Klaus Heinemann 1958-ban érettségizett, majd a Karlsruhei Műszaki Főiskolán mérnök-közgazdász képesítést szerzett 1963-ban. Ugyanitt 1965-ben doktori fokozatot szerzett, majd 1968-ban habilitált, 1969-ben pedig docenssé nevezték ki. 1970-ben kapta meg professzori hívását a Trieri Egyetemre, 1981-től a Hamburgi Egyetem professzora. Általános szociológiát, gazdasági és szervezeti szociológiát, a szociológia kutatási módszertanával és technikáival kapcsolatos tárgyakat, valamint sportszociológiát és sportgazdaságtant oktat.[5]
Kutatási területei közé tartozik a gazdasági szociológia, az önszerveződő egyesületek szociológiája, valamint a sportszociológia és a sportgazdaságtan.[5]
2012 januárjában a HVGinternetes portálja több cikkben is beszámolt arról, hogy Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke 1992-ben elkészült doktori disszertációjának jelentős része közeli egyezést mutat Nikolaj Georgievbolgár sporttörténész néhány évvel korábbi tanulmányának szövegével.[6] Röviddel ezután az Index internetes újság arról tudósított, hogy Schmitt disszertációjának egy másik része Klaus Heinemann egy 1991-ben megjelent tanulmánya fordításának tűnik.[7] A kérdéses mű angol nyelven jelent meg 1991-ben The Economics of Sport: The Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition (Gazdaság a sportban: A modern sport intézménye, mint a gazdasági verseny egy területe) címmel a Sport ... the third millenium (Sport... a harmadik évezred) című kanadai tanulmánykötetben.[8]
Főbb művei
Sportorganisationen. Verstehen und gestalten (Hofmann, Schorndorf, 2004) ISBN 978-3778019511
Einführung in Methoden und Techniken empirischer Forschung im Sport (Hofmann, Schorndorf, 1998) ISBN 978-3778084519
Einführung in die Ökonomie des Sports. Ein Handbuch (Hofmann, Schorndorf, 1995) ISBN 978-3778015711
↑ abcProf. Heinemann Vita (német nyelven). Universität Hamburg. [2011. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)