A MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (röviden MÁV-HÉV Zrt.) a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.vasúti személyszállítással foglalkozó leányvállalata. A cég (korábbi nevén: BHÉV Zrt.) 2016. november 1-jétől üzemelteti a budapesti helyiérdekű vasút vonalait. Vállalati átalakulási folyamatot követően kapta végleges nevét, és hivatalosan 2017. február 23-tól lett a MÁV-csoport teljesjogú leányvállalata. [1]
A BKV 1968-as megalakulásától kezdve üzemeltette a HÉV-vonalakat. A Fővárosi Közgyűlés 2016 augusztusában döntött arról, hogy a HÉV-ágazat kiválik a BKV Zrt.-ből, és 2016. november 7. napján létrejön a BHÉV Zrt.[2] A vállalat 2016. október végén az ágazat történetét bemutató kiállítással búcsúzott a Földalatti Vasúti Múzeumban.[3] A vagyonmegosztás során az új céghez kerültek a HÉV üzemeltetéséhez kapcsolódó vagyontárgyak. A társaság tulajdonjogát a főváros ezt követően átadta az államnak, és a cég a MÁV-csoport részévé vált. A cég neve 2017. február 23. napján MÁV-HÉV Zrt.-re változott.[4] Az elővárosi vasúti szolgáltatások megrendelését a Magyar Állam képviseletében az Építési és Közlekedési Minisztérium látja el.
Budapest 15 elővárosi vasútvonalán zajlik Magyarország személyszállítási forgalmának döntő többsége, melyek közül utasforgalom szempontjából az első három helyen a MÁV-HÉV Zrt. vasútvonalai állnak. A vállalat és jogelődjei több mint 130 éve szolgálják ki Budapest és agglomerációja utazóközönségét öt viszonylaton (H5 Szentendre, H6 Ráckeve, H7 Csepel, H8 Gödöllő, H9 Csömör), közel 100 kilométeres vonalhálózaton.
A MÁV-HÉV Zrt. mint vasútvállalat, kategóriája szerint helyiérdekű elővárosi gyorsvasút: a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) nem érvényesek rá, a vasútinál enyhébb, ugyanakkor ahhoz hasonló szabályrendszere van, szállítóképessége a metróénál kisebb, a villamosnál lényegesen nagyobb (10 000–15 000 fő/óra/irány).
A HÉV-eken csúcsidőszakban a követési idő igen sűrű (akár 5 percnél kevesebb is lehet), tanítási munkanapokon 892 vonat közlekedik, a napi utasszám 200 ezer fő körüli. A zöld vonatok évente 70-80 millió utast szállítanak.[6]
Általános adatok
H5
H6
H7
H8-H9
Összesen
Vonalhossz [km]
20,9
40,1
6,7
25,6+4,3
97,6
Állomás és megállóhely szám [db]
17
26
6
24
73
Átlagos megállótávolság [km]
1,31
1,60
1,34
1,36
1,41
Legnagyobb megállótávolság [km]
3,2
3,9
2,8
4,8
–
Legkisebb megállótávolság [km]
0,5
0,6
0,5
0,5
–
Csúcsidei menettartam [perc]
40
74
14
48/23
–
Napközi menettartam [perc]
39
73
14
48/23
–
Műszaki alapadatok
H5
H6
H7
H8-H9
Vontatási feszültség [V]
1100
Engedélyezett maximális sebesség [km/h]
60
Vasúti pálya felépítménye [kg/fm]
48,5
Legkisebb vonali ívsugár [m]
200
210
125
100
Legnagyobb emelkedő [‰]
26,5
22
15
35
Nyomtávolság [mm]
1435
A MÁV-HÉV Zrt. önállóan látja el az üzemeltetési, forgalmi, forgalomirányítási, jármű- és pályafenntartási feladatokat, azaz integrált vasútvállalat. A társaság személyszállító járműállománya 98 darab villamos motorvonatból áll, ezek három típuscsaládból tevődnek össze: az MIX/A, az MX és az MX/A motorvonatok. Öt járműtelepen (Szentendre, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Ráckeve) látnak el járműfenntartási tevékenységet (karbantartás, javítás, felújítás), a műhelyi beavatkozásokat Szentendrén, Cinkotán és Dunaharasztiban végzik.
A HÉV menetrendszerűsége 99% feletti, a járműkiadás a koros járműpark ellenére közel 100%-os. Az elmúlt évek adatai alapján a menetrendszerűségi mutató az alábbiak szerint alakul:[7]
Év
H5
H6
H7
H8-H9
Összesen
2020
99,84%
99,72%
99,97%
99,67%
99,82%
2019
99,87%
99,76%
99,96%
99,62%
99,81%
2018
99,72%
99,48%
99,89%
99,73%
99,74%
2017
99,72%
99,48%
99,89%
99,73%
99,74%
2020. év menetrendtartási mutatói
H5
H6
H7
H8-H9
Összesen
Tervezett menetek száma
90 958
42 899
89 355
74 025
297 237
Közlekedett menetek száma
88 977
40 854
88 580
72 202
290 613
Kimaradt menetek száma
1 981
2 045
775
1 823
6 624
Menetteljesítési arány
97,77%
94,99%
99,13%
97,48%
97,72%
Késett menetek száma
144
114
26
237
521
Menetrendszerűség
99,84%
99,72%
99,97%
99,67%
99,82%
A mutatószámok alapján a MÁV-HÉV Zrt. Európa egyik legpontosabb vasútvállalata.[8][9][10]
Járművek
A MÁV-HÉV Zrt. járműparkja főleg villamos motorvonatokból áll, de a figyelmes utas találkozhat néhány dízel járművel is, a HÉV nosztalgia flotta pedig igen különleges, egyedi darabokkal büszkélkedhet. A forgalomban lévő járműállomány viszont szintén nagyon elöregedett, átlagéletkora 44 év.[11][12][13][14]
Maximális lassítás (villamos ellenállásfék) [m/s2]
1,4
1,3
1,3
1,3
Legkisebb járható ívsugár [m]
60
60
60
60
A szerelvény teljes hossza [mm]
54 008
53 430
53 430
53 430
motorkocsi
pótkocsi
motorkocsi
pótkocsi
motorkocsi
pótkocsi
motorkocsi
pótkocsi
Kocsiszekrény hossza [mm]
17 537
17 274
17 810
17 810
17 810
17 810
17 810
17 810
Kocsiszekrény legnagyobb szélessége [mm]
2880
2880
2880
2880
2880
2880
2880
2880
Maximális padlómagasság [mm]
770
770
825
825
825
825
825
825
Ülőhelyek száma
51
54
56
60
47
52
57
62
Állóhelyek száma
97
94
87
95
80
90
85
93
Összes férőhely [szerelvény]
444
439
441
396
A szerelvény tömege [t]
99,5
94
91
91
Szerelvény darabszáma
7
16
74
1
Gyártás éve
1963–1966
1971
1975–1983
1983
HÉV járműflotta
Egy háromkocsis motorvonat (kisegység) csúcsidőben egy másikkal csatolva együtt közlekedik (nagyegység). A motor és pótkocsik összesen 98 kisegységet; vagy 48 nagyegységet tesznek ki (az MIX/A motorvonat csak azonos sorozatú motorvonattal csatolható).
A HÉV jövője, fejlesztések
A HÉV-ágazat megújítása a Balázs Mór Terv céljait, azaz:
az élhető városi környezet kialakítását;
a biztonságos, a kiszámítható és integrált közösségi közlekedés kialakítását;
a térségi kapcsolatok javítását
figyelembe véve történik.
A közösségi közlekedésnek vonzó alternatívának kell lennie az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek eszközei:
Javuló kapcsolatok, amelyeket:
meglevő megállóhelyek áthelyezésével, újak létesítésével, a felesleges megállóhelyek megszüntetésével jó átszállási kapcsolatok (intermodális csomópontok, optimalizált módváltópontok, P+R parkolók) létesítésével;
a városi gyorsvasúti és vasúti elővárosi hálózat kiegészítésével elsősorban a Belváros jobb elérése érdekében hálózatfejlesztéssel;
komplex pályarekonstrukcióval, beleértve az áramellátás, hírközlés elemeinek korszerűsítését és a biztosítóberendezések teljes körű kiépítését is;
a jelenlegi, 43 évet meghaladó átlagéletkorú vonatok helyett, XXI. századi követelményeknek megfelelő utaskomfortú járművek beszerzésével;
jobb szolgáltatásokkal (rövidebb menetidő a biztonsági szint fokozásával), utastájékoztatás valós idejű információ nyújtásával, ösztönző tarifarendszerrel és tarifaközösséggel;
a szolgáltatók között intézményesített együttműködés kiszélesítésével, az idejét múlt jogszabályi rendelkezések megvalósításával kell elérni.
A HÉV fejlesztésének jogszabályi alapját „a budapesti elővárosi gyorsvasúti vonalak (HÉV) egységes rendszerben történő fejlesztéséről” szóló 1565/2018 (XI.10) Korm. határozat[15] teremti meg. A Határozat főbb pontjai az alábbiak:
„A Kormány egyetért a HÉV-vonalak infrastrukturális felújításának szükségességével, az alábbiak szerint:
a 2018 márciusában elkészült „H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának előkészítése” című Megvalósíthatósági Tanulmány alapján, az elővárosi gyorsvasúti integrációjával megvalósuló észak-déli közlekedési tengely (Ráckeve/Csepel/Kunszentmiklós-Tass – Kálvin tér – Belváros – Kaszásdűlő –Szentendre/Esztergom) létrehozásával.
Első ütemben, a 2021-2027 közötti európai uniós programozási időszakban, a H6 (Ráckeve) és a H7 (Csepel) vonalak átfogó fejlesztésével a vonalak Kálvin térig való meghosszabbításával, a H5 (Szentendre) vonal Békásmegyer-Szentendre közötti szakaszának teljes átépítésével, a Batthyány tér-Békásmegyer szakasz állomásainak, utasforgalmi létesítményeinek és utastájékoztatási rendszerének korszerűsítésével.
Előírja a Kálvin tér – Kaszásdűlő vonalszakaszra Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készítését, amely kiegészül a Békásmegyerig tartó vonalszakasz pályakapacitás-növeléséhez szükséges feltételek (különszintű csomópontok, esetleges felszín alatti vonalvezetés) meghatározásával.
Egyetért továbbá a H8 Budapest–Gödöllő és a H9 Budapest–Csömör vonalak elővárosi gyorsvasúti célú, a városfejlesztéssel is összhangban megvalósítandó átfogó fejlesztésével, azzal, hogy
a) a vonalak elővárosi gyorsvasúti üzemmódú fejlesztése kerüljön előkészítésre,
b) a vonalak infrastruktúrája kerüljön átalakításra a fejlődő és növekvő lakosságszámú fővárosi és agglomerációs épített környezethez illeszkedően, a területi elvágó hatást jelentősen mérséklendő, az érintett közterületek nagyvárosi minőségű fejlesztését szem előtt tartva,
c) vasútforgalmi, településfejlesztési és településszerkezeti szempontból a vonalakon kialakított megállóhelystruktúra felülvizsgálata történjen meg,
d) a vonalcsoport az Örs vezér terén bekötésre kerüljön az M2 metróvonal meglévő nyomvonalába, és létesüljön új átszállókapcsolata Törökőrnél a 100a vasútvonallal és Rákosfalvánál a körvasúttal,
e) kerüljön előkészítésre a Budapest XVII. kerületi, rákoskeresztúri szárnyvonal,
f) kezdődjön meg a H8 Cinkota–Gödöllő, valamint a H9 Cinkota–Csömör vonalszakaszok felújításának tervezése úgy, hogy az M2 metróvonal–H8/H9 vonal összekötése, illetve annak megvalósulásáig az eltérő műszaki kötöttségű gyorsvasúti üzem fenntartása is biztosított legyen.”
A kormányhatározat rendelkezik a H5, H6, H7 vonalakra új járművek beszerzésének előkészítéséről, feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásáról. A beérkezett ajánlatok ismeretében a szükséges forrás biztosításáról újabb kormányhatározat dönt. A MÁV-HÉV Zrt., a beszerzendő járműveinek műszaki specifikációját elkészítette.
A H5-H6-H7 vonalak fejlesztésének előkészítésére,[16] melynek határideje 2023. december 31., a kormány a KKBK (BFK NZrt.) – MÁV-HÉV Zrt. konzorciuma számára IKOP forrásból 13,7 Mrd Ft-ot biztosít. A kormányhatározatban nevesített projekt tervezési feladatainak uniós, nyílt közbeszerzési dokumentációját a konzorcium összeállította, az ajánlati felhívás 2020. február 24-én az Unió hivatalos lapjának elektronikus felületén megjelent. Jelenleg (2020. április) a beérkezett pályázatok értékelése zajlik.
Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV vonal összekötésére, a vonali infrastruktúra kiépítésére és alkalmas járművek beszerzésére a Budapesti Közlekedési Központ beruházása keretében kerül sor. Az engedélyezési tervdokumentációt a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. a Hatóság részére benyújtotta, azonban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-i ülésén elhalasztotta a projekt megvalósítását. Emiatt a Tervező a Hatóságtól az engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte.