A vasútvonal Budapestről indulva Rákosig közös nyomvonalon halad a 80a számú vonallal. Ezután délkelet-keleti irányban a Pesti-síkságot elhagyva átszeli a Gödöllői-dombságdéli lankáit, majd a Tápió folyó vidékén keresztül haladva éri el a Zagyva mentét és Újszászt. Innen délkeletnek fordulva Szolnokig a 82, a 86 számú és ez a vasútvonal közös nyomvonalon halad. BudapesttőlGyömrőig a pálya emelkedik (4-5‰), onnan Tápiószecsőig lejt (3-4‰). Tápiószecsőtől Szolnokig szinte teljesen sík terepen halad a pálya, esése jelentéktelen (1-2‰).
A vonalat 1882. március 12-én adták át a forgalomnak. Azért volt szükség még egy Budapest–Szolnok vonal megépítésére, mert a másik a magántulajdonú OMÁV vezetésében volt, és a Magyar Államvasutaknak szüksége volt egy saját pályára is (ami a saját pályaudvarára, a Józsefvárosi, később a Keleti pályaudvarra futott be). 1907-1911 között épült a második vágány, amit a második világháború után felszedtek és csak az 1963-1967 közötti pályarekonstrukció során építették vissza. Ezt 1968-ban Domino 55 típusú biztosítóberendezés üzembe helyezése követte, majd 1973-ban villamosították a vonalat.[1] A 2000-es években jelentős változások történtek. Tíz év alatt lezajlott a Bhv kocsipark felújítása, újjáépült a Rákos – Maglód szakasz 2000-2002 között, majd ezt követően a Sülysáp – Tápiószecső és az Újszász – Szolnok közötti szakasz is, továbbá megújult néhány állomás és megállóhely. 2005-2008 között tartott a Tápiószecső – Nagykáta állomások közötti pályafelújítás. Legutóbb 2017-ben a legrosszabb állapotú Tápiógyörgye és Újszász közötti pályán dolgoztak. A rekonstrukciók során UIC 60-as síneket alkalmaztak, rugalmas és korszerű SKL-14 típusú sínleerősítéssel.
E vonalszakaszt a MÁV Zrt. megbízásából a MÁVÉPCELL Kft újította fel, az Európai Beruházási Banktól kapott hitelből. 2010-ben új P+R és B+R (kerékpározz és utazz) parkolókkal bővült néhány állomás a vonalon, az Új Magyarország fejlesztési terv részeként. Ezek a következők: Gyömrő, Sülysáp, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta. A parkolókban térfigyelő kamerák vigyáznak a járművekre.
Forgalom
Magyarország negyedik legforgalmasabb elővárosi vasútvonala. 2019-ben átlagosan 22878 fő utazott rajta naponta.[2] Jellegzetessége azonban, hogy ez szinte kizárólag csak a fővárosba irányuló hivatásforgalomból áll. Ennek eredményeképpen a vonatok csúcsidőszakban igen zsúfoltak, máskor azonban kisebb kihasználtságúak.
A vonalon 2006. december 10. óta ütemes menetrend van érvényben. Ennek megfelelően kétóránként indulnak gyorsvonatok Békéscsabára, óránként zónázó vonatokSzolnokra, melyek Sülysápig csak Rákos és Kőbánya felső állomásokon állnak meg, utána mindenhol. 2010. december 12. óta munkanapokon 30 percenként, hétvégén 60 percenként közlekedik Sülysápra illetve Sülysápról személyvonat, amelyek minden állomáson és megállóhelyen megállnak (napközben a Rákos-Sülysáp közötti megállókat ezek szolgálják ki); valamint hajnalban Nagykátáról 20-30 percenként. A vonalon Intercity-k (nemzetköziek is) közlekednek, azonban nem állnak meg Budapest-Keleti pályaudvar és Szolnok között. A munkanapi csúcsidőszakban Budapestről óránként Szolnokig, azonban az első és pénteken a második is csak Nagykátáig közlekedő gyorsított személyvonat is indul. A reggeli időszakban 20 percenként közlekednek mind a helyi, mind a gyorsított személyvonatok a főváros irányába.
Abonyi út megállóhelyen jelenleg csak 1 vonat áll meg erről a vonalról közlekedve.
2012 őszétől a Stadler által gyártott FLIRT (MÁV-START 415) korszerű motorvonatok is közlekednek, melyek hétköznap kizárólag az S60-as, hétvégén pedig néhány Z60-as vonaton is fellelhetőek.
2021 őszétől Stadler KISS motorvonat is közlekedik a vonalon.
Fejlesztések
A vonal állapota nagyon leromlott az elmúlt években. A felújításokból kimaradt szakaszokon (például: Nagykáta – Tápiószele) 40–60 km/h-ra csökkent az engedélyezett sebesség. A vonalon nem várhatóak komolyabb fejlesztések. A MÁV ezeken a szakaszokon tervezi a 100 km/h-s sebesség újbóli elérését.
Járatok
A lista a 2020–2021-es menetrend adatait tartalmazza.
[3]
Személyvonat halad Gyömrő és Maglódi nyaraló állomások között
Maglód
A felújított sülysápi állomás
Hajnali S60-as személyvonat indul Nagykátáról
Tápiószele
A vonalra jellemző állomásépület: Tápiógyörgye
Újszász
A szolnoki végállomáson
Balesetek
A mendei vasúti baleset1968. december 22-én 17.00 órakor történt Pusztaszentistván megállóhelynél. A Keleti pályaudvarrólBékéscsabára közlekedő 6616/a számú gyorsított személyvonat, melyet a 424 141 sorozatú gőzmozdonya vontatott, frontálisan ütközött az M62 056 pályaszámú mozdonnyal továbbított 5565 számú tehervonattal. A személyvonat mozdonya és 2 kocsija, a tehervonat mozdonya és 13 kocsija siklott ki. A balesetben összesen 43 fő halt meg, köztük a gőzmozdony tüzelő fűtője is, akit a kiömlő szén rányomott a tűzszekrényre (maradványait csak másnapra tudták kiszabadítani), valamint a személyvonat vezetője is (aki az első kocsiban utazott) a halálos áldozatok között volt. (Őt induláskor sokan hangosan kritizálták, mert az elsőnek besorozott termes kocsi egyik felét – a szabályok szerint egyébként helyesen – lefoglalta magának, így az üresen maradt – ezzel akaratlanul is további áldozatokat megmentve.) A balesetben 60 fő sérült meg kisebb-nagyobb mértékben.
Érdekességek
A vasútvonal virtuálisan bejárható a Microsoft Train Simulator programban a legújabb verziójú Alföld pálya kiegészítővel Rőfi Ákos jóvoltából.
A táblázat a jobb oldali szövegre kattintva nyitható/csukható
_in_Hungary.jpg)
_T%C3%A1pi%C3%B3szele_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s.jpg)
.jpg)
