Húsvét

Húsvét
Jézus Krisztus feltámadása (Piero della Francesca)
Ünneplik	a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak nemkeresztények is, főként a nyugati kultúrában
Tartalma, jelentése	Jézus feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe
Kezdete	a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap
Vége	a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap másnapja
Ideje	a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (húsvéthétfő az azt követő nap)
2022	április 17. a nyugati és április 24. a keleti egyházaknál
2023	április 9. a nyugati és április 16. a keleti egyházaknál
2024	március 31. a nyugati és május 5. a keleti egyházaknál
Rituálé	ima, templomi istentisztelet
Népszokások	tojásfestés, locsolás, ajándékozás (az USA-ban)
Kapcsolódó ünnep	húshagyókedd, hamvazószerda, nagyböjt, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: a húsvét előtti napok; áldozócsütörtök, pünkösd és pészah,[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Húsvét témájú médiaállományokat.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.^[2] Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.^[3] A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, a szabadság ünnepének (hág háhérut) is nevezik. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.^[4][5] A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott ősi pogány termékenységi ünnepekkel is (például Ostara), amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.^[6]

A név eredete

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt^[7] lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart. A magyar szó: „húsvét”, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Melléknévi származéka a húsvéti, amelynek első írásos előfordulása 1470-ből való.^[8]

A húsvétnak mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnepnek héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.^[9] Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v. ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk.^[10]

A húsvét helye az egyházi évben

Nyugati kereszténység (katolikus egyház)

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére,^[11] önmegtartóztatásra tanít. Ezt a húsvéti ünnepek (virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat, húsvéti szent háromnap) követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösdvasárnapig tartó időszakot húsvéti időnek,^[12] míg húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik.

A ciklus a karácsonyi ünnepkör párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – azaz „hetvened”, mert hetven napig tart.

Keleti kereszténység (Ortodox Egyház)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A húsvét időpontja

Bővebben: Húsvétszámítás és Húsvéti vita

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, és pedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.

1997-ben az Egyházak Világtanácsa szíriai, Aleppóban tartott ülésén javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját. Ezáltal megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

Ferenc pápa 2015 júniusában bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, annak érdekében, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.^[13]

A húsvét dátuma

A listában vastagított szedés jelzi a nyugati kereszténységben lehető legkorábbi vagy legkésőbbi időpontot, míg dőlt szedés jelöli azt az esetet, amikor Gergely-naptár szerint egybeesik a keleti kereszténység húsvétja a nyugatiéval.

Húsvétvasárnap dátumai (1990–2060)

Év	Nyugaton	Keleten
1990	április 15.
1991	március 31.	április 7.
1992	április 19.	április 26.
1993	április 11.	április 18.
1994	április 3.	május 1.
1995	április 16.	április 23.
1996	április 7.	április 14.
1997	március 30.	április 27.
1998	április 12.	április 19.
1999	április 4.	április 11.
2000	április 23.	április 30.
2001	április 15.
2002	március 31.	május 5.
2003	április 20.	április 27.
2004	április 11.
2005	március 27.	május 1.
2006	április 16.	április 23.
2007	április 8.
2008	március 23.	április 27.
2009	április 12.	április 19.
2010	április 4.
2011	április 24.
2012	április 8.	április 15.
2013	március 31.	május 5.
2014	április 20.
2015	április 5.	április 12.
2016	március 27.	május 1.
2017	április 16.
2018	április 1.	április 8.
2019	április 21.	április 28.
2020	április 12.	április 19.
2021	április 4.	május 2.
2022	április 17.	április 24.
2023	április 9.	április 16.
2024	március 31.	május 5.
2025	április 20.
2026	április 5.	április 12.
2027	március 28.	május 2.
2028	április 16.
2029	április 1.	április 8.
2030	április 21.	április 28.
2031	április 13.
2032	március 28.	május 2.
2033	április 17.	április 24.
2034	április 9.
2035	március 25.	április 29.
2036	április 13.	április 20.
2037	április 5.
2038	április 25.
2039	április 10.	április 17.
2040	április 1.	május 6.
2041	április 21.
2042	április 6.	április 13.
2043	március 29.	május 3.
2044	április 17.	április 24.
2045	április 9.
2046	március 25.	április 29.
2047	április 14.	április 21.
2048	április 5.
2049	április 18.	április 25.
2050	április 10.	április 17.
2051	április 2.	május 7.
2052	április 21.
2053	április 6.	április 13.
2054	március 29.	május 3.
2055	április 18.
2056	április 2.	április 9.
2057	április 22.	április 29.
2058	április 14.
2059	március 30.	május 4.
2060	április 18.	április 25.

A római katolikus egyház húsvéti szertartásai

Krisztus virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulását mutató barokk kori, hordozható körmeneti szobor (Bode Múzeum, Berlin)

Virágvasárnap

Bővebben: Virágvasárnap

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

Nagycsütörtök, krizmaszentelés a Szent István bazilikában (2011)

Nagycsütörtök, krizmaszentelési mise a Szent István bazilikában, az Esztergom-Budapest Egyházmegye papsága részvételével (2011)

Nagycsütörtök

Bővebben: Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának részt kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmukat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:

1. Keresztelendők olaja
2. Betegek kenete
3. Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagypéntek

Bővebben: Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

A keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása, valamint húsvéti szokások

• 
• 
• 
• 
• 
  Szent-sír, a budai Szent Anna-templomban
• 
  Szent-sír, a budai Szent Anna-templomban

Nagyszombat

Bővebben: Nagyszombat

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

1. Fényliturgia

   Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.

2. Igeliturgia

   Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.

3. Keresztségi liturgia

   Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.

4. Eukarisztia liturgiája

   Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.

5. Körmenet

   Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.

• 
  A húsvéti gyertya meggyújtása az „új tűzről” – a nagyszombati liturgia része
• 
  A budai Szent Anna-templom nagyszombati feltámadási körmenete, 2011
• 
  A Mátyás-templom nagyszombati feltámadási körmenete, 2016
• 
  Húsvét a budai Szent Anna-templomban. A nagyszombati feltámadási körmenet után a Te Deum közös éneklése, 2011
• 
  M S mester: Föltámadás (Keresztény Múzeum, Esztergom)

Húsvétvasárnap

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.

A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem csak egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van.^[14]

Húsvéthétfő

A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá (például: locsolkodás).

Húsvéti népszokások

Húsvétvasárnapi reggeli

Húsvéti szimbólum – hímes tojások (Csernátoni múzeum)

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.^[14]

Húsvéthétfő

Bővebben: Húsvéthétfő

A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Lásd még: Húsvéti nyúl

A húsvéti szokások értelmezése a Biblia alapján

Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk. Ennek a lényege röviden az, hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint:

Egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott, hanem a kovászra. A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni, tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása (lásd 2Móz 12)

A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst, az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem, mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés. Jézus azonban így válaszolt a kísértésre: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” (Máté 4,4) Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott. Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai-hegyen „ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott”. (lásd 2Móz 34,28)

Húsvéti ételek

Ma Magyarországon húsvétkor szokásosan füstölt sonkát, tojást, fonott kalácsot, egyes régiókban sárgatúrót, szárazkolbászt, valamint különféle édességeket tesznek az asztalra. Németországban gyümölcsös sajttorta, Hollandiában Paasbrood kenyér, Svédországban heringgel és hagymával rakott burgonya, Görögországban és Olaszországban bárány kerül az étkezők elé.^[15][16][17]

Jegyzetek

1. pészah, zsidó ünnep, ami részben kapcsolódik a tavaszvárás eseményeihez, s ily módon a húsvét szokásaival összekapcsolva, szimbolikusan egybeeséskor együtt is ünnepelhető;
2. Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) Föltámadás „Az írások szerint Jézus az eltemettetése utáni harmadik napon visszatért a földre, s itt tartózkodott még negyven napot. Feltámadásával az egyházi évben újabb bőség időszaka köszönt az emberekre (feltéve, ha van mit enniök), ami ötven napig, pünkösdig tart. Idézet: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/husvet”^{[halott link]}
3. A húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.
4. Idén egybeesik a Pészah és a Húsvét Archiválva 2012. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben mint például 2009-ben történt.
5. A keresztyén húsvét és a zsidó pészah idén naptárilag egybeesik^{[halott link]} 2010-ben is. Számításfüggő, ünnepkör figyelembevétele függő.
6. Miről szól húsvét ünnepe?. (Hozzáférés: 2021. március 24.)
7. Nagyböjt
8. Zaicz Gábor: Etimológiai szótár - magyar szavak és toldalékok eredete, TINTA Könyvkiadó, 2006
9. http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/12 Archiválva 2012. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben II. Mózes 12, 1-14
10. Emberáldozat és termékenységi ünnep: a húsvét pogány előfutárai
11. „Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.” (Máté 4,1-2)
12. Húsvéti idő - Katolikus Lexikon
13. Áttenné a pápa a húsvétot – index.hu, 2015. június 13.
14. Várnagy Antal: Liturgika (Lámpás kiadó, Abaliget, 1993)
15. Hagyományos húsvéti ételek. Cultura Magazin. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
16. Húsvéti ételek a nagyvilágban. NLC. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
17. Sárgatúró, a kihagyhatatlan húsvéti étel. Felvidék ma. (Hozzáférés: 2020. április 5.)

Források és további információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus feltámadása témájú médiaállományokat.

• Húsvét.hu - információk az ünnepről
• Húsvét- és pünkösdszámító oldal
• A „húsvét” megfelelőjének eredete a különféle nyelvekben (Nyelv és Tudomány)
• Schalk Gyula: A tavaszi napéjegyenlőség és a húsvét Részletes cikk a húsvéti dátum kiszámításának csillagászati és történelmi bonyodalmairól
• Kallós Zoltán: Tavaszi hímes tojások
• husvet.lap.hu Linkgyűjtemény
• Ünnepeink Archiválva 2012. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Húsvéti ötletek családoknak
• Mozgó római katolikus ünnepek év szerinti számolója

Kapcsolódó szócikkek

• Babiloni Istár ünnep
• Pünkösd