2011 karácsonya előtt korrupciós és lehallgatási botrány robbant ki Gorilla-ügy néven, ami január végén tüntetésekhez vezetett.
Választási rendszer
A választás egyfordulós és arányos, egész ország egy körzetnek számít. Az emberek pártlistákra szavaznak. A bejutási küszöb az önállóan induló pártoknak 5%, 2 vagy 3 pártból álló pártszövetségeknek 7%, 4 vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10%. Állami támogatásban később a legalább 3%-ot elérő pártok részesülnek.
A választásokon preferenciális szavazás folyik, azaz a választók rangsorolják a jelölteket. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy nevet be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt nevét legalább az összes pártszavazat 3%-át elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik. Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet.[1] Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor az automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számít. A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.
Összesen 150 mandátumot osztanak szét. A szlovákiai alkotmány módosításához a parlament háromötödös többsége kell, azaz legalább 90 képviselő.
Induló pártok
A választásokon 26 párt vagy mozgalom több mint 2500 jelöltje indult.
A Smer biztos győzelme tudatában nem folytatott éles kampányt. Robert Fico az egykulcsos adó eltörlését és a bankadó megemelését ígérte meg.[22]
A többi kis párt agresszív módon vett részt a választási harcban. Ján Baránek politológus szerint még soha sem volt ilyen éles küzdelem a szlovákiai választások történetében.[23] A Most–Híd és az Magyar Koalíció Pártja egymást támadta a Gorilla-ügy miatt. A magyarországi közszolgálati médiákban szinte kizárólag az MKP vagy támogatói szólalhattak meg, a Most-Híd neve csak néha fordult elő.
Februárban kiderült, hogy a 99 Százalék Polgári Hang mozgalom választásokon való elinduláshoz gyűjtött aláírásai közül sok hamis. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.[24] A szlovákiai magyarokból ezúttal nem lett kampánytéma, és bár a Szlovák Nemzeti Párt népszavazási kezdeményezést indított azért, hogy csak a szlovák nyelvet lehessen használni a hivatalokban, inkább a cigányokat támadta plakátjaival.
A bizonytalan választók száma is rekord nagyságú volt. A választások előtt pár nappal a szavazni szándékozók harmada még nem tudta, kire fog szavazni.[25] A kampányidőszakban a korábbi választásoknál sokkal több jelölt neve került le visszalépés vagy kizárás miatt a listákról.
A szavazás menete
A 4,3 millió, 18. életévét betöltött választópolgár reggel 7 és este 22 között szavazhatott.
Sopornyán(Šoporňa) késve kezdődött a helyi polgármester leváltását célzó népszavazással egybekötött parlamenti választás, mert a polgármester nem engedte be időben a választási bizottságot a szavazóhelyiségekbe. Emiatt 10 perccel később került sor a választások hivatalos befejezésére.[26]
A választás eredménye választási körzetenkéntAz új szlovákiai parlament összetétele
A vártnál jóval nagyobb, az előző választások eredményét meghaladó részvétel mellett a Smer abszolút többséget szerzett, de a háromötödöt nem érte el. Várhatóan Szlovákia legújabb történetében először egypárti kormány alakul Robert Fico vezetésével. Az MKP nem került vissza a parlamentbe. A dél-szlovákiai területeken való alacsonyabb és az északi magasabb részvétel a magyar pártokat gyengítette. Kiesett a szélsőségesen magyarellenesSzlovák Nemzeti Párt. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ-DS elnöke bejelentette, hogy a választási kudarc után nem indul újra májusban az elnöki posztért.[29]
Érdekességek
A Központi Választási Bizottság (KVB) elnöke sorsolás alapján az MKP-s Nyilfa Péter lett.[30]
A választások napján helyi népszavazás volt Gútán(Kolárovo) és Pereden(Tešedíkovo). Mindkét település ősi magyar nevét szeretné hivatalosan is visszakapni, melyet 1948-ban változtatott meg a csehszlovák állam.[31] A népszavazás Gútán eredménytelen lett, Pereden eredményes, és a névcsere győzött. Ennek ellenére az új szlovák kormány nem hagyta jóvá a névcserét.[32]