Az Alföldön fekvő Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal a MÁV 128-as számú, egyvágányú, nem villamosított 124 km hosszú vasútvonala a Berettyó–Körös-vidéken. A Békéscsabától Gyuláig tartó szakasz fővonalnak számít, e szakasz villamosítása tervezés alatt, a vonal többi része mellékvonalnak minősül. A vonalon közlekednek határt átlépő, Békéscsaba–Nagyszalonta vonatok is.
Fekvése
A vasútvonal Békéscsabáról indul keleti irányba, itt ágazik ki a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalból. Gyula állomás után északkelet felé fordul, keresztezi a Fehér és a Fekete-Köröst, majd eléri Kötegyánt. A magyar szerelvények mozdonyai Kötegyánon körüljárnak, az érkezési irányban folytatják útjukat. A Nagyváradra tartó vasútvonal tovább, egyenes irányban keresztezi a román országhatárt, és eléri Nagyszalontát. A 128-as vonal folytatása Vésztő felé viszont Békéscsaba felőli oldalon csatlakozik Kötegyán állomásra, így az erre közlekedő vonatoknak irányt kell váltani. A trianoni határ meghúzásakor az a kötegyáni állomást eredetileg a felvételi épület és az áruraktár között vágta volna félbe a határ, később határkorrekcióval Magyarország területén maradhatott.[1] A határ jelenleg pontosan a Nagyszalonta felőli váltóknál található, így mozdonyos szerelvény körüljárásakor át kell mennie a mozdonynak Romániába. A körüljárás elkerülésére általában a Vésztő felé tartó személyvonatok mindkét végén található vezetőállás. Bzmot motorkocsik esetében gyakori a motor-motor illetve motor-mellék-motor összeállítás.
Kötegyántól a vonal északnyugati irányba tart, és eléri Vésztőt. A vonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon halad a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonallal. A két állomás között a vonal keresztezi a Sebes-Köröst és a Berettyót. Szeghalomnál újabb irányváltás következik. A vonal innen északi irányba halad, és egy rövid, nyugati irányba tartó szakasztól eltekintve éri el Püspökladányt, ahol keleti irányba fordulva becsatlakozik a Budapest–Záhony-vasútvonalba.
Története
A mai vasútvonal elődjét négy szakaszban három vasúttársaság építette meg.
Az eredeti felépítmény az Alföld–Fiumei Vasút fővonalán 32,5 kg/m tömegű "b" jelű vassínekből állt, melyet 1895-től kezdve "c" jelű acélsínekre cseréltek (33,25 kg/m és 34,5 kg/m). Az összes többi vonalszakasz helyiérdekű vasúti szabvány szerinti 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből épült.
Forgalom
A 128-as vonal a forgalom alapján az alábbi három részre osztható:
- Püspökladány–Szeghalom
- Szeghalom–Vésztő
- Békéscsaba–Vésztő
Püspökladány és Szeghalom között 2 óránkénti ütemes menetrend van érvényben. Szeghalmon átszállási lehetőség van Gyoma vagy Vésztő felé is. Reggel és este közlekedik közvetlen személyvonat is Püspökladány és Vésztő között.
A Szeghalom–Vésztő vonalszakasz közös a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonallal, ezt a vonalszakaszt a Vésztő–Püspökladány vonatokon kívül a Gyoma-Vésztő viszonylatú vonatok használják.
A Békéscsaba–Vésztő szakaszon 2 óránként közlekedik személyvonat Békéscsaba és Vésztő között, illetve óránként van személyvonat Békéscsaba és Kötegyán között. Néhány személyvonat csak Békéscsaba és Kötegyán között közlekedik, illetve kimarad egy-egy vonatpár a teljes Békéscsaba–Vésztő szakaszon. Ezen kívül közlekedik nemzetközi vonat is Békéscsaba és Nagyszalonta között, illetve vasárnaponként egy személyvonat-pár közlekedik Szeged és Gyula között.
A személyvonatokat Bzmot motorvonatok adják, a Szeged és Gyula között közlekedő személyvonatot (17714/17721) Csörgő (M41) továbbítja.
2020. december 13-tól Bicere állomáson csak néhány vonat áll meg a reggeli és az esti időszakban.
Pálya
Engedélyezett sebesség
Állomások galériája
-
Békéscsaba állomás felvételi épülete a város felől fényképezve
-
A
gyulai felvételi épület a vágányok felől
-
Gyula vasútállomása a végpont felől nézve
-
Kötegyán vasútállomás felvételi épülete
-
Méhkerék vasúti megállóhelye
-
Sarkadkeresztúr állomás kitérővágányainak bontása 2009 nyarán
-
-
Szeghalom állomás felvételi épülete
-
Szerep vasúti megállóhelye
-
Hosszúhát
-
Püspökladány vasútállomás felvételi épülete
Jegyzetek
Források
- Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984
- Magyarország vasúti személyszállítási térképe – Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002
- Menetrend 2002–2003 – A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
- Horváth Ferenc: Száz éves a Vésztő – Kötegyán vasútvonal; MÁV, Bp., 1999 (Vasúthistória könyvek)
|
---|
Normál nyomtávú vasútvonalak | Aktív | |
---|
Személyforgalom nélkül | |
---|
Megszűnt | |
---|
Tervezett | |
---|
|
---|
Keskeny nyomtávú vasútvonalak | Aktív | |
---|
Személyforgalom nélkül | |
---|
Megszűnt | |
---|
|
---|
Egyéb vasútvonalak | |
---|