Ez a szócikk az ENSZ egyik szervezetéről szól. Hasonló címmel lásd még: Who (egyértelműsítő lap).
Az Egészségügyi Világszervezet(World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájciGenf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrását döntő mértékben a Nemzetek SzövetségeEgészségügyi Szervezetétől(Health Organization, HO) „örökölte”.
Tagjai
2020-ban az Egészségügyi Világszervezetnek 194 tagja van: az ENSZ összes tagállama Liechtenstein kivételével, valamint a Cook-szigetek és Niue.[1] Egy állam akkor válik a világszervezet tagjává, amikor ratifikálja a 2009. május 31-i egyezményt, amely a világszervezet alapszabályaként ismert. 2013-ban a szervezetnek két társult tagja is volt: Puerto Rico és Tokelau.[2] Több ország megfigyelőként vesz részt. Palesztina megfigyelői státuszban van, mint az Arab Liga által elismert nemzeti felszabadítási mozgalom. A Szentszék és a Máltai lovagrend szintén megfigyelő.[3] A Kínai Köztársaság kormánya 2009 és 2016 között megfigyelőként vehetett részt, de azóta nem hívták meg.[4] 2020. júliusban az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a kilépési szándékát,[5] melyet Joe Biden elnök 2021. január 20-án elnöki rendelettel leállított.[6]
Szervezete
A WHO irányító testülete a 194 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 7000 alkalmazottja van.[7]
Fő feladatai
Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében;
Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.
Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.
Főigazgatói
A szervezet főigazgatói tisztét az alábbi személyek töltötték be:[8]
Onchocerciasis irányítással kapcsolatos afrikai program;
Yellow Card vagy Carte Jaune az oltás nemzetközi oklevele (ICV), amelyet a WHO kezdeményezett. A WHO jelzi azokat az országokat, amelyekben az utazóknak több egészségügyi kockázata van. A Yellow Card olyan, mint egy orvosi útlevél;
Global Burden Disease projekt;
Globális kezdeményezés vészhelyzet miatt és lényeges sebészi figyelemért;
Gyógyszerek előminősítésének programja (Prequalification Medicines Programme), ebben a tevékenységében fontos partnerei a világ élvonalába tartozó gyógyszer kutató-, fejlesztő és gyártó cégek, a tagállamok akadémiái és orvosi egyetemei, valamint koordináló, kutató szervezetek (NVAC, Worldvac, WHO képviseletek);
Nemzetközi program vegyi biztonságért;
Nemzetközi radon projekt;
Egészségügyi Világnap (World Health Day) minden évben április 7-én.
A régióknak szerepe van például abban, mikor rendelnek el magasabb pandémia készültségi fokozatot. Például ha egy WHO-régión belül egy új, veszélyes influenzavírus legalább két országban kimutathatóan emberről emberre terjed, el kell rendelni az 5. fokozatot, ha pedig még egy másik régió valamely országában is kitör a járvány, akkor a hatos fokozatot (ami maga a pandémia).[10]
Szükséghelyezetek
A WHO eddig hatszor rendelte el a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet (Public Health Emergency Concern PHEIC):
Ez a szócikk részben vagy egészben a World Health Organization című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.