Ukrajna eddig három alkalommal, 1985-ben, 1995-ben és 2009-ben aratott győzelmet.
Története
Évről évre
Norvégia 1960-ban vett részt először a versenyen. Első sikerüket 1966-ban érték el, amikor a harmadik helyen zártak.
Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivált a többi skandináv országgal, illetve Ausztriával és Portugáliával közösen bojkottálták, mert elégedetlenek voltak az előző évi négyes holtversennyel, de a következő versenyen már ismét részt vettek. A hetvenes években szinte minden második évben a táblázat legalján zártak. Az évek során rekord mennyiségű, szám szerint tizenegy, alkalommal végeztek az utolsó helyen. 1978-ban ők lettek az elsők, akik az 1975-ben bevezetett, ma is használt pontozási rendszerben nulla pontot kaptak, majd 1981-ben ismét.
Később kétszer, 2001-ben és 2004-ben, amikor automatikus döntősök voltak az előző évi 4. helyezés miatt, végeztek utolsó helyen, mindkét alkalommal három pontot szereztek. A 2002-es versenyen nem vehettek részt az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében az előző évi rossz eredmény miatt. 2005-ben ismét a legjobb 10-ben végeztek, szám szerint kilencedikként, így a következő évben ismét automatikus döntősök voltak, azonban a jó eredményt nem sikerült megtartaniuk, 14.-ek lettek, a 2007-ben pedig nem jutottak tovább a döntőbe. 2008-ban ötödikek lettek, majd a következő évben az elődöntő megnyerése után a döntőben megszerezték harmadik győzelmüket, a Fairytale című dal szinte minden lehetséges rekordot megdöntött. Így a 2010-es versenynek Oslo adott otthont. Hazai pályán azonban csak a 20. helyet érték el. A következő évben kiestek az elődöntőn. 2012-ben holtversenyben jutottak tovább az elődöntőből, és a döntőben az utolsó helyen végeztek. A következő három évben azonban mindig az első tízben végeztek (2013-ban negyedikek, majd 2014-ben és 2015-ben nyolcadikak lettek). 2016-ban kiestek az elődöntőben, a következő évben azonban a 10. helyen végeztek. 2018-ban a 2009-es résztvevőjük, és egyben a dalfesztivál győztese, Alexander Rybak utazott a dalfesztiválra, ahol az elődöntőt megnyerte, viszont a döntőben 15. helyen végzett. 2019-ben annak ellenére, hogy a döntőben a nézői szavazáson sikert arattak és elsők lettek, összesítésben végül csak a 6. helyen zártak.
2020-banUlrikke Brandstorp képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. Az énekesnő végül visszautasította a norvég műsorsugárzó automatikus résztvevői helyére vonatkozó felajánlását a nemzeti döntő mezőnyében. A 2021-ben sikeresen továbbjutottak a döntőbe, ahol 18. helyen végeztek. 2022-ben a siker tovább folytatódott, amikor farkas jelmezbe öltözött duó képviselte őket. Ekkor Norvégia a tizedik helyen végzett. 2023-ban Alessandra versenyzett Norvégia színeiben. Queen of Kings című dala a verseny előtt elterjedt a TikTokon, és számos ország nemzeti toplistájára felkerült. A liverpooli versenyen ötödik helyezett lett végül. 2024-ben tizennyolc év után ismét norvég nyelvű dallal versenyeztek. Az Ulveham azonban utolsó helyezett lett a döntőben csupán 16 ponttal.
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Norvégia indulóinak norvég nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ők ezalatt minden alkalommal egy angol nyelvű dallal neveztek. 1973-ban angol és francia kevert nyelvű dallal neveztek, mely emellett megpróbálta az összes részt vevő ország nyelvét megszólaltatni legalább egy szó erejéig.[1] 1974-es daluk a dalverseny történetének első angol nyelvű dala volt, mely az utolsó helyen végzett.
A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték. Azóta 2006 kivételével minden évben angol nyelvű dallal neveztek. A 2019-es daluk tartalmazott részleteket egy speciális éneklési technikában, a joikában is. 2023-ban daluk intrója tartalmazott néhány mondatot olasz és egy kifejezést latin nyelven is.
Nemzeti döntő
Norvégia nemzeti döntője a Melodi Grand Prix, és 1991 kivételével mindig ennek segítségével választották ki indulójukat. Azokban az években, amikor Norvégia nem vett részt a nemzetközi versenyen, nem rendezték meg. 1991-ben a norvég tévé nemzeti döntő nélkül, belső kiválasztással jelölte ki a norvég indulót.
A kezdetekben jellemző volt, hogy a dalokat kétszer is előadták, és egy zsűri választotta ki a győztes dalt, és azt, hogy ki énekelje.[2] Ez a formátum 1976-ig volt használatban.
A hetvenes és nyolcvanas években meghatározó alakja volt a nemzeti döntőnek egy zenész házaspár, Jahn Teigen és Anita Skorgan. Együtt és külön-külön is többször képviselték hazájukat, emellett szinte minden évben részt vettek a norvég selejtezőn, Jahn Teigen utoljára 2005-ben.[3]
1994-től a nézők is részt vettek a döntésben, telefonos szavazás segítségével,[4] és 2000-ben kétfordulós szavazást vezettek be: az első körben kiválasztották a legjobb négyet, és utána már csak rájuk lehetett szavazni.[5] 2006 óta a svéd Melodifestivalen mintájára a döntőt négy elődöntő is megelőzi. A döntőben regionális zsűrik és regionálisan összesített nézői szavazatok alakítják ki a végeredményt.[6] 2015 és 2019 között csak egy döntőt rendeztek, 2017-ben újításként nemzetközi zsűrik is szavazhattak, köztük Magyarország is.
2020-ban ismét visszaállították az elődöntős rendszert. Ebben az évben minden elődöntőben egy adott régió művészeire összpontosítottak, közülük elődöntőként egy előadó jutott tovább a döntőbe, ahol összesen tíz dal versenyzett. Újítás volt, hogy öt előadót előre kiválasztottak, akik biztonságban voltak, és csak a döntőben versenyeztek.[7] A verseny alatt csak a közönség, a műsorsugárzó weboldalán elérhető szavazófelületen, döntött a végeredmények kialakításában. 2021-ben elhagyták a regionális felbontásokat elődöntőnként.[8] Emellett 5 helyett 6 automatikus döntőst választottak ki. Bevezetésre kerül egy második esély forduló, ahol az elődöntőkből tovább nem jutott dalok versenyetek. Emiatt a döntőben az előző évhez képest nem 10, hanem 12 előadó versenyzett.[9] 2023-ban már nem voltak automatikus döntősök, mindössze három elődöntőt rendeztek, elődöntőnként három előadó jutott tovább a trondheimi döntőbe. A döntőbe a nézői szavazás mellett 2019 után újra volt nemzetközi zsűris szavazás.