A nyolcvanas években sok sikert arattak. Bár győzniük nem sikerült, kétszer is a harmadik helyen végeztek. Ezzel szemben az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében 1994-ben, 1998-ban és 2003-ban sem vehettek részt az előző évi rossz eredmény miatt. 1996-ban rendhagyó módon egy előválogatót rendeztek, ahol nem sikerült kivívniuk a részvételt, és így 1995-ös ötödik helyük ellenére nem vehettek részt.
A rossz eredmények után 2000-ben sikerült megnyerniük a versenyt. A két győzelmük között eltelt harminchét év akkoriban rekordnak számított. Hazai pályán a második helyet érték el, ám a következő évben debütálásuk óta először végeztek az utolsó helyen. Az elődöntőket 2004-ben vezették be. Első alkalommal, bár közel voltak a továbbjutáshoz, nem tudták kivívni a döntőbe kerülést. A következő évben már sikerrel vették az elődöntőt, és a döntőben az első tízben végeztek. A jó eredménynek köszönhetően 2006-ban automatikusan döntősök voltak, ott azonban nem tudták megismételni a jó szereplést. 2007-ben második alkalommal estek ki az elődöntő során. A 2008-as szabálymódosítás értelmében az addigi egy elődöntő helyett két kisebbet rendeztek. 2008-ban és 2009-ben is továbbjutottak, ám a döntőben nem tudtak az első tízben végezni.
Emmelie de Forest, a 2013-as dalfesztivál győztese a döntő utáni sajtótájékoztatón.
2010-ben az elődöntő után a döntőben is meg tudták ismételni a sikert, és a negyedik helyen zártak. 2011-ben sorozatban második alkalommal végeztek az első tízben, ekkor ötödikek lettek. 2012-ben is döntőbe jutottak, egy évvel később pedig a harmadik győzelmüket aratták. Emmelie de ForestOnly Teardrops című dala egyben az eddigi legtöbb pontot szerzett dán dal. A következő évben Koppenhágában, egy volt hajógyári szerelőcsarnokban rendezték a versenyt. Hazai pályán Basim kilencedik lett. A következő két évben azonban kiestek az elődöntőben. 2017-ben továbbjutottak, és a huszadik helyen végeztek. A következő években is kvalifikáltak a döntőbe. 2018-ban Rasmussen kilencedik, míg 2019-ben Leonora tizenkettedik helyen végzett.
2020-banBen & Tan képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. Bár ezúttal is jelentkeztek az ország nemzeti döntőjébe, a dán közmédia nem válogatta be őket az élő adás mezőnyébe és végül nem kaptak újabb lehetőséget az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben és 2022-ben nem sikerült továbbjutniuk a döntőbe, előbb tizenegyedik, majd tizenharmadik helyen végeztek. 2023-ban, amikor Dánia először küldött feröeri versenyzőt, szintén nem sikerült továbbjutniuk, tizennegyedikek lettek, egy évvel később pedig tizenkettedikek az elődöntőben.
Nyelvhasználat
Dánia eddigi ötvenkettő dalából huszonkilenc dán nyelvű, huszonhárom pedig angol nyelvű volt.
2019-es daluk többsége angol nyelven hangzott el, de tartalmazott dán, francia és német nyelvű szöveget is.[1]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Dánia indulóinak dán nyelven. Ezt a szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték. Azóta minden évben angol nyelvű dallal neveztek, így az 1997-es dal az utolsó, amelyet dán nyelven adtak elő.
Nemzeti döntő
A 2020-as MGP győztesei
Dánia nemzeti döntője a Dansk Melodi Grand Prix, és az ország debütálása óta minden alkalommal ennek segítségével választották ki indulójukat. Azokban az években, amikor Dánia nem vett részt a nemzetközi versenyen, nem rendezték meg.
A nemzeti válogatót kezdetben több előadó részvételével rendezték, akik közül egy zsűri választotta ki a győztest. 1962-ben a svéd és norvég nemzeti döntő mintjára mindegyik dalt két különböző előadó is előadta,[2] de ez náluk nem vált jellemzővé, a következő évben visszatértek az eredeti formátumhoz.
1964-ben első alkalommal a nézők szavazhattak, levelezőlap segítségével. A dalok előadása után öt napon keresztül lehetett szavazni, és a dán tévé 233.465 szavazatot kapott.[3] 1966-ban regionális zsűrik választották ki a nyertest.[4]
Tizenegy éves kihagyás után 1978-ban rendezték meg újra a Melodi Grand Prix-t, és regionális zsűrik alakították ki a végeredményt. Érdekesség, hogy a mezőnyben ott volt az 1963-ban győztes Grethe Ingmann, és az Olsen-fivérek is, akik huszonkét évvel később nyerték meg a versenyt, ekkor azonban egyikük sem tudta kivívni a részvétel jogát.[5]
1990-ben már a nézők választották ki az indulót, telefonos szavazás segítségével. A szavazás két körből állt: az első fordulóból az első öt helyezett jutott tovább, és utána már csak ezekre lehetett szavazni.[6] A következő években is ezt a lebonyolítási rendszert alkalmazták.
2007-ben először rendeztek elődöntőket is.[7] A svéd Melodifestivalen mintájára a kiesett dalok közül a legjobbak egy vigaszágas elődöntőben kaptak egy második esélyt. Meglepetésre egy vigaszágról érkezett dal lett a végső győztes. 2009 óta nem rendeztek elődöntőt, a döntőben tíz dal versenyzett. Szintén a svéd nemzeti döntő mintájára a dalok kettesével párbajt vívtak egymással, egyenes kieséses rendszerben dőlt el az induló kiléte.[8]