Az ájurvéda (szanszkrit: आयुर्वेद; jelentése: „az élet tudománya” vagy „a hosszú élet gyakorlata”; átírásváltozata: ayurveda) egy alternatív gyógyászati rendszer;[1] az ősi India többezer éves, hagyományos, természetes orvostudományi rendszere, amelyet látnokok és szent emberek (risik) hoztak létre a természettudósokkal együtt és megfigyelésekkel, kísérletekkel és meditációval fejlesztették évezredeken keresztül. Az indiai szubkontinens hagyományos gyógyászati rendszerének tekinthető. A részletesen kidolgozott eljárásokat az i.e 5. századtól kezdve jegyezték le szanszkrit nyelven.
Az ájurvéda nagy hangsúlyt fektet a betegségmegelőzésre, valamint ezzel összefüggésben a szervezetet fiatalító eljárásokra és a test élettartamának meghosszabbítására. Művelői úgy tartják, hogy a napi rendszerességgel végzett ájurvéda-gyakorlatok nemcsak a betegségek megelőzését szolgálják, hanem segítenek megérteni önmagunkat, a körülöttünk levő világot, gyakorlása harmóniát és egyensúlyt alakít ki környezetünkkel.
Az ájurvéda egyfajta integrált megközelítését nyújtja a megbetegedések megelőzésének és kezelésének az életmód megváltoztatásával és természetes gyógymódok kialakításával. Filozófiája azon alapul, hogy az elme (vagy tudat) és a test (vagy fizikai tömeg) nemcsak befolyásolják egymást, hanem megbonthatatlan egységet alkotnak. Az egyetemes tudat egy intelligens energia-óceán, amely lehetőséget ad arra, hogy a fizikai világot az öt érzéken keresztül észleljük. Az ájurvédát az öt alapvető elemmetafizikájára alapozzák, amelyek emberi testet beleértve a világegyetemet alkotják. Ezek: Prithvi – föld Áp – víz, Tedzs – tűz, Váju – levegő és Akas – éter.
Bár a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy az ájurvédában használt egyes anyagok alapján hatékony gyógyszereket lehet kifejleszteni, nincs bizonyíték a hatékonyságukra abban a formában, ahogyan jelenleg használják.[2] Egy 2008-as tanulmány megállapította, hogy az Egyesült Államokban és Indiában eladásra gyártott és az interneten értékesített ájurvédikus készítmények körülbelül 21%-a veszélyes mennyiségű nehézfémet, például ólmot, higanyt és arzént tartalmazott.[3]
Az első ájurvédikus klinikát Svájcban Maharisi Mahes jógi nyitotta meg 1987-ben.[7] 2015-ben Svájc kormánya nemzetileg elismert oklevelet vezetett be az ájurvédában.
[8]
Németországban ma van néhány ájurvédaintézet,[9] ahol indiai minta szerinti képzést nyújtanak.
Indiában 2014 novembere óta a Narendra Modi miniszterelnök által létrehozott jógaminisztérium is támogatja.[10]
Ájurvédikus szövegek
Az egyik legkorábbi védikus szöveg, az Atharvavéda,[11] amelyek (~ i. e. 1500) már tartalmaz orvoslással kapcsolatos fejezeteket, amelyen az ájurvédikus orvosi gyakorlat is alapul.
Ájurvédikus kézikönyveket írt Csaraka, Szusruta, és Vagbhata (Kr. u. 1–4. század) amelyekben részletesen leírják a korabeli orvosi gyakorlatokat. Csaraka felsorolt mintegy 500 orvosi szert, Szusruta több mint 700 gyógynövényt ismertetett (Csaraka-szamhita, Szusruta-szamhita).
Géntisztítás (Badzsikarana vagy Vadzsikarana tantra /Genetika/);
Életmód (Rasayana tantra);
Lelki-, testi tisztulás (Bhuta vidja /higiénia/)
Ájurvéda kúra
Az ájurvéda terápii közé tartoznak a gyógynövényt tartalmazó szerek, a speciális diéták, a meditáció, a jóga, a masszázs, a hashajtás a beöntéssel és az egészségügyi olajok.[13][14]
Az ún. pancsakarma kúra folyamán a különböző mérgek kerülnek különböző módon eltávolításra. Miután a test teljesen "méregtelenné" vált, megkezdődik az "igazi" kúra, melynek során masszázsokkal, különböző fürdőkkel és italokkal (gyógyteák stb.) a test megerősítésre kerül. Fontos tudni, hogy ennek a folyamatnak során, az étkezés is teljesen átalakul, tudatossá válik.[15]
Az ajurvéda rendszerében használt masszázsok nagyon speciálisak. Ezekben a masszázstechnikákban a vivőanyagoknak, a masszázs olajoknak is gyógyító hatásuk van. Az ajurvédikus masszázs előtt megállapítják a személy testtípusát, hogy a megfelelő kezelést kaphassa. Az ajurvédikus masszázs hőterápia is egyben.[16]
Jegyzetek
↑ Introduction, A History of Indian Medical Literature. Groningen: Egbert Forsten (1999. november 28.). ISBN 978-90-6980-124-7
↑Ayurveda. American Cancer Society, 2011. augusztus 26. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 7.) „The effectiveness of Ayurveda has not been proven in scientific studies, but early research suggests that certain herbs may offer potential therapeutic value”
↑Statistics Report. Sri Lanka Institute of Indigenous Medicine, 2011. november 1. [2012. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑About Us. The Ministry of Indigenous Medicine (Sri Lanka), 1980. február 14. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
↑ ab„Weeklong programme to observe Health Day”, The Himalayan Times, 2013. október 28.. [2017. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. január 7.) „In Nepal, 80 per cent of the population receives Ayurvedic medicine as first aid treatment.”
↑Az atharvan papok által énekelt himnuszok gyűjteménye, amelyek nem kötődnek nagyobb védikus szertartásokhoz, ezért nem kerültek be a „hármas tudás” („trají vidrá”) védái közé. Világvallások lexikona 121. o.
↑Ayurvedic medicine. Cancer Research UK. (Hozzáférés: 2022. április 18.) „Researchers have found that some Ayurvedic treatments can help relieve cancer symptoms. It can also improve quality of life.”
Boros Gyula: Az élet megismerése, az indiai ájurvéda; Magyar Természetgyógyászok Tudományos Egyesülete–Egészségkultúra Központ, Kecskemét–Kiskunfélegyháza, 1990
Deepak Chopra: Tökéletes egészség. Az ájurvéda segítségével felszabadíthatjuk a szellem gyógyító erejét; ford. Mészáros Viktor, Schnell Endre; Édesvíz, Bp., 1992
Karin Schutt: Ajurvéda. A hosszú élet titka. Fiatalosan egy életen át; ford. Hanzel Ágnes; Holló, Kaposvár, 1999 (Egészséges életmód)
Sunil V. Josi: Ájurvéda és pancsakarma. Az egészségmegőrzés ősi indiai módszertana; ford. Lakatos Anna; Édesvíz, Bp., 1999
Ernst Schrott–Wolfgang Schachinger: Ájurvéda – gyógymódok fejfájás és migrén ellen; ford. Lakatos Diána; Excalibur, Szeged, 2000
Ernst Schrott: Ájurvéda. Szelíd gyógymódok az egészség és a harmónia megteremtésére; ford. Lakatos Diána; Excalibur, Szeged, 2000
Ernst Schrott: Ájurvéda minden napra; ford. Csák Lilla, Magyar Könyvklub, Bp., 2000
Robert Svoboda–Arnie Lade: A tao és a tharma. A kínai orvoslásról és az ajurvédáról; előszó Michael Tierra, ford. Bokor Erzsébet; Forever, Pilisszentiván, 2003
Victoria H. Edwards: Az aromaterápia kézikönyve. Orvosi felhasználása, ájurvédikus gyógyhatása, testápoló keverékek, parfümök és illatszerek, érzelmi egyensúly és jó közérzet; ford. Nagy Erika; Gold Book, Debrecen, 2004
Elizabeth Ashley: Rózsa. Az istenek orvossága. Az időtlen elixír: Egyiptom, ajurvéda, hagyományos kínai orvoslás, illóolaj a modern orvoslásban; Oshadhi Hungary Kft., Fót, 2018