A Most–Híd (ejtsd: moszt–híd; szlovák–magyar elnevezés: a szlovák most szó magyarul ’hidat’ jelent) szlovákiai párt volt.
2021-ben beolvadt a felvidéki magyarok új egységpártjába, a Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. pártba, melynek azóta egyik platformjaként működött tovább a Most–Híd.[1] A Szövetség 2023. december 9-ei kongresszusának döntése értelmében a párt neve Magyar Szövetségre módosult, egyúttal a párt platformjai megszüntetésre kerültek, így ezzel a döntéssel a Most–Híd platformként is megszűnt.[2]
Története
A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor és Simon Zsolt alapították 2009. június 30-án, miután a sikeres EP-választás ellenére kiléptek a felvidéki magyarok akkori egységpártjából, a Magyar Koalíció Pártjából (MKP, később nevet változtatott Magyar Közösség Pártjára). A Most–Híd első elnöke Bugár Béla lett, aki az MKP-ban kilenc évig töltötte be ugyanezt a pozíciót. A két párt viszonya feszült volt, bár nem zárkóztak el sohasem attól, hogy a későbbiekben valamilyen szinten együttműködjenek.
A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a szlovák Polgári Konzervatív Párttal (OKS) választási szövetségre lépve 8,12%-nyi szavazatot szerzett, ami 14 mandátumra volt elegendő. A Most–Híd koalíciót kötött a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párttal (SDKÚ-DS), a Szabadság és Szolidaritással (SaS) és a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH), így egy négypárti jobbközép koalíció része lett.
A 2012-es szlovákiai parlamenti választáson rosszabbul szerepelt a Most–Híd a 2010-es eredményekhez képest, mindössze 6,89%-ot ért el. A választást megnyerő Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt abszolút többséget szerzett, így az egyetlen párttal sem kötött koalíciót, a Most–Híd ellenzékbe szorult.
2013 novemberében az Európai Néppárt tagja lett.[3]
A 2016-os szlovákiai parlamenti választáson még a 2012-esnél is gyengébb eredményt ért el a Most–Híd, immár a szavazatoknak csak 6,50%-át szerezte meg. Ugyanakkor az addig egyedül kormányzó Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) a 2012-es szavazóinak harmadát elveszítve mindössze 28,28%-os támogatottságot ért el, és csak úgy tudott parlamenti többséget összehozni a Smer, ha koalíciót köt több másik parlamentbe jutott párttal. A koalíció része lett a a korábban a magyargyűlölő Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Most–Híd és a kereszténydemokrata irányultságú #HÁLÓ (#SIEŤ).[4] Néhány hónappal később a #HÁLÓ szétesett, a párt több képviselője pedig csatlakozott a Most–Híd frakciójához. Mivel így már a #HÁLÓ megmaradt része nélkül is megvolt a parlamenti többség, a #HÁLÓval felmondták a koalíciót, a kormánytöbbség pedig hárompárti, Smer-SNS-Most–Híd koalícióként működött tovább.[5] 2018-ban Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolása után Robert Fico addigi miniszterelnök lemondott, és Peter Pellegrini lett az új miniszterelnök.[6] A hárompárti koalíció ugyanakkor fennmaradt a 2020-as választásig.
A botrányokkal teli négyéves kormányzás után a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson hatalmas bukást szenvedett el a Most–Híd: a 2016-os szavazói kétharmadát elveszítve mindössze 2,05%-os eredményt ért el, ezáltal kiesett a szlovák parlamentből.
2021. október 2-án a Most–Híd beolvadt a felvidéki magyarok új egységpártjába, a Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. pártba, ezáltal a Most–Híd önálló pártként formálisan megszűnt, a Szövetség egyik platformjaként működik tovább a Most–Híd.[1] A Szövetség 2023. december 9-ei kongresszusának döntése értelmében a párt neve Magyar Szövetségre módosult, egyúttal döntöttek a platformok megszüntetéséről. Ezzel a döntéssel tehát a Most–Híd platformként is megszűnt.[2]
A párt elnökei
Most–Híd
A Szövetség párt platformjaként
A Szövetség párt Most–Híd platformjának elnökei
|
Név
|
hivatal kezdete
|
hivatal vége
|
Rigó Konrád
|
2021 |
2023
|
Pál Attila
|
2023
|
Ideológia, pártprogram
A Most–Híd a hasonlóan gondolkodó szlovákok és magyarok együttműködésének szükségességére helyezte a hangsúlyt és a szlovákok részéről a túlzó szlovák nacionalizmust elvető Rudolf Chmelt választotta alelnökének. A párt a magyarok mellett szlovákok, ruszinok, cigányok, németek és más nemzetiségűek szavazataira és támogatására is számít, ennek megfelelően nem magyar nemzetiségi, hanem „polgári” pártként határozta meg magát.[7] Egy 2010 márciusában adott interjúban Bugár azt mondta, a párt felmérései szerint választóik mintegy 30 százaléka szlovák nemzetiségű.
Bugár ugyanitt azt is állította, hogy a Most–Híd nem kíván együttműködni a Robert Fico miniszterelnök vezette Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párttal, amelynek nacionalista irányultságát továbbra is erősnek tartják. Ennek ellenére 2016-ban mégis koalíciót kötött a Smerrel, emellett a korábban a magyargyűlölő Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) is.
Választási eredményei
Országos választások
Választás
|
Szavazatok száma
|
Szavazatok aránya
|
Mandátumok száma
|
Mandátumok aránya
|
Parlamenti szerepe
|
2010-es
|
205 538
|
8,12%
|
14
|
9,33%
|
kormánypárt
|
2012-es
|
176 088
|
6,89%
|
13
|
8,67%
|
ellenzék
|
2016-os
|
169 593
|
6,50%
|
11
|
7,33%
|
kormánypárt
|
2020-as
|
59 174
|
2,05%
|
0
|
0%
|
nem jutott be
|
Jegyzetek
Külső linkek
További információk