A választás időpontját 2015. november 12-én jelentette be Peter Pellegrini, a parlament elnöke.[1] A kampány 2015. november 12-én vette kezdetét. A pártok 2015. december 6-án éjfélig adhatták le képviselő-jelölti listájukat.
Választási rendszer
A választás egyfordulós és arányos, egész ország egy körzetnek számít. Az emberek pártlistákra szavaznak. A pártoknak és pártkoalícióknak legkésőbb 90 nappal a választások előtt le kell adniuk a listájukat a választási bizottság jegyzőjének. A bejutási küszöb az önállóan induló pártoknak 5%, 2 vagy 3 pártból álló pártszövetségeknek 7%, 4 vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10%. Állami támogatásban később a legalább 3%-ot elérő pártok részesülnek.
A választáson való induláshoz a pártoknak letétbe kell helyezniük 17 000 eurót. A pártok 3 millió eurót költhetnek a kampányra, melyről transzparens számlát kell vezetniük.
A választáson preferenciális szavazás folyik, azaz a választók rangsorolják a jelölteket. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy nevet be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt nevét legalább az összes pártszavazat 3%-át elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik. Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet.[2] Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor az automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számít. A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.
Összesen 150 mandátumot osztanak szét. A szlovákiai alkotmány módosításához a parlament háromötödös többsége kell, azaz legalább 90 képviselő.
Induló pártok
22 párt és 1 pártkoalíció jelentette be indulási szándékát.[3]
Az OĽANO és a NOVA közös listán, de az alacsonyabb bejutási küszöb miatt nem koalícióban indult.[4][5][6] A HZDS nem volt hajlandó a kaució kifizetésére, ezért nem indult.[7]
A választások előtt[13] főleg a pedagógusok sztrájkja,[14] az egészségügyi béremelés és a kormánypárt, a Smer–SD korrupciós ügyei adták a főbb vitatémákat. A migrációs válság csak kis súlyt kapott.
A 4,4 millió szavazásra jogosult polgárból 2,6 millió vett részt a választásokon (60%), közülük negyvenezer szavazott érvénytelenül (1,5%). Nagyjából ugyanannyian szavaztak mint négy évvel korábban (+0,71%p).
A nyolc szlovákiai kerület (kraj) között eltérő volt a választói kedv. A legmagasabb szavazási hajlnadóság a pozsonyi kerületben (66%), míg a legalacsonyabb a kassaiban volt (53%).
Egyszerű Emberek és Független Személyiségek – Új Többség
Szlovák Nemzeti Párt
Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárt
Család Vagyunk – Boris Kollár
Most–Híd
Háló
Kereszténydemokrata Mozgalom
Politikai következmények
Szlovákia parlamentjének összetétele 2016-tól
A választási eredmény mindenkit meglepett,[16] mert a közvélemény-kutatások mást jósoltak.[17] Meglepetés volt a Smer és a Háló rossz szereplése, a KDH kiesése, a SaS második helye, Boris Kollár három hónappal korábban alakult[18] pártjának és a szélsőjobboldaliMarián Kotleba-féle pártnak a bejutása.[19] Nem csak a politikusok, de a választók majdnem fele sem volt elégedett az eredményekkel.[20]
A Háló, amely a második Fico-kormánykorrupciós ügyeire koncentrálta kampányát, meggyengült a koalíciókötés miatt: több vezetője csalódott, hogy az ígéretekkel szemben Fico mellé álltak, és kilépett a pártból.[23][24] Ugyancsak a koalíciókötés miatt lépett ki a Most-Hídból Simon Zsolt alelnök.[25]
A gyenge választási eredmény miatt lemondott Berényi József, az MKP elnöke,[26] később pedig a párt egész elnöksége.[27]