A torma (Armoracia rusticana) egy gyógy- és fűszernövény . Népies neve: közönséges torma, csípős torma.
Tartalma
A jellegzetes csípős ízért felelős allil-izotiocianát gyökerének reszelésekor szabadul fel: a mirozináz enzim a szinigrint allil-izotiocianáttá alakítja.
Ezen kívül kalciumot , nátriumot , magnéziumot és C-vitamint is tartalmaz.
Eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Használjuk még kolbászokhoz , főtt sertés- és marhahúsokhoz , savanyúságok tartósításánál is.
Fiatal levele salátába kitűnő. A gyökeréből készített szószt marhasültekhez, füstölt húsokhoz és halételekhez használják. A reszelt torma felhasználható még káposztasalátába , mártások , és majonéz ízesítésére. Reszelt gyökerét mindennap ehetjük, étvágygerjesztő , gyomorjavító , elősegíti az emésztést , és a vérkeringést is előnyösen befolyásolja.
Csípős aromáját hetekig megőrzi, várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák.
Gyermekeknek reszelt almával keverten adható.
Kiásáskor a vastag gyökereket használjuk fel, a vékony mellékgyökereket újra elültetve szaporíthatjuk.
Tormagyökér Torma receptek A torma felhasználása Archiválva 2010. február 20-i dátummal a Wayback Machine -benDessewffy István: A torma termesztése ; Mezőgazdasági, Bp., 1959 (Hungarofruct kiskönyvtára )
Pántya Julianna: A Debrecen környéki tormatermesztés néprajza ; Ethnica, Debrecen, 2000
Haraszthy József: A torma ; ford. Terbe Istvánné; Parmen Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Kft., Debrecen, 2005
Géczi László: A torma termesztése. Új kutatási eredmények, új fajták, új technológiák ; Mezőgazda, Bp., 2013 (Házunk táján )
Torma termesztése, gondozása (kertpont)
Gyógynövények
Bizonyított Alkalmazásuk csak Besorolatlan
