Az ázsiaigázló vagy gotu kola[1](gotu cola)[2](Centella asiatica, korábban Hydrocotyle asiatica)[3] az ernyősvirágzatúak(Apiales) rendjén belül a zellerfélék(Apiaceae) családjának Mackinlayoideae alcsaládjába tartozó trópusi növényfaj.
Nevezik tigrisfűnek is,[4] de ez a név más növényfaj (pl. az egyszikűek közé tartozó Thysanolaena latifolia)[5] neve is, így félreértést okozhat.
A növényfajt korábban az aráliafélék(Araliaceae) családjába tartozó gázló(Hydrocotyle) növénynemzetségbe sorolták, magyar neve ekkor ázsiai gázló formában különírva volt helyes. Mivel jelenleg egy másik családhoz (azaz rokonsági fokban is távolabb került a gázló növénynemzetségtől), a zellerfélékhez(Apiaceae) tartozó Centella növénynemzetségbe sorolják, a növényfaj magyar neve a magyar növénynevek helyesírási szabályzata alapján ázsiaigázló formában egybeírva helyes a bekövetkezett jelentésváltozás miatt, hiszen már nem a gázlófajok közé tartozik.
Kis termetű, legfeljebb 50 cm magasra növő évelőlágyszárú. Kúszónövény, hosszú, vékony, pirosas szára földön kúszik, s a szárcsomóknál legyökerező hajtást fejleszt. Levelei is a szárcsomókból fejlődnek, hosszú nyelűek, levéllemezeik 2–6 cm hosszúak, élénkzöldek, legyező vagy vese alakúak, fogazott vagy csipkés szélűek. Virágai aprók, fehér színűek s egyszerű, fehéres ernyővirágzatban csoportosulnak.[1][7][10]
Felhasználása
Élelmiszernövény
Zöldségként, fűszerként egyaránt használják. Az elefántok egyik tápláléknövénye, s a helyiek szerint az elefántok a növény fogyasztásának köszönhetik hosszú életüket.[1]
Gyógynövény
Ázsiában hagyományosan külsőleg használva bőrbetegségeket, sebeket, belsőleg használva leprát, fekélyeket, szifiliszt, egyéb bőrproblémákat, elefántkórt, pszichiátriai problémákat, epilepsziát, fizikai és szellemi kimerültséget kezelnek a friss vagy száraz növénnyel.[1][8][7] Élénkítő, vizelet- és hashajtó, vértisztító, immunrendszert erősítő, emlékezetjavító, fáradtságérzetet csökkentő hatású, de májbetegségek és magas vérnyomás esetén is alkalmazzák.[7]
Az ájurvéda[1] és a hagyományos kínai orvoslás is használja a növényt gyógyításra.[6]
A gyógyszerkönyvekben – a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is – szereplő hivatalos drogja a növény föld feletti virágos hajtásából készül (Centellae asiaticae herba), s aziatikozidban kifejezett összes triterpénszármazék-tartalma legalább 6%. A drog mintegy 2,5–8%-ban triterpén-szaponinokat tartalmaz, közülük főleg a pentaciklusos aziatinsav és a madekasszinsav, illetve ezek glikozidjai (aziatikozid, madekasszozid) fordulnak elő benne; kísérletekkel igazolt, hogy a növény hatásait döntően ezen vegyületek okozzák. További jelenlevő vegyületek flavonoidok és poliszacharid (pektin). Drogja antibakteriális, külsőleg antimikotikus, elősegíti a kisebb égési sérülések, sebek, fekélyek gyógyulását, leírták cellulitisz elleni és csíkok kifejlődését gátló tulajdonságát. Kimutatták ödémacsökkentő, vénás pangást csökkentő, vérkeringést javító hatását. Bizonytalanul adaptogén hatású, nyugtató, szorongásoldó hatását feltételezik.[1][2]
↑ abcdefKovács Adriána: Ázsiai gázló (Centella asiatica). In Gyógynövénytár: Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz. Szerkesztette: Csupor Dezső, Szendrei Kálmán. 2., bővített, javított kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. 2012. 45–47. o. ISBN 978-963-226-378-6
↑ abcdCentella asiatica (L.) Urban. In Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Szabó László Gy: Gyógynövények ismerete: A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Budapest: Galenus Kiadó. 2012. 182. o. = Galenus Könyvek, ISBN 978-963-7157-29-5
↑ abcdCentella. In Lesley Bremness: Fűszer- és gyógynövények. Fényképezte: Neil Fletcher és Matthew Ward. Szakértő: Pat Griggs. Fordító: Molnár Katalin. Lektor: Mándics Dezső, Horák Gyula. 2. kiadás. Budapest: Panem Kft., Grafo Kft. 1998. 159. o. = Határozó Kézikönyvek, ISBN 963 909 015 8 Első kiadás: 1995
↑ abSiegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 158. o.
