Wallis kanton (franciául: Valais, olaszulVallese, romans nyelvenVallais, hivatalos német nevén: Staat Wallis, franciául: État du Valais, azaz Wallis állam egy francia és német nyelvű kantonSvájc délnyugati részén, francia többséggel. A kanton székhelye Sion (ném.: Sitten). Területileg a 3. legnagyobb svájci kanton. Ahogy a legnagyobb kantonok általában, Wallis is teljes mértékben az Alpok területén fekszik.
Wallis/Valais Svájc délnyugati részén fekszik, a Simplon-hágó kivételével az egész kanton a Rhône és mellékfolyói völgyében fekszik a Rhone gleccserétől egészen a Genfi-tóig bezárólag. Északon a Berni- és Vaudi-Alpok szegélyezi a tartományt, míg délen a Wallisi-Alpok alkotja a déli határt. A Wallisi-Alpokban találhatóak az ország legmagasabb csúcsai a Mischabel és a Monte Rosa masszívumok területén. Ezen csúcsok a következőek: Dufourspitze (4634 m, Svájc legmagasabb csúcsa), Dom (4545 m, a legmagasabb, teljes egészében Svájc területén fekvő csúcs), Liskamm (4527 m), Weisshorn (4505 m), Täschhorn (4490 m), és a Matterhorn (4478 m). Itt található az Alpok 3 legnagyobb gleccsere is, név szerint a(z) Aletsch-gleccser, Gorner-gleccser és a Fiescher-gleccser. A kanton legalacsonyabb pontja a Genfi-tó partján található, 372 méterrel a tenger szintje felett.[2]
A hegyek által létrehozott főn-hatás miatt Felső-Wallis, különösen a Visper-völgy egyes részei igen szárazak, hasonlóságot mutatnak a sztyeppi klímával. Emiatt már a középkor folyamán az itt élő emberek vízlevezető árkok, malomárkok (németül Suone, Bissen) építésébe fogtak az ivóvízellátás biztosítása érdekében.[3]
Vízrajza
A kanton fő folyója, a Rhône (németül Rhone) a terület keleti részén ered, nagyjából végig kelet-nyugati irányba halad, rá merőleges, észak-déli völgyek futnak le, amelyek a mellékfolyók, patakok vizét hozzák. Ezek a völgyek előfordulnak a Rhône-tól északra és délre is. A következő táblázat sorolja fel ezeket keleti irányból, a forrástól számolva. Zárójelben a másodlagos francia-német név szerepel ott, ahol az uralkodó nyelv mellett a kanton másik nyelvén is van neve a völgynek.
A kantonban 14 kerület található.[4] A táblázatban felül találhatóak a német többségű kerületek, keletről nyugati irányba haladva. Leuk és Visp a legnyugatabbi német többségű kerületek, Sierre/Siders már francia többségű, tovább haladva haladva egyre inkább uralkodóvá válik a francia nyelv.
Kerület
Lakosság
Székhely
Megjegyzés
Goms (fr: Conches)
4716
Münster
Keleti-Raron (fr: Rarogne oriental)
10.842
Mörel-Filet
Lakosságszám a Nyugati-Raron kerülettel együtt
Brig (fr: Brigue)
25.137
Brig-Glis
Visp (fr: Viège)
28.189
Visp
Nyugati-Raron (fr: Rarogne occidental)
10.842
Raron
Lakosságszám a Keleti-Raron kerülettel együtt
Leuk (fr: Loèche)
12.249
Leuk
Sierre (ném: Siders)
46.644
Sierre (ném: Siders)
Sion (ném: Sitten)
42.959
Sion (ném: Sitten)
Conthey (ném: Gundis)
24.824
Conthey (ném: Gundis)
Hérens (ném: Ering)
10.542
Evolène
Entremont
14.410
Sembrancher
Martigny (ném: Martinach)
42.257
Martigny (ném: Martinach)
Saint-Maurice (ném: Sankt Moritz)
12.559
Saint-Maurice (ném: Sankt Moritz)
Monthey
41.694
Monthey
Éghajlata
A kanton nagy része a (magas)hegyvidéki éghajlat tartományába esik, hűvös átlaghőmérséklettel, sok csapadékkal (télen: hó). Alsó-Wallis völgyei az egyik legszárazabb ilyen jellegű területek Európában, amely a magas hegyek okozta zártságnak köszönhető. Északról a Berni-Alpok, délről a Wallisi-Alpok zárja be a völgyet, 4000 méter fölötti magasságukkal katlant alkotva. Az esős napok átlagos száma 85 nap/év.[3]
Népessége
Nyelvek
Wallis hivatalosan kétnyelvű kanton, francia többséggel, német kisebbséggel. Nagyjából a kanton közepénél Sierre/Siders városánál húzódik a francia-német nyelvhatár, a nyugati részeken a francia az uralkodó nyelv, míg a keleti, Felső-Wallis-i részeken a német itteni változatát, a wallisi németet beszélik, amely egy Alemann nyelvjárásba tartozó dialektus. A francia részeken az irodalmi franciát, illetve részben a frankoprovanszál nyelvet beszélik.[5]
Wallisban mind a római katolikus-, mind az evangélikus vallás hivatalos, helyileg elismert vallás.[7] A római katolikus domináns a kantonban, az evangélikus vallás aránya 10% alatti. A lakosság 4,3-atartozik más egyház kötelékébe, míg a népesség 8,2 nem tartozik egyik felekezet közé sem.
Mint más alpesi kantonokban, Wallisban is sűrűn előforduló eset az átmeneti elvándorlás. Főleg az ország északi részein található, nagyobb városok felé irányul ez a népességmozgás. Főként a fiatalok, iskolás korúak és aktív korban lévők mennek el Wallisból, munkaalkalmat keresni, vagy csak világot látni. Különösen a magasan képzettek közül vándorolnak sokan el, egy 2004-es felmérés szerint 3 wallisiból 2 nem tér vissza a Rhone völgyébe a diplomája megszerzése után.[9][10][11]
Politika
Wallisnak 1907-ben fogadták el az alkotmányát, amely azóta sok változtatáson átesett.
A kanton hivatalos himnusza a Wallis himnusz.
A törvény szerint a kanton legfőbb jogalkotó szerve a Nagytanács (ném: Grosse Rat, fr:Grand Conseil) amelynek 130 választott tagja és ugyanennyi helyettesét négyévente választják meg általános szavazás keretében.
A Nagytanács által hozott törvényeket felülírhatja népszavazás, amelynek nagy hagyományai vannak Svájcban. 8000 aláírást kell az állampolgároknak összegyűjtenie a népi kezdeményezések megindításához, avagy a meghozott jogszabályok megváltoztatásához.
Végrehajtó hatalom
A kanton legfelsőbb végrehajtó és közigazgatási egysége az 5 főből álló Államtanács (ném: Staatsrat, fr: Conseil d’État). A tanács tagjait közvetlen választás során választják ki, 4 évre szól a megbízatásuk. A kanton három alkotmányos régiója (Alsó-, Közép- és Felsőwallis) jogosult legalább egy-egy helyet betölteni a rendszerben. A kerületi vétó megakadályozza a dupla kerületi képviseletet az Államtanácsban. A kancellárt, a kormány képviselőit és a helyettes államtitkárt az Állami Tanács nevezi ki.
A kanton legfelsőbb bírósága a Kantonbíróság, amely Sionban székel. Ez felelős a polgári és büntetőügyekben, valamint a társadalombiztosítási és közigazgatási ügyekben. A polgári és büntetőügyekben 9 alsóbb fokú kerületi bíróság intézi az ügyeket. Önkormányzati szinten létezik községi bíró és rendőrségi bíróság.
Közösségek
A kantonban a 2011-es adatok szerint 141 úgynevezett lakóközösség van. Ezeket helyi önkormányzatok irányítják.
Továbbá létezik még az úgynevezett Burgergemeinde (polgári közösség), amely az állampolgárság adományozását, valamint a közvagyon ügyintézést végzi. Ezen kívül a római katolikus és evangélikus egyház közösségei alkotnak gyülekezet.
Pártrendszer
Hasonlóan az országos trendekhez, Wallisban/Valaisban is a Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) a legerősebb párt (beleértve ebbe a helyi szintű CSPO-t is) abszolút többsége van a törvényhozásban a szövetségeseivel egyetemben. A pártok szinte mindegyike külön-külön francia, illetve német részre van osztva nyelvileg.
