A budapesti6-os jelzésű villamos a Móricz Zsigmond körtér és a Széll Kálmán tér között közlekedik a Nagykörúton keresztül, éjjel-nappal. A járat hossza 8,3 km,[1] amit a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltet. Útvonala nagy részben megegyezik a 4-es villamoséval, ezért a köznyelvben szokás együtt 4–6-os ("négyes-hatos") néven említeni őket. A két járat egymással összehangolt menetrend szerint közlekedik. Európa legforgalmasabb villamosvonal-párosa: munkanapokon csúcsidőben a két vonalon 2014-ben átlagosan 220 ezer,[2] 2021-ben pedig napi 330-350 ezer fő utazott.[3]
Története
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
1887. november 28-án átadták a Balázs Mór kezdeményezésére két hónap alatt megépült 1000 mm nyomtávolságú próbapályát a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A kb. egy kilométer hosszú szakaszon négy megállóhely létesült, a Nyugati pályaudvar előtti végállomáson egy kis méretű kocsiszínnel. Alsóvezetékes rendszerrel épült, ami azt jelentette, hogy a sínpár között volt egy csatorna, ahonnan egy ún. áramszedőhajó segítségével kapták az áramot a szerelvények. A maximális sebességet 10 km/h-ban állapították meg, a kereszteződésekben és az ívekben ennél lassabban kellett haladni. Ez okozta végül, hogy a megállóhelyeket a kereszteződéseknél jelölték ki. A vonal üzemeltetője az 1891-től Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) nevet viselő Nagykörúti villamosvasút volt. A lóvasút leváltására megindult törekvések sikeresnek bizonyultak, a próbavillamost 1890. március 6-án normál nyomtávolságú váltotta fel, amit a mai Blaha Lujza térig hosszabbítottak. Augusztus 7-én már elérte az Üllői utat is, majd 1892. június 5-én a Boráros teret. A körúton további lehetőség a bővítésre nem volt, ugyanis a Szent István körúti szakaszt a konkurens BKVT üzemeltette, a Budára átvezető Petőfi hidat pedig közel félévszázaddal később avatták fel. A Nyugati és a Boráros tér közötti viszonylat a BVVV legforgalmasabb járata volt, a századfordulóra az összes vonalból fakadó utasszám harmadát produkálta. A viszonylatszámozást 1910-ben vezették be Budapesten, a nagykörúti vonal a 6-os jelzést kapta. A járat túlélte a világháborút is, 1918 novemberétől a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) üzemeltette. A Tanácsköztársaság idején a szerelvények egy része vörös színnel, „Világ proletárjai egyesüljetek!” feliratokkal közlekedtek. 1923-ban a jogutód Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt) lett az üzemeltető. A társaság 1935-ben kiadott rendelete szerint a Boráros tér és a Berlini (Nyugati) tér között kizárólag „az erősen sűrített 6-os viszonylat fog közlekedni.” Két évvel később ez megszűnt, a Horthy Miklós (Petőfi) híd felavatásával a Horthy Miklós (Móricz Zsigmond) körtértől induló 66-os villamos betétjárata lett. 1941. június 16-ától a 6-os járat útvonalát a Széll Kálmán térig hosszabbították, a Boráros és a Nyugati között továbbra is átfedésben járt a 66-ossal.
A második világháború miatt többször is módosítani kellett a 6-os útvonalát: 1944 szeptemberétől a Horthy Miklós hídon megnövekedett MÁV-forgalom miatt a 6-os a Széll Kálmán tér – Nagykörút – Blaha Lujza tér – Népszínház utca – Fiumei út – Baross tér útvonalon közlekedett, a Népszínház utcától a Boráros térre 6A jelzéssel új járat indult.[4][5]A Margit híd november 4-i felrobbantása után már csak a Nyugati pályaudvartól közlekedett. Három nappal később a Rudolf (Jászai Mari) térig elindult a 6B ingajárat is. 1944 végére a 6A és 6B járatot a Tompa utca – Rudolf tér útvonalon közlekedő 6-os váltotta fel, végül decemberben ez is megszűnt.
1945. április 30-án indították újra a Nyugati pályaudvar és a Boráros tér között, az első napokban csak 5:40–7:36, illetve 14:52 és 19 óra között.[6] Május végén már a Boráros tér és a Rudolf tér között járt. 1946. november 12-én meghosszabbodott, a Személynök [ma: Balassi Bálint] utcán át a Kossuth Lajos térig járt. A Margit híd újbóli felavatásával 1948. augusztus 1-jén végállomását visszahelyezték a Széll Kálmán térre. A BSzKRt felszámolásával a Fővárosi Villamosvasút (FVV) vette át a vonal üzemeltetését. A Petőfi hídon keresztül 1952. december 21-én érte el Dél-Budát, először csak a budai hídfőig, majd 1959. április 30-ától a körtérig vezetve. 1952-ben félreállóhelynek hurok épült a Goldmann György téren a Nyúl-dombon, ami 2000-ig volt aktív. Ekkoriban betétjáratot is kapott 1952-es útvonalára, de három évvel később megszüntették.
1966. június 12-én bevezették a 6-os vonalon a kalauz nélküli közlekedést.[7][8]
1978. március 20. és szeptember 30. között a Margit hidat és a Margit körutat átépítették, ezért ekkor a Szent István körúton volt a villamosok végállomása. A Moszkva térig (Széll Kálmán tér) pótlóbusz szállította az utasokat. 1978. április 28. és május 12. között történt meg az UV villamosok cseréje: ismét Ganz csuklósok váltották fel a régi villamosokat, ettől kezdve azonban már két összecsatolt kocsi alkotott egy szerelvényt, amelyeket a tréfás szakzsargon „Góliát”-nak nevezett.[9] 1979. május 3. és 1980. június 13. között épült át a Boráros tér, a Petőfi híd és szélesedett ki az Irinyi József utca – Schönherz Zoltán utca (Október huszonharmadika utca) tengely. Ezalatt a nagykörúti villamosok ideiglenesen a Mester utcánál végállomásoztak.
2006. május 20-án megszűnt a közlekedés a Móricz Zsigmond körtér hurokvágányán. A Karinthy Frigyes út torkolatában kétvágányos fejvégállomást alakítottak ki. (Amit a villamosbarátok tréfából hamar "kígyóveremnek" neveztek el.) 2006. július 1-jén forgalomba állt a vonalon az első két Siemens Combino Supra típusú villamos, a 2001-es és a 2002-es pályaszámú. Az újonnan vásárolt szerelvények forgalomba állása előtt a villamospálya felújításra került. Ennek köszönhetően néhány helyszínen megnövelték a pálya ívsugarát, a megállók peronszintjét az új szerelvények padlószintjéhez igazították, a peronon megjelölték az ajtók helyét. A felújítás azonban nem sikerült tökéletesen: felsővezeték-szakadásokról és áramszedőtörésekről számoltak be a hírek. A Combinók többször is meghibásodtak: jellemzően az ajtók visszanyitó-automatikája romlott el.[10] 2006. július 16-án kidőlt egy felsővezeték-tartó oszlop a Margit hídon, mert az alapja nem bírta a háromszor nehezebb új felsővezeték súlyát.[11] 2007. május 8-án befejeződött a típuscsere a villamos vonalán.[12] 2009. augusztus 1. és 19. között felújították a nagykörúti villamospályát a Blaha Lujza tér és a Margit híd közötti szakaszon, ekkor a villamosok csak az Újbuda-központ és a Blaha Lujza tér között közlekedtek.[13] Az északi szakaszon a villamosokat Ikarus 280-as autóbuszok helyettesítették.[14] 2010. július 24-étől augusztus 19-éig a Blaha Lujza tér és a dél-budai végállomások között végeztek pályafelújítást. A felújítás alatt az Üllői úti megállóhelynél egy vágánykapcsolatot építettek be, így a későbbiekben egy esetleges üzemzavar miatti autóbuszos pótlásra rövidebb szakaszon van szükség.[15]
2011. május 1-jétől a 6-os villamos éjjel-nappal közlekedik (éjszaka 10-15 percenként követik egymást a villamosok), így a 906-os jelzésű éjszakai busz megszűnt.[16][17]
2012 elején a Nagykörúton a közlekedési jelzőlámpák működésének ciklusidejét a villamosok menetrendjéhez igazították, oly módon, hogy azoknak ne kelljen a szabad jelzésre várni, ez által a csökkent menetidő miatt a járatkapacitás kismértékben nőtt. A programot uniós támogatásból fedezték.[18] 2017 áprilisában ezt a rendet megszüntették, de májusra visszaállították.[19][20]
Járművek
1960-tól kezdve Ganz UV típusú motorkocsikból alkotott szerelvények közlekedtek a vonalon. Eleinte két motorkocsival, később egy közbeiktatott pótkocsival. 1970. január 2-átólGanz csuklós villamosok közlekedtek vonalakon. A férőhelyük kevésnek bizonyult, ezért 1971 januárjában kivonták a járműveket a forgalomból, ismét két UV motorkocsival és egy pótkocsival közlekedtek. 1978. április 28. és május 12. között történt meg az UV villamosok cseréje: ismét Ganz csuklósok váltották fel a régi villamosokat. Ettől kezdve azonban már két összecsatolt kocsi alkotott egy szerelvényt, amelyeket a tréfás szakzsargon "Góliátnak" nevezett.[21]2007-ig 17+17 Ganz csuklós villamos járt a vonalon.[22]2006. július 1-jén állt forgalomba az első két Siemens Combino Supra típusú villamos, a 2001-es és a 2002-es pályaszámú. A típuscsere 2007. május 8-án befejeződött a villamos vonalán.[12][23]
Korábban (2007 előtt) 17+17 Ganz csuklós villamos járt a vonalon,[24] jelenleg 18 Combino van kiosztva a vonalra. A villamosokat a Hungária kocsiszínben tárolják.[25]
Útvonala
Széll Kálmán tér felé
Móricz Zsigmond körtér M vá. – Karinthy Frigyes út – Irinyi József utca – Petőfi híd – Boráros tér – Ferenc körút – József körút – Erzsébet körút – Teréz körút – Nyugati tér – Szent István körút – Jászai Mari tér – Margit híd – Margit körút – Széna tér – Széll Kálmán tér M vá.
Móricz Zsigmond körtér felé
Széll Kálmán tér M vá. – Széna tér – Margit körút – Margit híd – Jászai Mari tér – Szent István körút – Nyugati tér – Teréz körút – Erzsébet körút – József körút – Ferenc körút – Boráros tér – Petőfi híd – Irinyi József utca – Karinthy Frigyes út – Móricz Zsigmond körtér M vá.
Megállóhelyei
Az átszállási kapcsolatok között a Széll Kálmán tér és a Petőfi híd, budai hídfő között azonos útvonalon közlekedő 4-es villamos csak az elágazásnál van feltüntetve.
6 (Széll Kálmán tér M ◄► Móricz Zsigmond körtér M)