Szerbia eddig egy alkalommal, 2007-ben aratott győzelmet.
Története
Évről évre
Szerbia korábban Jugoszlávia tagjaként szerepelt 1961 és 1992 között, illetve Szerbia és Montenegró tagjaként 2004-től 2006-ig. Szerbia és Montenegrót 2004-ben képviselte szerb énekes, Željko Joksimović a második helyen végzett.
A 2008-as verseny színpada.
2007-ben vettek részt először független államként, és rögtön sikerült megnyerniük a versenyt Marija ŠerifovićMolitva című dalával, így a következő évi versenynek Belgrád adott otthont.[1] Az első részvétel évében megszerzett győzelem Szerbián kívül csak Svájcnak sikerült a legelső dalfesztiválon, 1956-ban. 2008-ban hazai pályán a hatodik helyet szerezték meg.
2009-ben annak ellenére, hogy elődöntőben a tizedik helyen végeztek, a 2008-as szabálymódosítás értelmében csak az első kilenc helyezett jutott tovább. A tizedik továbbjutóról a háttér zsűri döntött, akik a tizenharmadik helyen végzett Horvátországot juttatták tovább, így Szerbia első alkalommal nem volt résztvevője a döntőnek. A következő három évben sikerült a továbbjutás, sőt 2012-ben dobogós helyen végeztek Željko Joksimović-csal. 2013-ban az elődöntőben tizenegyedik helyen végezve kiestek. Összesen hét ponttal maradtak le a biztos továbbjutást jelentő tizedik helyről. 2014-ben financiális problémákra hivatkozva elutasították a részvételt a dalversenyen.[2] Egy év kihagyás után 2015-ben tértek vissza, és a döntőben tizedik helyen végeztek. 2016-ban tizennyolcadikak lettek, a következő évben azonban nem sikerült továbbjutniuk. 2018-ban ismét ott voltak a döntőben, ahol tizenkilencedik, majd egy év múlva egy helyet javítva, tizennyolcadik helyen zárták a versenyt.
2020-ban a Hurricane képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A szerb műsorsugárzó jóvoltából végül újabb lehetőséget kaptak az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben ismét sikeresen továbbjutottak a döntőbe, ahol tizenötödik helyen végeztek. 2022-ben a siker folytatódott, amikor az országot képviselő Konstrakta ötödik helyen végzett. In corpore sano című dala az eddigi legtöbb pontot összegyűjtött szerb versenydal a dalfesztiválon. 2023-ban huszonnegyedikek lettek. 2024-ben Teya Dora képviselte az országot, aki a döntőben tizenhetedik helyezettként végzett.
Nyelvhasználat
A nyelvhasználatot korlátozó szabály 1999-ig volt érvényben, vagyis Szerbia 2007-es debütálásakor már szabadon megválaszthatták az indulók, hogy milyen nyelvű dallal neveznek.
2010-ben és 2019-ben szinte teljes egészében szerb nyelven hangzott el daluk, azonban a dalszöveg tartalmazott többször ismétlődött angol mondatokat is, 2018-as daluk tartalmazott egy-egy mondatot és kifejezést torlaki dialektusban. 2021-es daluk a spanyol nyelvű cím ellenére a dal szinte teljes egészében szerb nyelven hangzott el, de tartalmazott néhány szót angol nyelven, a loco loco spanyol kifejezés azonban többször ismétlődött a szövegben. 2022-es versenydaluk volt az első dal a dalfesztivál történelmében, amely tartalmazott latin nyelvű részleteket.
Nemzeti döntő
A 2008-as nemzeti döntő színpada.
Szerbia nemzeti válogatója eleinte a Beovizija nevet viselte amely egy elődöntőből és egy döntőből állt, és az ország debütálása óta egészen 2009-ig rendezték meg.
2010 volt az első alkalom, hogy szakítottak a Beovizija hagyományával, ugyanis egy szűkebb körű nemzeti döntő keretében, három előadó részvételével választották ki Milan Stankovićot.[3] 2012-ben először döntöttek belső kiválasztás mellett.[4] A következő évben egy újfajta műsorral választottak indulót, ahol visszatért az elődöntős rendszer. 2014-ben Szerbia visszalépett a versenytől és nem rendezte meg egyik addig használt műsorát. 2015-ös visszatérésekkor egy újabb formátumot választottak, először egy meghallgatást rendeztek tíz résztvevővel, akik feldolgozásokat énekeltek. Közülük egy valaki jutott tovább a háromfős döntőbe. A döntő két adásból állt, előbbi egy bemutatkozó program volt, ahol feldolgozásokat énekeltek az előadók, utóbbinál pedig saját versenydalukat. A következő két évben a szerb televízió ismét belső kiválasztással jelölte ki az ország indulóit.[5][6]
2018 és 2020 között újra megrendezték a Beovizija elnevezésű dalválasztó műsort, ezúttal kiterjesztve két elődöntőre és egy döntőre, a 2021-es év kihagyásával, amikor a 2020-as képviselőjük új lehetőséget kapott a műsorszolgáltatótól, miután elmaradt a verseny a Covid19-pandémia miatt.[7][8] 2022-ben tulajdonképpen ugyanez a műsor folytatódott, csak különböző jogviták miatt már a Pesma za Evroviziju név alatt.[9]
Szerbia eddig egyszer rendezte a dalversenyt, győzelmüket követő évben, 2008-banBelgrádban.
Belgrád Arénában tartották az eseményt, amelynek kapacitása körülbelül 25 000 néző befogadására volt alkalmas. Ettől az évtől kezdve két elődöntőt rendeztek, 2008. május 20-án és 22-én, a döntőre pedig május 24-én került sor.[10]
Az esemény mottója a Confluence of sound (magyarul:A hang összefolyása), amely utalt a Száva és a Duna találkozásánál fekvő házigazda Belgrádra - ezt tükrözte lógóban megjelenő g-kulcs.[12] Érdekesség, hogy eredetileg más logót választottak a versenynek, de a közönség negatív véleménye után lecserélték.
A belgrádi versenyen összesen 43 ország vett részt, beleértve az debütáló Azerbajdzsánt és San Marinót.[13]Ausztria azonban visszalépett a versenyzéstől. Ez volt a dalfesztivál történetének legnagyobb számú mezőnye. Azóta 2011-ben és 2018-ban volt erre példa.