M S mester (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb, anonim (azonosítatlan) mestere. Stílusa alapján valószínűsíthető, hogy tanult Itáliában, mert legismertebb művén, a Vizitáción (Mária látogatása Erzsébetnél) az egykorú itáliai reneszánsz hatása tükröződik (a táj gazdagsága, természethűség, anatómiai pontosságra való törekvés). Az ismeretlen művész a szignatúráját (M S), az 1506-os évszámmal a Feltámadás című tábláján, a koporsó párkányán helyezte el.
A monogram feloldása
Mojzer Miklós művészettörténész szerint bizonyítható, hogy az egykori bányavárosokban - és éppen Selmecbányán - a festővel azonosítható művész nem élt.[4] A monogramot a szignatúrák különbözősége ellenére, a német művészettörténet általában Id. Jörg Breuaugsburgi festővel ill. M. Z. rézmetszővel azonosítja (aki feltehetően azonos a müncheni Matthäus Zaisinger (1498–1555) metsző és ötvösművésszel).[5] Egy korábban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján feltételezték, hogy M.S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Martin Schongauer, Dürer és főként Matthias Grünewald stílusával rokon.[6]
Váralljai Csocsány Jenő művészettörténész elmélete szerint viszont M.S. mester Martinus Strigoniensis, vagyis Esztergomi Márton volt.[7] 2006-ban, az Esztergomi Keresztény Múzeum meghívására tartott erről előadást M.S. mester 500. évfordulóján címmel. Elmélete szerint M.S. mester esztergomi Kálváriáján a jobboldali vitézen a Sárkány Lovagrendnek olyan vállszalagját viseli, mint Beatrix királyné a The Morgan Library & Museum Könyvtár corvináján. A sárkánykardos századosnak a nyaklánca is sárkányrendi. Baloldalt, a háttérben elmélete szerint Trencsén vára áll. Véleménye szerint Martinus Strigoniensis Három Királyok című képén, ami Lille-ben van, a középkorú király, aki kinéz a képből II. Ulászló magyar király alakja.
M S mester művei
Egykori selmecbányai főoltárának szárnyképeiből csupán hét maradt fenn, ebből négyen, melyek a csukott oltár (hétköznapi oldal) alsó sorát alkották, Krisztus Passiójának jeleneteit ábrázolják.[4] Az oltár 1500-1510 közt készült, és egykor a selmecbányai Szent Katalin-templom főoltárát díszítették. A török támadás miatt a selmecbányai vártemplomot a 16. század első felében átalakították, ezért a nyolc táblakép (az oltárt eredetileg nyolc darab, egyenként 180 x 120 cm-es tábla alkotta) elkerült onnan. Az oltár képeiből ma egy kép, a Vizitáció című, a Nemzeti Galériában, a Jézus születése című kép a hontszentantali plébániatemplomban, négy kép pedig, az Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás című az esztergomiKeresztény Múzeumban található. A feltámadt Krisztus kezében keresztes zászlót tart, amely az Ecclesia jelvénye, a szimbólum ennek győzelmét jelenti a Kálvárián látható Synagoga kosfejes zászlajával szemben.[4][8] A kereszt az Újszövetségikonográfiai attributuma az Ószövetségé pedig a kosfej.[9] A Királyok imádása című táblakép a 19. század végén egy lille-i múzeumba került. Fennmaradt művein a táj részletes ábrázolása, természet és ember harmóniája jellemző, emiatt a dunai iskola stílusirányzatába sorolható.[10]
Mojzer Miklós: Tanulmányok a Keresztény Múzeumban II. : M. S. mester zászlai, Művészettörténeti Értesítő, 1965
Mojzer Miklós: M.S. mester passióképei az esztergomi Keresztény Múzeumban, Budapest, Magyar Helikon-Corvina Kiadó Vállalat, 1976
"Magnificat anima mea Dominum" M S Mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára . Kiállítási katalógus, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1997