hat arany kalászból álló búzakoszorú övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs "TORMÁS" felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 17,4% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,8%, református 3,7%, felekezeten kívüli 7,4% (12,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 18% cigánynak, 4,7% németnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 2% református, 0,4% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[12]
.jpg)
