A Török Légierő (törökül: Türk Hava Kuvvetleri) Törökország haderejének része. Az Ottomán Birodalom idejében hozták létre 1911 júniusban. A Török Légierőnek 60 000 fős hadserege van és körülbelül 736 repülőgéppel végzi hadászati műveleteit a Flightglobal.com és a Nemzetközi Stratégiai Intézet tanulmánya szerint. Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje és a Brit Királyi Légierő után a harmadik legnagyobb méretű (?) a légierő flottáját tekintve a Török Légierő.
Története
Törökország nem lépett be a második világháborúba a szövetségesek oldalán 1945 februárjáig. A Török Hadsereg teljes riadóban, teljesen felkészülve követte a hadmozdulatokat a szomszédos Bulgária és tengelyhatalmak lépéseit. Egy éven belül, Törökország határait körbevették a német erők északnyugatról és nyugatról, az olaszok délnyugatról. A Török Légierő napi előzetes terepbejárást tett Bulgária és Görögország, a görög-szigetek felett, az Égei-tengeren és Dodekanészoszon, amelyik Olaszországhoz tartozott, monitorozta a tengelyhatalmak pozícióját. Nyugat-Törökországban a nagy városok elsötétültek, a légvédelmi ágyúkat és a keresőfényeket felvonultatták a valószínűsíthető ellenséges repülők elleni védelemhez. A Török Kormányzati Kincstár majdnem összes pénzét a különféle fegyverek vásárlásába fektette, így a Török Légierőhöz is sok repülőgépet szállítottak.
A pilóták képzését a Hava Makinist Okulu iskola végezte, amit újra szervezett a Hava Uçak Bakım Okulu1950. január 2.-án, hogy a képzések felelősségét egyesítse. 1950-ben felfejlesztették a Török Légierőt. Nyolc pilótát az Amerikai Egyesült Államokba küldtek légi pilóta kiképzésre, 1951-ben végeztek és szolgálatukat elkezdték a Török Légierőnél. Ugyanabban az évben a 9. szárnyat létrehozták Balıkesirben, mint Törökország első harci szárnyát. A 191-edik és a 192-dik, 193-ik repülőszázad lettek az első hajórajok, amiket létrehoztak.