Az angliaiGaWC kutatócsoport 1998-as A világvárosok leltára című tanulmánya szerint Göteborg kis mértékben világváros-formációra utaló jeleket mutat.[6]
Etimológia
A város neve a kapu (svédül:Göte) szóból származik.[7]
A 17. században sokat változott a neve. 1605-ben Giötheborg, 1607-ben Göteborh ill. Gothenburg, 1619-ben Gamble Gotenborg alakban írták a város nevét.
A várost angol, holland és német nyelven sokáig régi nevén, Gothenburgként, franciául pedig Gothembourgként emlegették, de napjainkban a legtöbb nyelvben ezeket az elnevezéseket felváltotta a svéd Göteborg forma.
Több kulturális eseménynél Göteborg alakot használnak, míg a Göteborgi Egyetem angol neve University of Gothenburg.[8]
A területen fellelt romok alapján a környék már 8000 éve is lakott volt. A viking kor emlékei közül kiemelkedik az äskekärri hajó, Svédország egyetlen és Skandinávia legjobb állapotban fennmaradt viking hajója. Viking kori érmék, arany- és ezüstékszerek még napjainkban is előkerülnek a Göta-folyó környékéről, amelyet izlandi sagák fontos vízi útként említenek. A 11. század elején viking királyok számos csatát vívtak a folyó mentén.[10]
A folyó torkolatvidéke a 12. század óta fontos kereskedelmi központ.[11] A középkorban Lödöse városa (40 km-re a mai Göteborgtól a Göta-folyón lefelé) fontos kereskedelmi állomás és kikötő volt. Stratégiai okokból (a folyón lentebb elhelyezkedő norvégBåhus erőd közelsége miatt) a várost közelebb költöztették a tengerhez, azonban az új településnek (Nya Lödöse, azaz Új-Lödöse) is megvoltak a maga problémái, és a lakosoknak a régi Älvsborg erődbe kellett menekülniük. Az erődöt II. Frigyes dán király a Háromkorona-háborúban, 1563-ban bevette.
A 17. század elején Svédország a nyugati partvidéknek csak egy részét uralta. A kísérlet, melyet 1607-ben tettek egy Gothenburg nevű város alapítására a közeli Hisingen szigetén, a kalmárháború miatt kudarcba fulladt, de II. Gusztáv Adolf király kísérlete ugyanerre 1621-ben sikeresnek bizonyult.[1][12] A várost hollandok, holland minta alapján építették, szigorú rendben megtervezett utcák és mesterséges csatornák rendszerével és egy nagy térrel (ez a mai Gustaf Adolfs Torg).[1][11] A 17. században a hivatalos nyelvek a holland, a német, a svéd és az angol voltak.[1]
A későbbi háborúk folyományaként 1658-ra a keleti dán tartományok a Roskildei béke értelmében Svédországhoz kerültek, így a Gothenburgtól északra és délre fekvő Bohuslän és Halland svéd területekké váltak, a város így kevésbé volt veszélyeztetett helyzetben. Ennek köszönhetően a nyugati partvidék fontos kikötőjévé és kereskedelmi központjává fejlődött. A skót Colin Campbell és Niclas Sahlgren gothenburgi kereskedő 1731-ben megalapították a Svéd Kelet-indiai Társaságot, Svédország első nemzetközi kereskedelmi társaságát,[13] amelynek székhelye a városban volt. Hajói selymet, porcelánt, teát, bútorokat, drágaköveket, fűszereket és a kor más luxuscikkeit szállították a város kikötőjébe.[1][13] A társaság egészen a 18. század végéig rendkívül sikeres volt; 74 év alatt összesen 132 expedíciót indított. Tulajdonosai között számos skót és svéd üzletember volt. A Kínával való kereskedelem fellendülése új szokásokat is meghonosított: elterjedt a tea, a rizs, az arrak puncs és több új zöldség; a jómódúbb családok pedig monogramjukkal díszített porcelánkészleteket vásároltak. Az utolsó hajó 1806-ban érkezett Kelet-Ázsiából.[13]
A 19. században a város az iparosodás útjára lépett, nagyrészt a skót és angol üzletemberek érkezésének köszönhetően. Az évek folyamán sokan meggazdagodtak, és vagyonukból kórházat, könyvtárat (Sahlgrenska Kórház), egyetemet (Chalmers Műszaki Egyetem) alapítottak. A város a század végén nyerte el mai arculatát széles útjaival, parkjaival és kőépületeivel.[1][13]
Göteborg egyike annak a 134 svéd településnek, melyek az 1971-es közigazgatási reform előtt városi rangot viseltek. Azóta jogilag nincs különbségtétel a nagyvárosok és a vidéki települések között. A köznyelvben azonban a régi stad, azaz város megnevezés továbbra is él.
Göteborg törvényhozó testülete a közgyűlés, ennek 81 tagja van, akiket négy évre választanak. A közgyűlés jelöli ki a végrehajtó szervet, egy 13 fős bizottságot, élén a polgármesterrel.
Göteborg 21 kerületre oszlik, az ő hatáskörükbe tartozik az általános iskolák, szociális és kulturális intézmények fenntartása. Némi nehézséget okoz, hogy a kerületek közgyűlései nem a helyi többséget képviselik, hanem a városházán hozott döntések alapján irányítják a kerületeket. Az 1998-as svédországi választások alkalmával három kerület – Askim (Svédország), Torslanda és Älvsborg – helyi választásokat tartott, és le akart válni a városról, de a svéd kormány visszautasította kérelmüket.
Előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Göteborgnak van a legfontosabb kikötője egész Skandináviában.[12] A kereskedelem és hajózás mindig fontos szerepet töltött be a városban, a 18. században itt volt a Svéd Kelet-indiai Társaság székhelye.
Villamos és nosztalgiavillamos (utóbbi főleg a turisták körében közkedvelt)
A városnak két nemzetközi repülőtere van; a legtöbb nagy európai városba minden nap indul közvetlen járat.[1][5] Fő repülőtere a Göteborgtól 20 km-re található Landvetter melletti Göteborg Landvetter repülőtér. A kisebb, a Göteborg City repülőtér a várostól 14 km-re északnyugatra fekszik. Reptérbusszal mindkettő 20 perc alatt elérhető a városközpontból.[5]
Vasúton a legtöbb svéd és norvég várossal napi több expresszvonat köti össze, de több európai fővárossal is napi szintű kapcsolata van. Stockholm, Koppenhága és Oslo egyaránt három óra alatt érhető el.[5] Fontosabb vasútállomásai a 'Centralstationen („Központi állomás”) és a Nils Ericson Pályaudvar, ahonnan számos távolsági autóbuszjárat is indul. A Göteborg–Oslo vasútvonal teljes kétvágányúsítását és a menetidő 2 órára csökkentését 2019-re tervezik.[15]
A göteborgi kikötő a legnagyobb Skandináviában.[5] Évente 10 940 hajó köt ki itt.[1] Naponta indulnak kompok Frederikshavnba és Kielbe,[5] de a környező szigetek közlekedését is kompok szolgáltatják. A kikötőben évente 2,65 millió komputas fordul meg.[1]
A helyi és regionális közösségi közlekedést a Västtrafik biztosítja.[16][17] 12 villamosvonalát 237 jármű szolgálja ki.[1]
Itt játszódik az Andra Avenyn svéd filmsorozat, valamint annak internetes betétsorozata, a Riverside.
Zene
1985-ben a Göteborgban található Scandinaviumban rendezték az Eurovíziós Dalfesztivált. 1990-ben a városban alakult meg az In Flames melodic death metal zenekar. Az általuk játszott, és azóta más bandák által is átvett dallamvilágot azóta a göteborgi hangzás (Gothenburg-sound) néven is említik. Szintén itt alapították 1993-ban a HammerFallpower metal zenekart. A legtöbb évben a Melodifestivalen svéd eurovíziós nemzeti dalválasztó show egyik válogatóját itt rendezik meg.
Gasztronómia
A vendéglátásról 668 étterem (köztük öt Michelin-csillagos) és 167 kávézó gondoskodik.[1]
Göteborg régió 112 szállodája összesen több mint 10 000 szobát kínál.[1]
A Liseberg vidámpark, Skandinávia legnagyobb vidámparkja[4] a belvárosban található, és Svédország egyik legjelentősebb turistalátványossága. A Liseberget és a karácsonyi vásárt évente hárommillió látogató keresi fel.[1] Mellette található az Universeum nevű tudományos központ. A belvárosra és a kikötőre szép kilátás nyílik a GötheborgsUtkiken kilátóból.
Göteborgnak három testvérvárosa van, amelyekkel felváltva szervezik meg az évente esedékes találkozókat. Ezek a skandináv országok második legnagyobb városai, melyekkel a kapcsolat a II. világháború utáni évekre nyúlnak vissza. A meglévőkön kívül hosszú ideje nem kötnek új testvérvárosi kapcsolatokat.[19][20]
A testvérvárosokon kívül több partnervárosa is van, amelyekkel konkrét projektek szintjén működik együtt, jellemzően határozott idejű együttműködési megállapodások alapján.[19]1998 óta partnerkapcsolatban áll a dél-afrikaiPort Elizabeth városával, és együtt keresnek lehetőségeket az olyan közérdekű dolgok fejlesztésére, mint a közkönyvtárak, sport, turizmus és a hulladékkezelés. Ezzel együtt három stratégiai partnervárosa van, ezek a következők:[21]
↑Hellquist, Elof: Svensk etymologisk ordbok. Twee boekdele. Lund: LiberLäromedel 1980. Pamp, Bengt: Ortnamnen i Sverige. Tweede uitgawe. Malmö: Lundastudier i Nordisk Språkvetenskap. Serie B, 2. 1970