A pályaudvar 1894-ben[1] nyílt meg a MÁV érdekeltségében, és az elkövetkező közel száz évben az egyik legjelentősebb hazai teherpályaudvarrá vált. A rendszerváltás után ez a pályaudvar is jelentőségét vesztette, miután összeomlott a KGST és lényegében megszűnt a magyar ipar. 1990-ben leállt a kocsirendezés. Ezt követően jelentős része felszámolásra került, a megmaradt terület és az ide tartozó épületek pedig elhanyagolttá, rendezetlenné, gazos, hulladékokkal szennyezett környékké váltak. A parlagon hagyott területen azóta bozótos erdő nőtt.[2] A közel 130 hektáron elterülő pályaudvar területének ideális elhelyezkedése miatt már számos terv készült a terület rekultivációjával és az ingatlanberuházások, létesítmények építésével kapcsolatban, ahogyan a közlekedés fejlesztésére is több elképzelés született.[3] Az elhagyatott vágányhálózat alatt elszennyeződött a föld és a második világháborúból megmaradt robbanóanyagok hatástalanítása a talajcsere mellett a tűzszerészeti beavatkozást is indokolják.
A fénykorában 42 vágány kapacitású rendezőpályaudvar néhány megmaradt vágányán a három vasútvonal komoly elővárosi forgalma mellett többnyire tároló funkciót lát el és legfeljebb a körvasúti tolatós-tehervonatok indulnak innen, jellemzően M62-es vagy V46-os mozdonyokkal vontatva. Ezen az állomáson keresztül közlekednek a Stadler FLIRT, Stadler KISS és a BVmotmotorvonatok.
2023 augusztusára megújult a Szegedi út–Teleki Blanka utca közti vasúti átjáró, a sok évtizedes macskaköves burkolatot új aszfaltburkolat, illetve a vágányok közt gumiburkolat váltotta fel.[4] Ugyanezen év őszén híre ment, hogy a dubajiBurdzs Kalifát is építtető Emaar Properties vállalat beépítené az elhanyagolt környéket, és a világszintű fejlesztés részeként irodák, luxuslakások, valamint 220–240 méter magas felhőkarcolók épülnének, ami miatt a köznyelvben „mini-Dubaj” néven kezdtek emlegetni a projektet.[5] Decemberében Lázár János építési és közlekedési miniszter már arról beszélt, hogy az állam „egy új millenneumi városközpontot hoz létre Pesten” állami tulajdonú területén; „nem mini-, hanem maxi-Dubajt fejlesztene a kormány a területen”, fogalmazott.[6] Ez a projekt is hozna magával új hidat a vasútvonal fölé, amin villamosmegálló is létesülne.[7] A projekt kapcsán aggódó és kritikus vélemények is megjelentek, többek közt Karácsony Gergely főpolgármester részéről, amelyek szerint a tervezett nagyon magas toronyházak jelentősen rontani fogják a környék és a főváros arculatát, ezért a fővárosi vezetés nem támogat ilyen jellegű fejlesztést.[8]
Érdekesség, hogy a romos állomásépület és a vasutaslaktanya épülete a 14. kerület helyi védettsége alatt áll.[9]
Iparvágányok a környező üzemekbe
Az állomás számos környező ipari területet szolgált ki vágányhálózatával, ezek közül néhány:
