A Pesti indóház, a köznyelvben gyakran Régi Nyugati pályaudvar egy mára elbontott budapesti vasúti épület. Harmincéven át szolgált. Bontását a Nagykörút építése tette szükségessé, amelynek nyomvonalában feküdt. Néhány jellemző vonását megőrizte a Nyugati pályaudvart tervező August W. de Serres osztrák építész, így a régi és az új épület hasonlatos.[1]
Története
Magyarországon Pest és Vác között épült meg az első vasútvonal. Ennek keretében 1845–1846-ban Zitterbarth Mátyás tervei alapján megépült Magyarország első fejpályaudvara, a Pesti indóház. A régi képek alapján ez egy nagy méretű, sárga burkolatú, valószínűleg klasszicista stílusú épület volt. A gyorsan növekvő vasúti forgalom miatt az indóház az 1870-es évekre kicsinek bizonyult, ezért elbontásáról döntöttek. Helyére épült 1874 és 1877 között a ma is meglévő új Nyugati pályaudvar. Érdekesség, hogy az új csarnokot az indóház felett, kevéssel északra tolva építették fel, hogy biztosítani lehessen a folyamatos vonatközlekedést, és csak annak elkészülte után bontották le a korábbi pályaudvart. A déli részen hozzácsatolt épület a Nagykörút túloldalára került, a MÁV Üzletvezetőség irodái működtek benne,[2] majd 1978-ban lebontották.[3]
Az egykori indóház épülete helyén ma a Jókai utca torkolatánál álló forgóóra található.
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
